„A tengerek eperligetté változnak, az eperligetek tengerré" hangzik az egyik kínai közmondás, amelynek eredetével, jelentésével és a hozzá fűződő mondával lesz szó az alábbiakban.

A Jin-dinasztia korában élt Ge Hong (284-364 vagy 343) taoista írástudó, neves gyógyszerész volt. A Halhatatlanokról szóló feljegyzések című művében ezt írta: Magu halhatatlan lény elmondása szerint látta, hogy a Keleti-tenger már háromszor vált eperligetté. Ehhez a kijelentéshez egy monda kapcsolódik.

Egyszer két halhatatlan lény, név szerint Wang Yuan és Ma Gu megegyeztek abban, hogy Cai Jing családjához utaznak borivásra, lakomára.

Az általuk meghatározott napon Wang Yuan öt sárkány által húzott kocsival érkezett Cai Jing lakóházába. A fején a hosszú útra készült különleges sapkával és színes szalagokkal, derekán a tigris fejképével díszített tegezzel. Kíséretében qinlin képzeletbeli szent állatokon, azaz egyszarvúkon ült emberek voltak. Tehát rendkívül fényes kísérettel érkezett Cai Jing lakóházába, ahol a vendéglátó és vendége köszöntötte egymást. Utána várták Magu érkezését. Elég hosszú idő eltelt ugyan, de semmi hír nem volt Maguról. Ekkor Wang Yuan futárt küldött elé. Ekkor Cai Jing családja még nem tudta, hogy Magu tündér. Nagyon kíváncsían várták Magu eljövetelét.

Egy idő múlva a futár az Égből megüzente Wang Yuannak: „Magu állítása szerint már több mint 500 éve nem találkozott Önnel. Örömmal találkozik Önnel egy kis idő múlva."

Nemsokára Magu leszállt az Égből a földre és eljött Cai Jing lakóházába. A vendéglátó most először látta ezt a 18-19 éves, elbűvölően szép tündérlányt. A haja derekáig ért. A ruhája valamilyen ismeretlen csodálatos anyagból készült, és színpompás motívumok díszítették.

Miután Wang Yuan és a Magu tündér köszöntötték egymást, megkezdődött a lakoma. Az edények és az evőeszközök aranyból vagy jádéből készültek. Az edények tele voltak zamatos, illatos, finom csodagyümölcsökkel és csodaennivalókkal, amelyeket mind a tündér hozott ide. Cai Jing családja soha sem volt ilyen csodás lakomán.

A lakoma során Magu tündér ezt mondta Wang Yuannak: „Miután magamévá tettem az Ég akaratát, már láttam, hogy a Keleti-tenger háromszor az eperfaligetté vált. Most a Penglai-szigeten tett szemleutam során szemtanúja voltam annak, hogy a tenger vízszintje felére csökkent. Vajon újból szárazfölddé válik a tenger?"

„Ah, a szentek és a halhatatnok mind azt mondták, hogy tovább csökken a tenger vízállása. Valószínűleg ott újból porvihar támad!" – szakadt fel Wang Yuan lelkéből a sóhaj.

A lakoma után Wang Yuan és Magu tündér kíséretével együtt felszállt az Égbe.

Ennek a mondának az alapján született a mondás, miszerint: „a tengerek eperligetté változnak, az eperligetek pedig tengerré".

A közmondás eredeti értelmében azt fejezi ki, hogy az időjárás miatt a tenger szárazfölddé válhat, a szárazföld pedig tengerré. De a jelentése később megváltozott, azt kezdte jelenteni, hogy a dolgok óriási változásokon mennek keresztül. Ahogy a latin eredetű mondás tartja: „Változnak az idők, és velük együtt mi is változunk".