A rajongók az első lemeztől kezdve rockénekesnek könyvelték el Jiang Xint. Ugyanakkor Jiang szerint a zenéje nem hagyományos rockzene, hanem a rock és a pop közötti átmeneti stílusú zene. Jiang Xin szerint a rockzenében a legfontosabb a bátor szellem.
2000-ban Jiang jó barátja, Zhu Xiaomin alapított egy zenei stúdiót. Zhu nagyra becsülte Jiang zenéjét, ezért természetes volt, hogy Jiang második lemezét ennél a stúdiónál készített „Május" címmel. Az új lemezen több stílusú számok találhatóak. Jiang Xin írta minden dal szövegét, a dalokat pedig Zhu Ximin és Xu Wei híres zenészek komponálták. Jiang előadása az első lemezzel összehasonlítva felnőttebb és bizalmasabb lett.
2002-ben Jiang Xin a Modern Sky céggel írt alá új szerződést. Két év után, 2004-ben jelent meg a harmadik lemeze „Egyszerű" címmel. 2007-ben adta a negyedik lemezét, amely a „Nem vagyok szabados virág" volt a címe. Ezen a lemezen a brit rockzene, az észak-európai popzene és az elektronikus zene stílusában íródott számok hallhatók. Jiang a lemezzel a szép érzelmek iránti vágyat és a rockzene iránti ragaszkodását fejezte ki.
Jiang Xin nemcsak kiváló énekes, hanem az irodalom területén is tehetséges is. Magazinokban és újságokban jelentek meg cikkei. 2011 májusában Jiang regénye is megjelent „Hossú hajú idő" címmel. Ebben saját tapasztalatait és szerelmének történetét, mély érzéseit írja meg.
Jiang Xin legismertebb dalai:
„Tavasz" „Május" „El nem száradt virág".