Rádiónk jelentése szerint Luo Jun, az ázsiai gyártók szövetségének vezérigazgatója azt jósolta, hogy bár 2010-ben a kínai autógyártás és -értékesítés továbbra is világelső volt, a következő néhány évben valószínűleg átállási időszakba lép a szektor, 2011-ben a kínai autógyártás és -értékesítés egyaránt 15 millió körül alakulhat.

Tudósítónknak adott interjújában Luo Jun elmondta, hogy a kínai autóeladások és a termelés 2009-ben lépte át először a tízmilliós határt (12 millió volt), 2010-ben pedig már 18 millió gépkocsi talált gazdára – hasonló volumenű előállítás mellett. A teljes kínai gépkocsipark és az egy főre jutó személygépkocsik száma azonban csak az amerikai 1/3-a. Messze még a telítettség, a kínai autógyártás mégis akadályokba ütközik: manapság már nem az a hír, ha dugó van, hanem az, ha nincs.

Luo Jun a forgalmi dugók legnagyobb okát nem a megnövekedett gépkocsiszámban látja: „20 millió ember él Pekingben, az autók száma alig több 4 milliónál. Öt emberre jut egy kocsi, ami egyáltalán nem számít soknak. A négyes körgyűrűn belül azonban mintegy 10 millió ember él, itt találhatók a központi állami szervek, a városi szintű hivatalok, a kerületi szintű hatóságok, csoda, hogy dugók vannak? A probléma az, hogy városunk tervezésére és irányítására súlyos terhek hárulnak.

Az új energiával üzemelő járművekről Luo Jun elmondta, hogy azok mindenkit várakozással töltenek el, sikerességük azonban egyelőre még kérdőjeles. Egy új veszi át egy hagyományos iparág helyét. Ez olyan forradalmi folyamat, amely hosszú időt és munkát követel.