Jön a tavaszünnep, de amikor Asheng wenzhoui kereskedő visszatekintett bútorüzemének elmúlt évi gazdasági teljesítményére, kénytelen volt azt a következtetést levonni, hogy nem volt nyeresége.

Az Ashenghez hasonló magánvállalkozók közül sokan voltak kénytelenek konstatálni, hogy bár 2010-ben jelentősen emelkedett a forgalmuk, a nyereségük viszont csökkent. Néha rosszabb helyzetbe kerültek, mint a pénzügyi válság idején. Zhou Dewen, a wenzhoui közepes és kisvállalatok szövetségének elnöke elmondta, hogy a legtöbb hagyományos közepes és kisvállalat nyeresége csak 1-3 százalék között mozog.

A két évvel ezelőtt kirobbant pénzügyi válság súlyosan érintette a wenzhoui vállalatok exportját, néhány vállalkozás csődbe ment, mások szüneteltették vagy jelentősen visszafogták a termelést. 2010-ben más volt a helyzet: drágult a munkaerő, a nyersanyag, sőt a jüan is.

Tavaly december 26-án Ashengnek nem volt ideje vacsorázni, az üzeme által készített szófákat pakolta teherautóra, majd szállította el egy 80 km-re lévő nagyobb üzletbe. Asheng szerint tavaly 20-30 százalékkal többet adott el ezekből a nem túlságosan drága, de jó minőségű szófákból, mint 2009-ben. 2010 második félévétől kezdve a nyersanyagok ára felszökött, pl. egy csomag töltőanyag tavaly áprilisban 450 jüan volt, szeptemberben viszont 670 jüan lett, és még jelenleg is 550 jüan az ára. A nyersanyagok drágulása miatt Asheng egyszer próbált árat emelni, de az eladók tiltakoztak. Asheng elmondta, hogy az üzletmenet biztosítása érdekében el kell fogadni az alacsony nyereséget.

Zheng Chen'ai, a wenzhoui ruházati és kereskedelmi kamara elnöke beszámolt róla, hogy tavaly januártól novemberig több mint 300 vállalat 26,4 milliárd jüan értékű árucikket állított elő, ami 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az export is 20 százalékkal növekedett. A vállalatoknak azonban „rendkívül alacsony volt a nyereségük".

Wenzhou a kínai „cipők városa". Egy cipőüzem főnöke a műhelyre mutatva elmondta, hogy eredetileg 14 gyártósoruk volt, de négyet leállították, mert nem tudták fizetni a munkásokat. Mint elmondta, eredetileg 1200 jüan volt náluk a havi bér, ma már azonban 1800 jüanért sem tudnak munkásokat alkalmazni. Ugyanakkor az üzemi terület bérleti díja 2010-ben 5 százalékkal, a nyersanyagok ára 20 százalékkal emelkedett. Mindezek miatt a wenzhoui cipőgyártó cégek nyeresége 2 százalékra csökkent.

Egy öngyújtógyártó cég igazgatója kijelentette, hogy 2010-ben szinte nem is volt nyereségük. Korábban a világpiacon levő öngyújtók 80 százalékát Wenzhouban gyártották, az elmúlt években azonban a gyártáshoz szükséges réz-cink ötvözet ára megduplázódott. A pénzügyi válság előtt több mint 500 öngyújtógyártó üzem volt Wenzhouban. Ma mindössze 80 működik.

A dollár és az euró leértékelődése, az energiatakarékosság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése is emelték a termelési költséget.

A válság előtt néhány kereskedő úgy döntött, hogy cégüket átalakítják, gyártás helyett csúcstechnológiával vagy ingatlanokkal foglalkoznak. Mostanában a 100 legnagyobb wenzhoui vállalat közül több mint 40 foglalkozik gyártással, de mindegyiknek van ingatlanpiaci befektetése. Úgy tűnik, hogy az ingatlanpiacon keresett pénz pótolhatja a gyártóiparban elvesztettet, de ez a tevékenység emeli a lakásárakat is. 2010 májusa és augusztusa között a wenzhoui lakások átlagára elérte a négyzetméterenkénti 28 ezer jüant, ami egész Kínában a legmagasabb. Ördögi kör alakult ki.