A pekingi Normal Universityn rendezett kínai humán erőforrással foglalkozó stratégiai fórumon Zeng Xiangquan, a Kínai Népi Egyetem Munkaügyi és Személyzeti Tanszékének vezetője bemutatta a „kék költség" koncepcióját. Szerinte a kínai gazdaság gyors fejlődése nagymértékben a munkaerő széles választékán alapult. Ugyanakkor nagy ellentmondás, hogy míg a munka termelékenysége gyorsan fejlődik, addig alacsony a munkaerő költsége és alacsony a humán befektetés.
Zeng Xiangquan elmondta, hogy a reform és nyitás politikájának 30 éve óta a kínai GDP 147,3 milliárd dollárról 2009-re 33535,5 milliárd dollárra emelkedett. A növekedés minden évben elérte a 10 százalékot, holott a világgazdaság növekedése csak 3,3 százalék volt. Kína a munka termelékenységének növekedése alapján az első helyen áll a világon, de alacsony a munkaerő költsége. Nagy a populáció mérete, de kevés a humántőke-felhalmozás. Nagy a munkaerő-tartalék, de kevés a tehetségek száma. A munkások szorgalmasan dolgoznak, de nem tökéletes a jövedelmük növekedési rendszere.
Zeng Xiangquan kijelentette, hogy az elmúlt öt évben a kínai munka termelékenysége minden évben 5,7 százalékkal emelkedett, ami magasabb volt, mint a világon bárhol. De a kínai munkások munkabére az európai és az amerikai munkásokénak csak 3 százalékát teszi ki, a négy ázsiai tigris átlagának pedig 10 százalékát.
A Kína versenyképességéről szóló beszámoló szerint a humán erőforrás területen Kína első helyen áll a G20-as országok között, de a humántőke-felhalmozás index alapján csak a tizennyolcadik, az amerikai index tizenkettedével, a japán index tizedével. Kínában a tudósok, illetve mérnökök a foglalkoztatottak 35 százalékát teszik ki, holott a fejlett országokban ez az arány több mint 50 százalék.
Statisztikai adatok szerint a kínai munkások több mint 30 százaléka kész túlórázni, és a hetente átlag 7,9 órát túlóráznak. Kínában a munkások átlag órabére 0,2 dollár, Európában és az Egyesült Államokban körülbelül 25-30 dollár.
Just the Way You Are
