Régi igazság, hogy a jó dolgot nehéz elterjeszteni, a rossz dolgot azonban könnyűen megtudja mindenki. Az információ korában minden rosszat azonnal megismer az egész világ, de a válság nyújtotta kereskedelmi lehetőségek felismeréséhez már nagy ügyesség kell.

I

A Déli Song-dinasztia (1127-1279) idején egy júliusi napon Hangzhou város legvirágzóbb útján tűz ütött ki, amelyből hatalmas tűzvész lett, amelyben több mint 10 ezer ház és bolt vált a lángok martalékává.

Egy Pei családnevű gazdag üzletembernek zálogházai és ékszerüzletei is azon az úton voltak, ahol a tűz pusztított. A tűz egyre nagyobb lett. Az élete munkájával létrehozott üzletei is közel álltak a pusztuláshoz, de Pei üzletember nem azt parancsolta az eladóinak, hogy az ékszereket és kincseket mentsék a tűzből, hanem nyugodtan kivezette őket a tűztől veszélyeztetett boltból. Az emberek nem nagyon értették meg nyugalmát.

Pei az embereit a Jangce-folyó partjára vezette, ahol sok fát, bambuszt, téglát és más építési anyagokat vásárolt fel. Miután az üzletet megkötötte, és az újonnan beszerzett árut biztonságba helyezte, a gazdag üzletember, mint aki jól végezte dolgát, nem törődött többé a tűz martalékává vált üzleteivel, egész nap csak teázgatott.

A tűz után nem sokkal jött a parancs, hogy újjá kell építeni Hangzhou várost, és az építőanyagok eladóinak nem kell adót fizetniük. A nagyszabású építkezések és az építőanyagok hiánya miatt az egekbe szöktek az árak. Pei üzletember eladta a tűzvész idején felhalmozott építőanyagokat. Az üzleten sokkal többet nyert, mint amennyit a tűzvészben elveszített.

II

1995 elején Japánban földrengés volt, ami majdnem az egész hanshini területet elpusztította. Kínában sok újságban tudósítottak az eseményről. A legtöbb ember csak annyit tudott a földrengésről, amennyit az újságok megírtak. De Pekingben egy Jin Ping nevű ember a hír mögött fölfedezte a kereskedelmi lehetőséget. A földrengés sújtotta területen működött egy acélüzem, amely most teljesen leállította a termelést. Korábban évente legalább 500 ezer tonna hidegen hengerelt jó minőségű acéllemezt exportáltak Kínába. Termékük nagyon népszerű volt a kínai piacon. Jin Ping azonnal megértette, hogy a földrengés hatással lesz a japán acéllemez exportjára, és ezzel az információval felkeresett egy Jiangsu tartománybeli acélvállalatot. A vállalat igazgatója sürgősen felvásárolt 5 ezer tonna jó minőségű hidegen hengerelt vékony acéllemezt. Nem sokkal később a korábban folyamatosan csökkenő árú acéllemez tonnánként 100-400 jüannal megdrágult. A vállalatnak így közel egymillió jüan nyeresége keletkezett. A vállalat igazgatója 10 ezer jüant fizetett az információért Jin Pingnek.

III

Az Egyesült Államokban is történt hasonló dolog. Volt egy húsipari termékekkel foglalkozó üzletember, aki az újságban látta a hírt, hogy Mexikóban influenzajárvány tört ki. Rögtön arra gondolt, hogy az influenza biztosan átterjed az Egyesült Államokba is. Márpedig az amerikai-mexikói határnál fekvő két amerikai államban van az amerikai húsipar bázisa. Ha ott is felüti a fejét az influenza, akkor bizonytalanná válik a hústermékek kereskedelme, aminek következtében a hús ára is biztosan emelkedni fog. Ezért a gazdálkodó egy megbízottja Mexikóban vizsgálta meg a helyzetet, majd az üzletember az információk alapján rengeteg marhát és disznót vásárolt fel. A mexikói influenza valóban hamarosan megérkezett a két amerikai államba, aminek következtében a piacon gyorsan emelkedett a hús ára. Az üzletember ekkor eladta a marháit és disznóit, amivel sok millió dollár nyereséget szerzett.

A világon mindenütt vannak válságok, de minden válság egyúttal kereskedelmi lehetőséget is jelent. Ha súlyosabb a válság, akkor nagyobb a kereskedelmi lehetőség is. Senki sem várja a válságot, de a katasztrófákat nem lehet elkerülni. Viszont a válság idején kell megragadni az adódó lehetőségeket, mint azt a fenti példáinkban szereplő bölcs üzletemberek is tették. És akkor a válságból megerősödve is ki lehet kerülni.