Mekkora összegeket fordít Kína tudományos kutatásra és fejlesztésre? A február 18-án tartott országos tudományos munkagyűlésen a kínai tudományos fejlesztési minisztérium nyilvánosságra hozott néhány kulcsszámot, amelyek segítségével felmérhető, hogy Kína mennyit áldoz tudományos kutatásra és fejlesztésre.

1. A tudomány területén a befektetések összege évente 20 százalékkal növekednek, és a világon Kínában a legnagyobb a tudományos és műszaki humán erőforrások értéke.

A 11. ötéves terv idején évente 20 százalékkal nőttek a kínai tudományos befektetések. Így például 2009-ben a kínai központi költségvetésből 151,2 milliárd jüan jutott tudományos kutatásra és fejlesztésre, amelyek segítségével 580,2 milliárd jüan értékű kutatási-fejlesztési befektetés valósult meg. Ez jelenlegi árfolyamon a GDP 1,7 százalékát jelenti. 2010-ben valószínűleg ugyanez a mutató a GDP 1,8 százalékát tette ki.

A tudományos befektetések során a költségek fele-fele arányban származnak központi és helyi forrásból. A befektetések folyamatosan nőnek az alapkutatások területén is. 2010-ben 3 milliárd jüan volt, ötször annyi, mint 2005-ben. A kiemelt állami laboratóriumoknak 3 milliárd jüan jutott, négyszer annyi, mint öt évvel korábban.

2009-ben Kínában 51 millióan dolgoztak a tudományos szférában, és ezzel Kína világelső. Az 51 millió közül 2,29 millióan kutatási és fejlesztési területen dolgoztak, ezzel Kína második helyen állt a világon.

2. Egyes területeken a világ élvonalában

Az embert szállító űrhajó és holdkutatás programja jeles eredményeket ért el, sikeres volt a „Shenzhou" űrhajó felbocsátása, ezzel Kína a világ harmadik országa, amely rendelkezik olyan technológiával, amely lehetővé teszi, hogy egy űrhajós az űrhajóból kilépjen a világűrbe. Fellőtték a Chang'e-1 és Chang'e-2 holdszondát.

Sikeres volt a Tianhe-1 szuperszámítógép megalkotása is. A világ leggyorsabb számítógépe az Amerikai Egyesült Államokon kívüli található néhány petaflop teljesítményű szuperszámítógépeinek egyike. Kína készített mélytengeri búvárhajót, amelynek kapszulájában a világon ötödikként merültek le kínai tudósok 3500 méternél mélyebbre. A tervezők most hétezer méter mélyre szeretnének lemerülni.

3. A csúcstechnológiai ipar teljesítménye évente 15 százalékkal nőtt.

A 11. ötéves terv idején a csúcstechnológiai ipar teljesítménye évente 15 százalékkal növekedett, 2009-ben meghaladta a 60 milliárd jüant. Eddig már 25 kínai városban kezdték népszerűsíteni az új energiával hajtott autót, 21 városban elindították a LED-es világítási programot, amellyel több mint 164 millió kilowattot takarítanak meg.

4. A kínai kutatóintézetek bevételeinek negyedét külföldi tőkéjű kutatóintézetek érik el.

2009-es adatok szerint Kína már 152 országgal folytatott tudományos együttműködéseket, illetve aktívan vett részt nemzetközi programokban.

Jelenleg Kínában több mint 3300 külföldi tőkéjű kutatóintézet működik. A világ 500 legnagyobb vállalata közül 346 hozott létre Kínában kutatóközpontot.