Tavaly December 2-án Kijevben kisorsolták a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság négyes csoportjait. Kiderült, hogy a legkeményebb csoport a Hollandia, Portugália, Németország és Dánia összeállítású B-csoport lesz, amiben három korábbi EB-aranyérmes csapat is szerepel. Ez azért érdekes, mert bár Lengyelország, Görögország, Oroszország és Csehország alkotja az A-csoportot, ez statisztikailag az EB leggyengébb csoportja. Úgy tűnik, Lengyelországnak, az egyik házigazdának, nagy mázlija volt a soroláson. Ám Ukrajna, az EB másik házigazdája nem járt ekkora szerencsével: a másik halálcsoportba került, amiben Angliával, Franciaországgal és Svédországgal kell megmérkőznie. A sorolást követően bejelentették, hogy a kezdő meccset Lengyelország és Görögország vívja majd.

Ha már Görögországról esett szó, attól tartok, manapság a görögöket leginkább az adósságválság aggasztja. Következzék egy új hír a görög gazdaságról.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) december 1-jén bejelentette, hogy a december 5-én tartandó ügyvezető igazgatói ülésen megvitatják a Görögországnak nyújtandó hatodik hitelcsomag kérdését.

Az IMF szerint a szakértői értékelő csoport december 12-e és 16-a között látogat el Görögországba, ahol értékelik a görög gazdasági és pénzügyi reform helyzetét, hogy megerősítsék a hatodik hitelrészlet megadását.

Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke november 29-én kifejtette, hogy mivel Görögország teljesítette a követeléseket, ezért az eurózóna pénzügyminiszterei megegyeztek, hogy az ország rendelkezésére bocsátják a hatodik, 8 milliárd euró értékű kisegítő hitelt.

Görögországban fejlett a turizmus, a történelmi és természeti látnivalók egyaránt vonzzák a látogatókat. Az ország dél részén fekvő Santorini szigetet különösen nagyra tartják a külföldi turisták. Kínában is van egy ilyen szép tengeri sziget, Gulangyu, ahol Xiamen városa fekszik.

A szép tájkép után térjünk vissza az adósságválság kérdésére. Az tavaly kezdődő válság nagy hatással volt a világgazdaságra, beleértve Kína gazdaságát is.

Az európai adósságválság miatt az euró és a font árfolyama is nagyot esett. Egy euró már kevesebb, mint nyolc kínai jüant ér a jelenlegi árfolyamon, ami új rekord a 2007-es árfolyamforradalom óta. Ez több szempontból is hatást gyakorol Kínára. Először is, az Európában továbbtanulás költségei a felére csökkenhetnek az euró gyengülése miatt. Ha a tandíj nem emelkedik, az oktatás kivatalos költsége kínai jüanban csak feleannyi lesz, mint az előző év azonos időszakában, így hamarosan megnövekedhet a Kínából Európába tanulni utazó diákok száma.

Másodszor, emelkedhet az európai célállomásokat népszerűsítő turistautak száma. Az euró gyengülése és vulkánhamu-szennyezés miatt, jelentősen megnövekedett az európai turistautak forgalma a szokásoshoz képest a turizmus piacán. Tavaly az európai turistutak árai 30%-kal estek az előző év ugyanehhez az időszakához képest, mondta a kínai Fujian tartomány egyik utazási irodájának alkalmazottja. Azt is hozzátette, a piacon legnépszerűbb utazás – az 5 európai ország 8 nap alatt – ára már kevesebb, mint 10 ezer kínai jüan, ami csak egy kicsivel több, mint a 2008-as pénzügyi válság idején.

Harmadszor csökkent az európai internetes áruházakban a termékek ára. Az euró árfolyamesése miatt néhány hónap leforgása alatt azoknak a luxuscikkeknek az ára is drasztikusan csökkent, amiket a szellemi munkát végző kínaiak nagyon kedvelnek, így az európai termékeket árusító üzletek nagyon népszerűek lettek Kínában. Liu, az egyik üzlet munkatársa elmondta, hogy a kínai turisták zöme a luxuscikkek miatt utazott Európába. Ő is nagy rajongója a luxuscikkeknek, és ha egy 1090-euró értékű táskát akart venni, a korábbi árfolyamon az 10300 kínai jüanba került volna, de most már csak 9400 jüan kellene fizetnie. Ha még az adólevonást is hozzávesszük, legalább 30%-ot takaríthatunk meg az európai luxuscikkeken.

Egyre népszerűbb a luxuscikkek vásárlása a kínai munkásosztály körében is. Jöjjön most egy luxuscikkek vásárlásának ázsiai szokásaira vonatkozó hírt.

A New York-i Luxuscikk Szövetség november 23-án kiadott kutatási eredményei, amelyben többek között a Chanel és a Hermes márkák fogadtatását vizsgálták, kimutatták, hogy nagyon kelendőek ezek a termékek Ázsiában.

A 21 évesnél idősebb, legalább 185 ezer dollár éves jövedelemmel rendelkező kínai és japán vásárlók körében végeztek felmérést.

A kínaiak körében népszerűek a Fairmont Hotels & Resorts és a Beijing Marriott Hotel City Wall szállodák. A Chanel, valamint a Louis Vuitton táskái és divatcikkei viszont Japánban és Kínában egyaránt igen kedveltek.

Tavaly az egyik legnagyobb számviteli vállalkozás, a KPMG International nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejtette, hogy Japánt megelőzve, Kína lesz a luxuscikkek legnagyobb befogadópiaca. Ez még a viszonylag konzervatív becslés szerint is 2015 előtt be fog következni. Európa, az Egyesült Államok és Japán után, Kína lesz az első fejlődő ország, amelyik megkapja ezt a kitüntető rangot. Tudni kell, hogy még nincs tíz éve, hogy a luxuscikkek először megjelentek Kínában, mivel az ország 20 évig fáradozott a piacgazdaság megteremtésével.

Egy a kérdéssel foglalkozó szervezet beszámolója szerint a luxuscikkekre fordított összeg átlagosan egy személy jövedelmének 4%-át teszi ki a világon. Kínában ez már meghaladja a 40%-ot, sőt, egyes fiatalok esetében még ennél is magasabb.

A luxuscikkek vásárlása robbanásszerűen fokozódott Japánban és Dél-Koreában az elmúlt 10 évben, ugyanez tapasztalható most Kínában is. A vásárlási gondokat nem a vevők számának gyors megnövekedése jelenti, hanem azok a viszonylag kis számban előforduló luxuscikk vásárlók, akik nem a társadalmi pozíciójuknak megfelelően viselkednek.

A minőségi borokat forgalmazó angol kereskedőkre mély benyomást tettek egyes kínai vevők. Egyikük elmesélte, hogy a kínaiakat nem izgatja különösebben a borok ára. Egy kínai üzletember például 130 ezer fontot fizetett egy üveg lafitte-ért és nyomban el is fogyasztotta. A kínai üzletemberek ízlése is egész sajátságos: volt olyan, aki a csúcsminőségű borhoz kólát öntött, hogy édesebb legyen az íze. Egy igazi borszakértő azonban hosszasan ízlelgeti, lassan kortyolgatja a bort, nem dönti le azonnal a torkán. Az egyik angol hírügynökség is beszámolt erről, és ez ékesen tükrözheti a kínaiak luxuscikk vásárlási szokásait, vagyis hogy az emberek bár könnyen hozzájuthatnak a termékekhez, még nincs meg hozzájuk a megfelelő kultúrájuk. Luxuscikkek puszta státusszimbólumot jelentenek ezeknek az embereknek. Egy tudatos vásárló előbb gondosan megismeri a márkákat, aztán az szükségletei és ízlése szerint vásárol.

Luxuscikkek nem csak külföldön vannak. Ha vetünk egy pillantást Kína történelmére, számtalan kiemelkedő kulturális kincsre bukkanunk. Ezek közül, most ismerkedjünk meg Qipao-val.