A 2011: Kína a világűrben című fehér könyv hat fejezetből áll, az előszó, a fejlesztési alapelvek, a 2006 óta elért jelentős eredmények, az elkövetkező öt év fő feladatai, a fejlesztési politikák és intézkedések, valamint a nemzetközi cserekapcsolatok és együttműködések taglalása hozzávetőleg 10 ezer írásjelet tesz ki.
Az Államtanács sajtóértekezletén Zhang Wei a Kínai Űrkutatási Hivatal szóvivője bejelentette: a kínai űrkutatás színvonala sokat javult, az eddig elért eredmények pedig több szinten is hatást gyakoroltak a gazdaságra és a társadalomra. Ugyanakkor az űripar fejlődésének hatására sok feltörekvő iparág is fellendült.
„Gyorsan fejlődik a kínai űripar. Nemcsak az űrkutatás, a gyártás és a technológia színvonala emelkedett, hanem ezáltal az információtechnológia, a mikroelektronika, az új anyagok és más feltörekvő iparágak fejlődése is szárnyra kapott."
A fehér könyv kiemelte: az űripar Kína országos fejlesztési stratégiájának fontos része. A kínai kormány mindig is a békés célú űrkutatás, űripar-fejlesztés és az űr békés felhasználása mellett szállt síkra. 2006 óta gyorsan fejlődik a kínai űripar, az emberes űrrepülés, a holdkutatás és más űrkutatási programok kitűnő eredményeket értek el.
2007-ben a kínaiak Hold körüli pályára állítottak egy szondát, a Hosszú Menetelés hordozórakétával 67 sikeres indítást végeztek és összesen 79 űreszközt juttattak föld körüli vagy bolygóközi pályára. A Shenzhou-7 űrhajó legénysége végrehajtotta az első űrsétát. 2011-ben pedig sikerült megtenni a legfontosabb lépést egy működő űrállomás megépítéséhez: egy űrhajó és egy űrlaboratórium-modul automatikus összekapcsolását.
A fehér könyv is hangsúlyozza, hogy 2006 óta Kína egyre aktívabban veszi ki a részét a különféle nemzetközi együttműködésekből. Memorandumot vagy szerződést írt alá számos országgal és a világűr békés felhasználásával kapcsolatos nemzetközi együttműködést koordináló ENSZ-bizottsággal, valamint részt vett az ENSZ és az illetékes nemzetközi szervezetek akcióiban.
A fehér könyv emlékeztetett arra, hogy a NASA igazgatója nemrégiben Kínába látogatott, és a két fél tovább folytatja a párbeszédet az űrről. Kína ezen kívül tovább tárgyal az Európai Unióval is, többek között, hogy a kínai kommunikációs rendszerek frekvenciahasználata erősen átfedi az európaiaknak fenntartott hullámhossz-tartományokat. A nemzetközi együttműködés másik megnyilvánulása, hogy a Hosszú Menetelés hordozórakéta 2011-ben külföldi megrendelést is teljesített: pályára állított egy európai távközlési műholdat és műholdhoz juttatta Nigériát, Pakisztánt és Venezuelát.
Zhang Wei hozzátette: Kína kész hathatósabb együttműködést kialakítani a világ országaival, és főleg a fejlődő országok számára szeretne jobb űrtechnológiát és szolgáltatásokat biztosítani.
"Hála az elmúlt több mint 50 év fejlesztéseinek, Kína sokat fejlődött az űrkutatás területén. A kínai űrtechnológia jó minőségű, korszerű és az ára is elfogadható. A világűr békés célú felhasználásának jegyében, Kína készen áll arra, hogy jobb űrtechnológiát és szolgáltatásokat nyújtson a többi országnak és térségnek, különösen a fejlődő országoknak."
Kína a fehér könyv szerint folytatja a Hold kutatását is, 2016-ig robotűrhajóval holdkőzetet terveznek a Földre juttatni, ezen kívül más bolygókat és aszteroidákat is vizsgálnak majd, illetve kiveszik részüket a napkutatásból. Zhang Wei azt is hozzáfűzte: Kína kész arra, hogy a nemzetközi közösséggel karöltve megóvja a békés és tiszta világűrt.