A szoborparkban a látogatók különféle hagyományos kulturális előadásokat tekinthetnek meg: többek között van itt gólyalábas felvonulás, sárkánytánc, shaanxi opera vagy éppen yangko, azaz észak-kínai néptánc. Az előadások előtt, alatt és után pedig a nagyérdemű közönség grillezett bárányhúst vagy cukormázas galagonyát falatozhat.
A pekingi templomi vásár története 1000 évvel ezelőttre, a Liao dinasztia korába nyúlik vissza. Az első templomi vásárok áldozati ünnepek voltak. Az ókorban az áldozati ünnep olyan fontos jelentősséggel bírt, mint a háború. Kezdetben az emberek szertartásokat mutattak be a természet istenének és őseiknek, az ünnep alkalmával összegyűltek a templomoknál, áldozatot ajánlottak fel és együtt muzsikáltak. Így például az Északi Wei-dinasztia idején egy Buddha-szobrot szekérre tettek és felvonulást tartottak. Papírból készített oroszlánok álltak a parádé élén, mert a hiedelem szerint ezek képesek voltak elűzni a gonosz szellemeket. Őket követték a különböző hangszereken játszó felvonulók. A Tang- és Song-dinasztia korában a buddhizmus és a taoizmus jelentősen fellendült, megszaporodtak a vallásos jellegű tevékenységek, az áldozati ünnepek szórakoztató programokkal egészültek ki, például yangko táncot vagy drámai darabokat adtak elő.
A Yuan-dinasztia idején a lámaizmus volt a hivatalos vallás, ezért a többi vallás – köztük a buddhizmus és a taoizmus is – háttérbe szorult, vagyis a Buddha-szobros felvonulást sem mindig rendezhették meg.
A Ming-dinasztia korában a gazdaság fejlődése és a közösség igényei miatt az áldozati ünnep idején felütötte a fejét a vásári kereskedés is. Az áldozati ünnepen füstölőket gyújtottak, ezért a templomokhoz közeli utcákban megjelentek a füstölőket, gyümölcsöket, húst és egyéb áldozati tárgyakat árusító kereskedők. Az emberek most már nem is annyira a templomi szertartás miatt mentek a vásárra, hanem a vásárlás végett, vagy szórakozni.
Ma már nem tartanak áldozati szertartást a templomi vásárokon, de sokszínű hagyományos előadásokat annál inkább, és persze sok finomságot is meg lehet kóstolni.
A gólyalábas felvonulás az egyik legnépszerűbb színfoltja a vásárnak. Az előadók tarka ruhákba bújva és erősen kisminkelve sétálnak a gólyalábakon a tömegben. A yangko egy hagyományos észak-kínai néptánc. Általában a nők és férfiak begyakorolt táncos koreográfiát adnak elő ritmusos dobzenére, piros szalagot lengetve. A mozdulatokat nagyon egyszerű elsajátítani, ezért sokszor a nézők is csatlakoznak a táncosokhoz. Humoros műsorszámokban sincs hiány: két férfi például azzal kelt derültséget, hogy egyikük a másik háta mögé bújik, onnan beszél vagy dalolászik, míg a másik tátog hozzá.
A vásár legnépszerűbb játéka a karikadobás: a vásári árus különböző kis ajándéktárgyakat tesz a földre, az olcsóbbakat közelebbre, a drágábbakat távolabbra. Egy karika 10 jüanba kerül. A dobó azt az ajándékot nyeri meg, amelyikre rá tudja dobni a karikát.
A szoborpark templomi vásárán feltűnt egy asszony, aki nagyon szép kis játékmajmokat készített. Sok kínai és külföldi turista járt csodájára az élethű majmocskáknak.
„A játékmajom hagyományos pekingi kézműves termék, amely már több mint 100 éves múltra tekint vissza."
Mesélte Xiao asszony, aki igazi játékmajom-készítő család sarja, ő képviseli a negyedik generációt, amely továbbviszi ezt a hagyományos mesterséget. Megsúgta, hogy a majmocskákat kétféle kínai gyógynövény szegélyezi, s hogy azért tetszenek ennyire a gyermekeknek és a külföldieknek, mert nagyon hasonlítanak a Nyugati utazás című misztikus történetben szereplő Majomkirályhoz. Xiao asszony gyermekei most ismerkednek a játékmajom-készítéssel, és nagyon bízik abban, hogy majdan unokáinak is átadhatja a mesterség fortélyait.
Kedves hallgatóink! Ha Kínába látogatnak tavaszünnep idején, mindenképpen menjenek el egy templomi vásárra is! A templomi vásárokat általában a tavaszünnep utáni héten rendezik meg a buddhista vagy taoista templomok közelében. Peking két legnépszerűbb vására a Longfu-templom és a Baiyun-templom közelében terül el.
Just the Way You Are
