Értesüléseink szerint a lhászai virágpiacon található virágok 80%-a a város környékén fekvő Duilong Deqing járásból származik. A járás régen a zöldségtermesztéséről volt híres, ám 2007-től kezdve a helyi kormányzat segítségével a virágtermesztésbe is belevágtak a vidék lakói – méghozzá nagyon szép sikerekkel.

Lai Bingxu, Duilong Deqing járás Sijichun nevű virágtermesztő központjának főigazgatója kifejtette, hogy bár az átlagemberek szemében a tibeti éghajlat alkalmatlan a virágtermesztésre, valójában az egy évre jutó napsütéses órák száma itt a legmagasabb a világon. Ennek köszönhető az, hogy a Tibetben termesztett virágok színesebbek a többinél, és sokkal tovább megőrzik a frissességüket is.

A Sijichun virágtermesztő központban jelenleg összesen 70 virágbázis van, és az ott nevelt rózsák, krizantémok, liliomok, szegfűk és más virágok mennyisége a lhászai piac virágainak egyharmadát teszi ki. Ezen kívül a központ már Nepálba is exportált virágot – ez volt az első alkalom, hogy a tibeti virágok eljutottak a külföldi piacra.

A virágtermesztés jövőjéről szólva Lai Bingxu elmondta, hogy Tibet kedvező földrajzi körülményeinek és éghajlatának hála kiváló minőségű virágokat nevelhetnek. A virágtermesztés nagy üzleti lehetőség is a fennsíkon. Becslések szerint a gabonatermesztés egy hektár földön körülbelül 800 jüant, a zöldségtermesztés 12 és fél ezer jüant, míg a virágtermesztés akár 18 ezer jüant is jövedelmezhet évente. Mindebből nyilvánvaló, hogy a virágtermesztés gazdaságilag is előnyösebb a parasztok számára.

Guan Fachun, a Kínai Műszaki és Tudományos Kutatóintézet professzora elmondta, hogy Tibet egyedi éghajlata a lehető legkedvezőbb a virágtermesztés számára, mivel a fennsíkon nevelt virágok tulajdonságai nagy előnyt biztosíthatnak a piacon.

„Tibetben magas a napsütéses órák száma, amelynek köszönhetően az itteni virágok sokkal színesebbek, mint síksági társaik. A nappali és éjszakai hőmérséklet nagy különbsége miatt pedig kicsit lassabban nyílnak, és a virágzás ideje is hosszabb. Míg a síkságon általában egy hétig tart a virágzás időszaka, ez itt nálunk, Tibetben, akár fél hónapra is elnyújtható," – részletezte Guan.

Tibet rendkívül hideg övezetben található, ezért itt mindig ritkás volt a növénytakaró. Hála azonban az utóbbi néhány generáció erőfeszítéseinek, mára nemcsak Tibet zöldség- és virágtermesztési gondjai oldódtak meg, de az itt élők életszínvonala is jelentősen emelkedett. És a drága virágok végre eljutottak az egyszerű emberek otthonaiba is.