A Luxuscikkek Világszervezete által 2012 februárjában közzétett beszámoló szerint 2011-ben a kínaiak összesen 12,6 milliárd dollár értékben vettek luxuscikkeket, amely a világpiac forgalmának 28%-át teszi ki – és ebben még nincsenek benne a magánrepülőgép, jacht és a luxuskocsi vásárlások. Ezzel Kína vált a világ legnagyobb luxuscikk-fogyasztójává. Becslések szerint a 2011 karácsonyától 2012 tavaszünnepéig tartó körülbelül egy hónapos időszakban a kínaiak összesen 5,7 milliárd dollár értékben vásároltak külföldi luxuscikkeket, ami új történelmi csúcs.

A kínai gazdaság gyors fejlődésének köszönhetően a luxuscikkeket vásárló kínaiak száma is egyre nő. Ezzel egyidejűleg a „jellemzően kínai" vásárlási magatartás is egyre nagyobb figyelmet kelt a világon.

A „jellemzően kínai" itt elsősorban arra utal, hogy a kínaiak zömében ruhákat, parfümöt, táskákat és órákat vásárolnak luxuscikkek gyanánt, míg a nyugati fogyasztók szemében a lakás, a személygépkocsi és az utazás a legnépszerűbb luxustermék.

A második „jellemzően kínai" vonás az, hogy a kínai fogyasztók általában jövedelmük több mint 40%-át luxuscikkekre költik, míg Európában ez az arány csupán 4%. Vagyis annak ellenére, hogy a kínaiak túlnyomó része nem gazdag, mégis jócskán áldoz luxuscikkekre.

A harmadik kínai sajátosság a luxuscikkek ajándékozásának trendje. Kínában mindennapos az, hogy a luxuscikkek vásárlója és használója nem ugyanaz ember – elég csak arra gondolni, hányszor jelennek meg a luxuscikkek a korrupciós ügyekben.

A kínai luxuscikkpiac kereskedelmi forgalmának emelkedése rendkívül izgatja a luxuscikket gyártó cégeket. A luxustermékek Kínába érkezése óta eltelt 20 esztendőben egyre több kínai vásárló, és egyre nagyobb értékben vásárolt luxuscikkeket – annak ellenére, hogy gyakorta fogalmuk sem volt arról, mit takarnak az egyes márkák. Az emberek szemében státusszimbólummá vált a luxustermékek birtoklása.

Egy vezető brit magazin is arról számolt be, hogy míg régebben a japánokat tartották a legelvakultabb és legmohóbb fogyasztóknak, ezek a jelzők mostanra már inkább a kínaikat illetik meg.

Kínában a hagyományos újév, vagyis a tavaszünnep hete a legnagyobb ajándékozási időszak egész évben. Az utóbbi években az MP3-, MP4-lejátszók és egyéb digitális műszaki cikkek voltak a legnépszerűbb ajándékok. Régen tavaszünnep után nem volt szokatlan, hogy sokan a haszontalan ajándékokat elvitték a zálogházba, hogy pénzhez jussanak. Becslések szerint az elmúlt néhány évben a zálogba adott holmik 30%-a digitális műszaki cikk volt, ám idén ez az arány 2% alatt maradt. Viszont a luxuscikkek egyre több üzleti lehetőséget teremtenek a zálogházaknak. Ennek az oka az, hogy Kínában igazán könnyű valamit bedobni a zaciba: csak a vásárlási bizonylat és személyi igazolvány kell ahhoz, hogy 10-15 perc alatt bármit pénzre válthassunk az órától és táskától kezdve az ékszereken és kocsin át egészen a részvényekig és lakásokig.

Természetes, hogy a kínai gazdaság gyors fejlődését követően jelentősen megnőtt a kínaiak vásárlóereje is. Ám ezzel párhuzamosan a luxuscikkek vásárlásának negatív hatása is van Kínára. Ha a kínai vásárlóerő nagy része külföldön érvényesül, az kedvezőtlenül hat a belső kereslet növekedésére.

Ezzel kapcsolatban Yao Jian, kínai kereskedelmi szóvivő kifejtette: az, hogy jelenleg a luxuscikkek ára Kínában sokkal magasabb, mint külföldön, bizonyos mértékben befolyásolja az ország kereskedelmi egyensúlyt szorgalmazó politikájának kivitelezését. „Régen alábecsültük az import forgalmának jelentőségét. A belső kereslet növelésének fontos tényezője, hogy az országon belülre koncentráljuk a kínai fogyasztók luxuscikkek beszerzésére fordított vásárlóerejét," – magyarázta el a szóvivő.

Statisztikai adatok szerint 2011-ben a luxuscikket gyártó cégek 10,8 milliárd dollár bevételre tettek szert a kínai fogyasztók révén. Az sem elhanyagolható, hogy a kínaiak összes jövedelmük 20%-át luxuscikkekre költik, míg más országokban ez az arány nem haladja meg a 4%-ot.

Japánban az elmúlt évszázad hetvenes éveiben harapódzott el a luxuscikkek felhalmozásának őrülete a fiatalok körében – és jó 20 éven át ki is tartott. Épp ezért a szakértők úgy vélik, hosszú idő fog eltelni addig, míg a kínai vásárlók luxuscikkek iránti mohó vágya a fanatikusból ésszerű mederbe terelődik.