Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az osztrák média képviselői előtt kijelentette, hogy katasztrófa lenne a görög nép számára, ha Görögország kilépne az euróövezetből.

Barroso kifejtette, hogy a kilépés láncreakciót okozhat, viszont Görögország képes legyőzni a válságot.

Barroso elismerte, hogy a megszorítások a gazdasági növekedés lassulásával járhatnak, de ezzel Görögország ismét versenyképessé válhat. Ha Görögország csődbe jut, akkor romlanak az ottani befektetési feltételek is.

Japánban is nehéz idők köszöntöttek az emberekre a tavalyi nagy földrengés után. Noda Yoshihiko, Japán miniszterelnöke történelmi párhuzamokat vonva felidézte, hogy a második világháború pusztításából Japánnak sikerült gyors ütemű gazdasági gyarapodással kilábalnia, a kőolajválság révén pedig az ország felfedezte a gazdaság legtakarékosabb fejlődési formáit. És most, a földrengés első évfordulóján sem a 2011 március 3-a előtti állapotok helyreállítása a cél, hanem egy új Japán megteremtése. Az ország eltökélte, hogy leküzdi ezt a történelmi kihívást.

Március 11-én, a nagy földrengés első évfordulóján, a japán miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy megbirkóznak a földrengés, a cunami és az atomerőmű-katasztrófa okozta nehézségekkel és lefektetik egy teljesen új Japán alapjait. A japánok a megemlékezések mellett katasztrófa-elhárítási gyakorlatot is tartottak.

Március 11-én 14 óra 46 perckor, pontosan abban az időpontban, mikor a földrengés egy évvel ezelőtt lesújtott Japánra, az emberek egyperces néma csenddel emlékeztek meg a katasztrófa áldozatairól. A fővárosban több villamos is leállt, a Ginza üzleti negyedben álló He Guang vásárlóközpontban 11-et csengettek, majd az egyperces néma tiszteletadás után még 11-szer megszólaltatták a csengőt. Akihito japán császár is megjelent feleségével a ceremónián.

A japán Kyodo hírügynökség szerint Xizenjunfu, a tokiói elektromos művek vezetője is részt vett a fukusimai atomerőmű 1-es blokkja előtt tartott megemlékezésen az ütemeltetők képviseletében. Az összegyűlt tömeg előtt nyilvánosan kért bocsánatot az elmúlt 26 év legsúlyosabb nukleális balesete miatt.

Néhány japán településen a helyi szokások szerint emlékeztek meg az áldozatokról. Egy oszakai templomban március 10-én buddhista szertartás keretében 16 ezer gyertyát gyújtottak meg. Mindegyik gyertyára egy-egy áldozat nevét faragták.

A japán külügyminisztérium február óta több mint 130 külföldi hírlapban és a CNN-en is köszönetet nyilvánított a katasztrófa utáni nemzetközi segítségért. A CNN-en levetített kampányfilm a katasztrófasújtotta terület újjáépítését mutatja be, hogy eloszlassa a külföldi turisták aggodalmait a japán termékek biztonságosságát és a turisztikai látványoságok állapotát illetőleg. A japán idegenforgalmi hivatal elindította a „Köszönöm" elnevezésű akciót, amelyben kedvezményes turisztikai programokat kínál köszönetképpen az országhoz hű maradt külföldi turistáknak.

Úgy vélem, a japánok sokat tanulhatnak a kínaiak erőfeszítéseiből, amellyel sikerült Szecsuan tartományt újjáépíteni a 2008-as súlyos földrengés után. Most ismerkedjünk meg egy szecsani népdallal.

Kína az idei Londoni Könyvvásár díszvendége

A 40 éves múlttal rendelkező Londoni Könyvvásár a világ leghíresebb könyvvásárainak egyike, idén áprilisban kerül megrendezésre. Kína első ízben lesz a könyvvásár díszvendége.

Zhang Fuhai, a Kínai Sajtó- és Könyvkiadó Főhivatal nemzetközi kommunikációval foglalkozó főosztályának vezetője beszélt Kína részvételéről:

„Hatszázan kísértek el a Londoni Környvvásárra, ezen kívül még több mint ezren egyénileg érkeznek. 181 kínai könyvkiadó több mint 10 ezer könyvvel vesz részt a vásáron. A kínai bemutatóterem 2019 négyzetméteres. A vásáron 57 kínai író is megjelenik. Díszvendégként Kína tíz fórumot és 11 kulturális kiállítást szervez."

Liu Xiaoming, Kína nagy-britanniai nagykövete elmondta, hogy idén van a Kína és Nagy-Britannia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulója. Az elmúlt 40 évben jól fejlődtek a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. Kína díszvendégként vesz részt az idei Londoni Könyvvásáron, ami előmozdítja a kétoldalú kapcsolatok további fejlődését. Liu Xiaoming így fogalmazott:

„A Londoni Könyvvásár jó alkalmat kínál arra, hogy Kína bemutassa a kultúra területén elért eredményeit, és hogy a világ népei jobban megismerjék Kína fejlődését. A vásáron keresztül a világ megismerheti a kínai kultúrát és megtudhatja hogyan lett Kína a világ második legnagyobb gazdasági közössége."

A Londoni Könyvvásár együttműködési partnereként a Brit Kulturális Szervezet örömmel fogadta, hogy Kína első ízben díszvendég lett a könyvvásáron. Susie Nicklin, a szervezet irodalmi felelőse arra törekszik, hogy a vásáron keresztül a brit olvasóknak bemutassa Kína különböző időszakainak ismert íróit.

„Nagyon izgatott vagyok, hiszen sok kiváló kínai írót meghívtak. A rendezvényen ezek az írók és a brit olvasók közvetlenül beszélgethetnek és eszmét cserélhetnek."

Alistair Burtenshaw, a Londoni Könyvvásár felelőse arról mesélt, mennyire népszerűek a kínai könyvek Nagy-Britanniában.

„Úgy vélem, hogy a meghívott Bi Feiyu kínai író egyre ismertebb a brit olvasók körében. A kínai regények jól fogynak Nagy-Britanniában, és bízom abban, hogy a jövőben még népszerűbb lesz a kínai irodalom."

Meg vagyunk győződve arról, hogy a londoni könyvvásár tovább erősíti a két ország kulturális kapcsolatait. Oroszország is a kínai kapcsolatok megszilárdítására törekszik a választások után, csak éppen turisztikai téren.

Több mint 200 program lesz a kínai-orosz idegenforgalmi évben

A 2012-es kínai-orosz idegenforgalmi évhez kapcsolódóan Kínában eddig 121, Oroszországban pedig 104 programot terveznek. Mindezek együtt a várakozások szerint jelentősen növelik a két ország közötti idegenforgalmat, hangzott el csütörtökön a kínai idegenforgalom irányítói részéről.

2011-ben Kína és Oroszország összesen 3,3 millió turistát fogadott a másik országból, és ezzel fontos szerepet játszottak egymás idegenforgalmában, jelentette a Kínai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal.

Párizs a turisták egyik legkedveltebb úticélja, hiszen sokak szemében nincs is ennél romantikusabb hely a világon. Nagy valószínűséggel a hamarosan megnyíló egyiptomi ékszerkiállítás is majd a város ragyogó hírnevét öregbíti.

Idén május 12-től szeptember 30-ig Párizsban állítják ki Tutankhamon halotti tárgyainak egy részét.

Az egyiptomi média vasárnapi jelentése szerint negyven tárgy szerepel a vándorkiállításban, melyek között ékszerek, fegyverek és hangszerek is találhatóak. Egyes tárgyakról másolatokat mutatnak be. Három termet rendeznek be a fáraó eredeti sírjának elrendezése alapján – ezek előkészítése már befejeződött.

Tutankhamon fáraó az i.e. XIV. században uralkodott, a 18. dinasztia utolsó uralkodójaként. 8-9 évesen került hatalomra, és tíz évvel később különös körülmények között hunyt el. Sírját 1922-ben angol kutatók tárták fel, s mivel azelőtt még nem fosztották ki sírrablók, az ott elhelyezett halotti tárgyak épségben és hiánytalanul fennmaradtak.

A műsor végén merüljünk el még egy kicsit a párizsi romantikában a Champs-Elysées című dal andalító hullámain.