A sírlesöprés ünnepének is nevezett qingming (csingming) ideje alatt körülbelül 520 millióan keresték fel elhunyt rokonaik sírját. A hatóságok jelentése szerint több, mint húszmillióan utaztak vonattal a háromnapos ünnep alatt. A fővárosban felfüggesztették a rendszámon alapuló forgalmi korlátozásokat. A gépjárművek száma ezért jelentősen megnőtt az utakon, az autók haladásának megkönnyítésére Pekingben külön közlekedésirányítókat rendeltek ki. Babaoshan városrészben, ahol több temető is található, a rendőrség kijelölt útsávokra terelte a megemlékezni igyekvőket.

A Guangxi Zhuang (Kuanghszi-Csuang) autonóm területen azzal próbálta enyhíteni a helyi kormányzat a nagy forgalmat, hogy interneten is elérhetővé tette temetőit. Összesen 12 ezer sír fotóját lehetett megnézni, illetve „meglátogatni" a neten. A fiatalabb korosztály tagjai közt népszerű megoldást rengeteg kritika érte. Pedig az elhunytak emlékének ápolásában nem először jelenik meg a modern technológia.

Papír iPad az elhunytaknak

Az április eleji kínai halottak napján, a qingming (csingming) ünnepen a hozzátartozók pénz, ruha és egyéb használati tárgyak papír változatait égették el halott rokonaik sírjánál. A hagyomány úgy tartja, az áldozati rítus révén jutnak el az ajándékok az elhunytakhoz. Az utóbbi években egyre több modern használati cikk, például televízió és légkondicionáló is megjelent a jelképes áldozati tárgyak között. A qingming ünnepre élelmes vállalkozók számítástechnikai eszközök papír másolatait is elkészítették. Népszerűek az okostelefonok és a táblagépek másolatai. A papír iPhone 388 jüanba, körülbelül 14 ezer forintba kerül darabja. A telefon másolatához olyan nélkülözhetetlen kiegészítők is vásárolhatók mint papír USB-csatlakozó, töltő és headset.

Az egyik árus a Global Timesnak azt mondta, a megvásárolt termékek személyre szabhatók. Ha az elhunyt szeretett az Angry Birds nevű játékkal játszani, akkor a papír telefon képernyőjére a játékból vett jelenetet nyomtatták. Olyan eladó is akadt, aki azzal reklámozta termékét, hogy környezetbarát papírból van, ezért égetése nem okoz nagy kárt.

A száraz és szeles tavaszi idő miatt a hatóságok biztonsági óvintézkedéseket tettek, a kormány a tűzveszély miatt megtiltotta az áldozati tüzek gyújtását. Egy zhejiangi tisztviselő szerint a gondatlanságból okozott tűzesetek 90 százalékban az áldozati tüzekre vezethetők vissza.

Környezettudatos temetkezés

Hagyományosan a sírok a sírkőből, a mögötte elhelyezkedő virágágyásból és egy áldozati oltárból állnak. Amellett, hogy egyre több család vásárol drágán, jó feng shuival rendelkező sírhelyeket, minőségi koporsóba temetkezik és rendesen megfizeti a temetési ceremóniát, nő a száma azoknak is, akik olcsón szeretnének búcsút venni halottaiktól.

Az északi Tianjin (Tiencsin) város vezetése ingyenes, „zöld" temetést ajánlott fel az elhunytak családjainak. A hamvasztás után a hamvakat könnyen lebomló urnákban temetik el a földbe, vagy engedik le egy tóba. A qingming ünnep idején száz tianjini család élt a lehetőséggel, ők már a 3-6 hónap alatt lebomló, organikus anyagokból készült urnában helyeztették el a rokonok földi maradványait.

Azonban nem minden környezetbarát temetés érhető el olcsón. 18 ezer jüanba, azaz körülbelül 640 ezer forintba kerül az úgynevezett fás temetés. Ennek során az elhunytat két fa közé temetik el, közel a földfelszínhez.

Sanghajban 1980 óta lehet zöld temetéseket rendezni. A legtöbben itt is a hagyományos temetkezést választják. A búcsúzó rokonok 19 százaléka választ fülkés temetést vagy biológiai lebomlást eredményező eljárást, és mindössze egy százalékot tesz ki azoknak a száma, akik az elhunyt hamvait a tengerbe szóratják.

Túl rövid a háromnapos ünnep

A qingming alkalmából három napot pihenhettek a kínaiak. Sokan azonban túl rövidnek tartották a szünetet. Az otthonuktól több száz kilométerre dolgozó kínaiak igyekeztek hazamenni rokonaikhoz. Van, aki szerint nem elég az idő a hazalátogatásra, annak pedig, aki egy kicsit szeretne kikapcsolódni, a három nap nem elegendő. A sírlesöprés napjához kapcsolt munkaszüneti napokat pedig a qingminget megelőző hétvégén le kellett dolgozniuk a munkavállalóknak.

Kínában két olyan nemzeti ünnep van, amely egyhetes szabadsággal, azaz „aranyhéttel" jár. A Kínai Népköztársaság alapításának napja októberben 1-jén és a Tavaszünnep, amelynek pontos dátuma a kínai naptár szerint változik, januárban vagy februárban kerülhet rá sor.

Az emberek hiányolják a május elseji hosszú szünetet, amelyet 1999-ben vezettek be Kínában, hogy az ázsiai gazdasági válság hatását enyhítsék és élénkítsék a belföldi turizmust. 2008-ban már nem hétnapos volt a munkaszünet májusban, de az intézkedésből fakadó fellendülést ekkor is lehetett érezni. 2007-ben 146 millió embert fogadtak a szállások és vendéglátóhelyek, 2008-ban 178 milliót, 2009-ben pedig már 228 milliót. A májusi aranyhét eltörlésének egyik oka az volt, hogy a megnövekedett utazó- és látogatósereg túlságosan megterhelte a közösségi közlekedést és a szállásokat. Az így felszabadult munkaszüneti napokkal a kormány inkább rövid ünnepket hosszabbított meg, köztük a qingminget is.

Zhou Wufang, egy pekingi piackutató cég munkatársa elmondta, a rövidebb munkaszünet miatt az emberek kevesebbet költenek utazásra, ez pedig komolyan kihat a kínai gazdaságra, amelynek növekedése az elemző szerint az idén lassult, az emberek fizetése is lassan emelkedik. A belföldi turizmus élénkítése kedvező lépés lenne, Zhou Wufang jó ötletnek tartja a májusi hosszú szünet visszaállítását.

Egy dél-kínai napilap 1722 embert kérdezett meg a hétnapos tavaszi munkaszünetről. A válaszadók többsége igényli a hosszabb szabadságot, leginkább azért, mert három napot nem tart elegendőnek arra, hogy elutazzon valahová pihenni.

A turizmus ellen szól az is, hogy a rövidebb, kínai hagyományokhoz kötődő ünnepeket az emberek inkább a családjukkal töltik, nem fordítanak sem időt, sem pénzt a kikapcsolódásra.

Zhang Xichao pszichológus szerint a rövidebb szünet kimeríti az embereket, hiszen a qingminghez hasonló háromnapos ünnepért ki kell bírniuk egy hétnapos munkahetet. A rövid munkaszünet alatt pedig nem lehet kipihenni a hosszú munkahét fáradságait, sőt sokan kifejezetten sűrű programot szerveznek maguknak a családdal a szabadnapokra, így valójában csak még jobban elfáradnak.

Az eShip Consulting belföldi tanácsadócég elemzője, Liu Yiyang szerint nemcsak a kínai emberek, hanem a kínai szolgáltatók is el tudnák viselni a májusi aranyhetet. A közösségi közlekedés rengeteget fejlődött az utóbbi években, ezért nem jelent akkora terhet a nagyobb tömeg. Liu Yiyang azt állítja, a szállásadók és a turisztikai látványosságok üzemeltetői hatékonyabb szervezéssel szintén úrrá tudnak lenni a nagyobb látogatói aktivitáson.

Különleges ünnepi hagyomány Dujiangyangban

A Szecsuán tartománybeli Dujiangyangban különleges hagyománnyal ünneplik a qingminget. A Minjiang-folyóhoz 2200 éve épített öntözőrendszer gátját nyitják meg ilyenkor. A gátat i.e. 256-ban építtette Li Bing, a Qin-dinasztia helytartója, hogy megfékezze a környéket gyakran elöntő árvizet. A dujiangyangi a legidősebb működő rendszer a világon, amely 70 ezer hektár termőföld öntözését szabályozza.

A Han-dinasztia kora óta minden évben karbantartó munkálatokat végeznek az öntözőrendszeren és a hozzátartozó gáton. A gondoskodásnak köszönhetően a masszív konstrukció sértetlenül élte túl a 2008-as wenchuani földrengést.

Qingmingkor a téli alacsony vízszint idején épített gátat nyitják meg. A gát teszi lehetővé, hogy a helyiek rendbehozzák a folyópartot és a csatornákat, tavasszal a nyitással megindul az öntözés. 978 óta történik ez minden évben qingming idején. Az egykor csupán a gát leengedéséről szóló hagyomány ma már több különböző célt szolgáló rituáléból áll össze: van olyan, amely Li Bing helytartó munkásságáról emlékezik meg, egy másik dicsőíti az ember harcát a természettel, illetve imádkoznak is a jó termésért.

A helyi vezetés szeretné, ha a qingming ideji ünnepség felkerülne az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. A jelölést 2012-ben terjesztik elő, a felvételi folyamat 2-3 év múlva fejeződhet be.

Az április közepéig tartó ünnepségre több, mint 70 ezer látogatót várnak. A város egyik vezetője szerint az idén az ünnepi turizmusból származó bevétel 3,9 millió jüan lehet. A dujiangyaniak a jövőben szeretnék növelni a turizmusból származó bevételeket. Arra számítanak, hogy 2015-re a látogatók száma húszmillióra nő, a bevétel pedig 16 milliárd jüanra. A város vezetőségének becslései szerint ez körülbelül 160 ezer embernek teremtene munkalehetőséget.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)