Április 11-én Kim Dzsong Un, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára nyilvános beszédében kifejtette: a múltban nem fordulhatott elő az, hogy hiány lépjen fel puskagolyóból, jóllehet hiány volt gabonából. Ma már a puskagolyó helyett a gabonaellátással kell foglalkozni. Észak-Korea első embere ígéretet tett arra, hogy három éven belül vissza fog térni az 1960-70-es években megszokott életszínvonal, vagyis az észak-koreaiak asztalára újra rizs és húsleves kerül, cseréptetős házban laknak majd, és puha ruhákban járhatnak.

Kim Chiang-yi, az észak-koreai—kínai határon található kínai Yanbian Egyetem professzora szerint a „rizst és húslevest a népnek" szlogent először Kim Ir Szen észak-koreai vezető vetette fel, tehát Kim Dzsong Un nem mondott újat. Neki is el kell mozdulnia a nyitás politikája felé, hiszen az átlagemberek régóta várnak erre — jegyezte meg a professzor.

Észak-Korea számára Kína egy végeláthatatlan bevásárlóközpont. 2012 januárjában a kínai exportra vonatkozó havi adatok azt mutatták, hogy januárban összesen 89,79 millió dollár értékben exportáltak árucikkeket Észak-Koreába, ami több mint 30%-os növekedést jelent. Az exportált termékek között vannak halászati és ruházati termékek, hangszórók, monitorok és további 11 termék. Jelentősen emelkedett a rozsdamentes acélből készült evőeszközök, a színes televíziókészülékek, a gépberendezések kivitele.

Zheng Hao professzor, a Főnix televízió kommentátora hosszú ideje tanulmányozza az Ázsiával kapcsolatos kérdéseket. Rádiónk munkatársának a kínai—észak-koreai határmenti kereskedelemről beszélt.

A kínai kormány számára sohasem volt mellékes az Észak-Koreával lebonyolított kereskedelmi forgalom, de több okból kifolyólag a két ország közötti kereskedelem főképp a határmenti területekre koncentrálódott. A kereskedelem főképp két északkelet-kínai város, a Liaoning tartománybeli Dandong és a Jilin tartománybeli Huichun köré épül. A két város régóta kereskedik a koreaiakkal, ám az észak-koreai politikai helyzet folyamatos változása, ingadozása rossz hatással volt a kereskedelem folyamatosságára.

A szakember Huichun várost hozza fel példaként a két ország közötti kereskedelemre.

Kim Dzsong Il 2006 után összesen háromszor látogatott Kínába. Kína határvidékén ekkorra már megindult a határmenti kereskedelem élénkítése abban bízva, hogy a vezetői látogatásoknak köszönhetően kedvező irányt vesz a politikai helyzet Észak-Koreában. Kína felkészült arra, hogy azonnal segítséget nyújtson, ha szomszédjától erre igény mutatkozik. 1994-ben az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) támogatásával megkezdődött Huichun város és Észak-Korea határán a Tumen folyó 64 kilométeres övezetének fejlesztése Nagy-Tumeni Kezdeményezés (GTI) néven. Azért esett a választás erre a régióra, mert ez három országot is átfog: Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot. Huichun város és az észak-koreai Rason város közötti távolság csupán 93 kilométer.

Zheng Hao a következőket mondta az észak-koreai kormány lépéseiről a két ország közötti kereskedelmi együttműködés kapcsán.

Kim Dzsong Il kormánya a szóban forgó Rason várost és a környékén fekvő Rajin (Nádzsin) kikötőjét egyesítve egy, a központi közigazgatáshoz közvetlenül tartozó várost alakított ki, ezzel segítendő a kínai—észak-koreai kereskedelmet. Ez ugyancsak fontos a szomszédos kínai Huichun város számára is, mert a kínai városnak nincs tengeri kikötője. Kiváltképp akkor látványos Rajin kikötőjének szerepe, amikor Japánba indítanak szállítmányt, hiszen a kikötő és a szigetország között csak 500 tengeri mérföld a távolság. 2003-ban a két ország szerződést írt alá közös vállalat létrehozásáról.

Ismét a professzort hallják.

Kína 30 millió eurót költött Rajin kikötőjének modernizációjára és fejlesztésére, amelyre nagy szükség volt, hiszen a kikötőnek korábban csupán három dokkja volt.

A tervek szerint Kína tízre bővíti a dokkok számát. Az első felújítása már befejeződött. A közös vállalat működtetése és az aláírt egyezmény alapján Kína további 50 évre kapja meg az észak-koreai kikötő használati jogát térítésmentesen, de cserébe Kína támogatást nyújt egy, a kikötőhöz vezető autópálya kiépítéséhez, illetve egy ipari park létrehozásához.

Zheng Hao szerint Kína nagy várakozással tekint az együttműködés elé.

A kínai kormány 2009 augusztusában hozta nyilvánosságra a Tumen folyó övezetének fejlesztési programját, amelynek fontos része a Huichun és a Rason közti együttműködés. Ebből is látható, hogy Kim Dzsong Il 2006-os kínai látogatásától egészen a kínai fejlesztési program 2009-es kidolgozásáig Kína felkészülten várta a kedvező politikai pillanatot, amikor nagy lendülettel megkezdheti a támogató intézkedések foganatosítását.

Eddig tartott a kínai—észak-koreai határmenti kereskedelmről szóló összeállításunk első része. A Mai Kína következő adásában a határmenti forgalmat lebonyolító kínai üzletemberek gondjairól hallhatnak, és szakértők segítségével elemzzük a két ország kereskedelmi kapcsolatát.

(Írta/fordította: Wang Xuejun)