Li Keqiang kínai miniszterelnök-helyettes a magyar kormány meghívására április 30-án és május 1-jén kétnapos látogatást tesz Magyarországon.

Ezt Liu Weimin kínai külügyi szóvivő jelentette be a múlt héten, és azt is elmondta, hogy a kínai kormányfő első helyettese április 26. és május 4. között Magyarországon kívül Oroszországot, Belgiumot és Brüsszelben az Európai Unió központját is felkeresi.

A budapesti Nemzeti Külgazdasági Hivatal honlapján szereplő információ szerint április 30-án kínai-magyar üzleti fórum lesz, amelyen a magyar vállalatvezetők mintegy 200 kínai üzletemberrel találkozhatnak, folytathatnak tárgyalásokat.

A magyar kormány célja a térség egyik legversenyképesebb gazdaságának létrehozása, aminek fontos része az „új keleti nyitás", például a kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. Ezt az elgondolást a magyar diplomácia tettei is tükrözik. A legutóbb Magyarországon járt magas rangú kínai politikus Song Tao kínai külügyminiszter-helyettes volt, aki április 12-én részt vett a Kína–Közép- és Kelet-Európa szimpóziumon, ahol beszédet is mondott „Mélyítsük el a barátságunkat, közösen tervezzük a fejlődésünket" címmel.

Song Tao beszédében részletesen kifejtette a kínai álláspontot a Kína, valamint Közép- és Kelet-Európa országai közötti együttműködések bővítéséről, és hangsúlyozta, hogy a gazdasági globalizáció miatt Kínának és a térség országainak kölcsönösen előnyős együttműködéseket kell folytatniuk. Politikailag a két félnek meg kell erősíteni a bizalmat, egymás kölcsönös megismerésére és tiszteletére van szükség. Gazdasági téren folyamatosan bővíteni kell a kereskedelmet és a befektetéseket. Song Tao még kijelentette, hogy Kína a kelet-közép-európai térséget fontos befektetési célterületnek tartja.

A kínai külügyminiszter-helyettes kiemelte, a gazdasági válság megmutatta, hogy minden országban folyamatos reformokra van szükség, csak így lehet megfelelni a kihívásoknak. Az országok kölcsönösen függnek egymástól, és ebben a helyzetben Kína nem teheti meg, hogy csak Ázsiára összpontosítson külkapcsolatai építésében, ahogyan Kelet-Közép-Európa sem engedheti meg magának, hogy kizárólag Európára fókuszáljon - mutatott rá Song Tao.

Kína úgy látja, hogy a Kelet-Közép-Európával folytatott együttműködése az elmúlt években mindkét félnek előnyös volt, több versenyképes kínai vállalat érkezett a régióba, ahol munkahelyeket teremtett, és egyúttal erősítette a Kínához fűződő kapcsolatokat. A kínai befektetések sokat segíthetnek a térségnek a válság kezelésében is.

A Kína–Közép- és Kelet-Európa szimpóziumon Martonyi János külügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is részt vett.

Martonyi János külügyminiszter a szimpóziumon tartott beszédében azt emelte ki, hogy Magyarország és Kína stratégiai partnerek, kitűnőek a kapcsolataik, és azokat a továbbiakban is minden területen erősíteni kell. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európa a gazdasági válság ellenére is politikailag stabil régió, és ez nagyon fontos szempont a 21. században.

A magyar külügyminiszter a Kína–Közép- és Kelet-Európa szimpózium megnyitóján azt mondta, a magyar külpolitika alakításában új irányvonalként határozták meg a globális nyitás fontosságát. Magyarország mindent megtesz azért, hogy új partnereket találjon valamennyi kontinensen.

Magyarország keleti nyitása tettekben is megnyilvánul, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy Györgyöt a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős biztosnak nevezte ki. Magyarország azonban nemcsak a közelmúltban kezdett érdeklődni Kína iránt.

A világ országai versengenek a kínai befektetőkért, és a közép-európai régióban együttműködésre van szükség azért, hogy a térség államai vonzónak tűnjenek a kínai vállalatok előtt.

A 21. században kiemelt szerep jut az innovációnak, az oktatásnak és a kutatás-fejlesztésnek, és ezeken a területeken is hatékony együttműködést alakíthat ki Kína és Magyarország.

Mint az a magyar diplomácia lépéseiből kiderült, Magyarország versenyben áll a régió országaival a kínai befektetőkért. Mindenki Európa kapuja akar lenni, és mindenki keresi a kínai beruházók kegyeit. Az áttörésre - azaz egy nagyobb kínai befektetésre - azonban még várni kell, bár Magyarország esélyeit több faktor, köztük a Bank of China jelenléte is növelheti.

A Bank of China 2003 februárjában kezdte meg tevékenységét Magyarországon, elsőként Közép-Kelet-Európában. A bank mérlegfőösszege 60 milliárd forint volt tavaly év végén, adózott eredménye 1,2 milliárd forintot tett ki.

Idén márciusban pedig megnyitotta második magyarországi fiókját Budapesten a Bank of China. A második legnagyobb kínai bank tovább akarja bővíteni magyarországi fiókhálózatát, de a Bank of China magyarországi leányvállalata a későbbiekben ki akarja terjeszteni tevékenységét az egész közép-kelet-európai régióra.

Más fontos kínai beruházások is vannak Magyarországon, egy nagyobb volumenű, több száz millió eurós invesztíció utat nyithatna a további befektetések előtt. Magyarországon úgy számolnak, hogy erre két-három évet még biztosan várni kell. Vannak azonban olyan magyar elemzők is, akik szerint nem feltétlenül egy hatalmas beruházás fogja magával húzni a többi kínai befektetőt, hanem több kisebb üzletre van szükség, amelyek pozitív példával szolgálnak a kínai befektetők számára. A sikerhez a beruházáshoz nyújtott kedvezmények mellett kiemelten fontosak a jó politikai kapcsolatok is. Magyarország előnye lehet a két budapesti Bank of China-kirendeltség, a népes kínai kolónia, valamint a már megvalósult befektetések, például a BorsodChem-akvizíció eredményessége.

Kínából elsősorban autóipari, illetve elektronikai és informatikai, valamint élelmiszeripari befektetők érdeklődhetnek Magyarország iránt.

A nyugat-európai befektetőkhöz képest jóval hosszadalmasabb a döntési folyamat, egy-egy témát jellemzően többször körbejárnak a kínai érdeklődők. Az is kínai sajátosság, hogy nem elsősorban zöldmezős beruházásban gondolkodnak, hanem inkább meglévő, esetleg fejlesztésre szoruló céget vásárolnának fel. Erre lehet jó példa az a nemrégiben közzétett felhívás, amelynek értelmében a kínai Precision Products Manufacturing (PPM) Ltd. egy magyarországi, közepes méretű, évi 20-150 millió euró forgalmú autóipari beszállító cégbe szállna be.

Az állami szándék megerősítésére és Kína számára is észlelhető üzleti kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy Kína az eddiginél többet fektessen be Magyarországon, és Magyarország lehessen Kína régiós elosztó központja.

Tavaly Kína és Magyarország miniszterelnöke egyaránt deklarálta az együttműködési szándékot. Most már konkrét projektjavaslatokra lenne szükség. Csakhogy Kína hatalmas ország, ezért olyan üzleti lehetőségekre vár, amelyek kínai méreteikben is érzékelhetőek. Kína olyan magyar cégekkel akar együtt dolgozni, amelyek már jól bevezetett termékkel és legalább régiós piaccal rendelkeznek. A BorsodChem jó példa erre, amely ma már − bizonyos termékkörben − világviszonylatban is piacvezető.

Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik, mivel területén négy TEN-korridor halad át, illetve találkozik Budapesten. A kínai áruk 98 százaléka konténerben érkezik Magyarországra, és a Kínából érkezett áruk konténerforgalma 2011-ben a teljes magyar konténerforgalom 53-56 százalékát tette ki.

Kína érdeklődik a magyar infrastrukturális fejlesztések iránt is. Magyar részről van is fogadókészség, mivel uniós forrásokból nincs mindennek a megvalósítására esély. Magyarországi vélemények szerint olyan kínai vállalatok betelepedését kell támogatni, amelyek elsődleges célja az európai piacokra való belépés, hiszen a magyar közgazdászok is tisztában vannak vele, hogy a csupán tízmilliós magyar piacot felajánlani a kínaiaknak több mint hiba, mivel minimum a kelet-közép-európai régió 120 millió fogyasztója jelent számukra üzletet, és ennek a piacnak a régiós elosztó központja lehet Magyarországon. Magyarország „ugródeszka" a kínaiak számára, mert az európai piacokra való betörés a cél, valamint a világpiacon való fokozottabb részvétel.

Magyarországon elhangzott, hogy a kormánynak rendkívül nagy figyelmet kell fordítania a kínai-magyar kapcsolatokra, úgy, hogy az a kínai oldalról is észlelhető legyen.

Ugyanakkor Kína az utóbbi időben nagy figyelmet fordít a soft power, azaz a puha erő alkalmazására. Ennek egyik legfontosabb része a kínai nyelv és kultúra külföldi terjesztése. A munka letéteményese a Hanban, a Konfuciusz Intézetek Központja. Az első Konfuciusz Intézetet kísérleti jelleggel 2004 nyarán hozták létre az üzbegisztáni Taskentben, az első hivatalos intézményt az év novemberében avatták fel Szöulban. A kínai kormány a Konfuciusz intézetek hálózatának kiépítését központi kérdésként kezeli, 2010 végén a világ 96 országában 322 Konfuciusz intézet és 369 Konfuciusz tanterem működött.

Az ELTE Konfuciusz Intézete Kína hivatalos kulturális intézménye Magyarországon, amely 2006 decemberében alakult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem együttműködésével, a Kínai Nyelvoktatási Tanács támogatásával.

Magyarországon Kínát sokan sokáig az olcsó árukkal és kifőzdékkel azonosították, a kultúra tekintetében pedig a cirkusszal és a pekingi operával összefüggésben említették. Mára ez jelentősen megváltozott: nagyon sok fiatal és a gazdasági életben jártas szakember ismeri fel, hogy Kínának milyen hatalmas a jelentősége a globális gazdaságban vagy akár a globális kultúrában.

A kínai kultúra ismerete már elengedhetetlen a XXI. század embere számára. Kína jelentős eredményeket ért el a tudományban, a gazdaságban, a kultúrában és az oktatásban is. Éppen ezért a fiatal, feltörekvő nemzedék számára a kínai nyelv és kultúra ismerete hatalmas lehetőségeket jelent

(Írta/fordította: Hajnal László)