Li Keqiang kínai miniszterelnök-helyettes a jövő hét elején hivatalos látogatást tesz Magyarországon. A látogatásról kérdeztük dr. Kusai Sándort, Magyarország pekingi nagykövetét.

Li Keqiang miniszterelnök-helyettes úr tárgyalásokat fog folytatni Magyarország vezetőivel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral, az ideiglenes köztársasági elnök úrral, Navrasics Tibor miniszterelnök-helyettes úrral, és ezen kívül ismerkedni fog a magyar-kínai gazdasági kapcsolataink fontosabb elemeivel. Át fogják tekinteni a kétoldalú kapcsolatok minden fontos területét. A politikai érintkezéseinket, a két ország politikai viszonyának alapjait és a legfontosabb kétoldalú kérdéseket. Nagy részletességgel fognak tárgyalni a gazdasági együttműködés kérdéseiről. Mindenekelőtt azokra a konkrét témákra fognak koncentrálni, amelyek Wen Jiabao miniszterelnök úr tavaly júniusi látogatása során elindultak, és azoknak az előrehaladását, fejlődését fogják áttekinteni.

Kína és Magyarország között az elmúlt években gyakorivá váltak a magas szintű érintkezések, azonban ez nem volt mindig így.

A magas szintű látogatások mostani időszaka, mostani hulláma, Orbán Viktor miniszterelnök úr 2010. októberi sanghaji látogatásával kezdődött, amikor részt vett a világkiállítás záróeseményein és tárgyalt Wen Jiabao miniszterelnökúrral. Előtte nem sokkal került sor Xi Jinping úr látogatására, amely egy nagyon fontos látogatás volt a jövőre nézve is. Tavaly nyáron Wen Jiabao miniszterelnök magyarországi látogatása már egy sor konkrét eredményt hozott a gazdasági kapcsolatok, a kultúra, sok más területen. Ennek a kapcsolatnak a fönntartása Li Keqiang miniszterelnök-helyettes mostani látogatása. Különösen bízunk abban, hogy ez majd folytatódni fog abban is, hogy a nem túl távoli évben Orbán Viktor miniszterelnök úr is Kínába tud látogatni.

Li Keqiang európai útja során először Oroszországot kereste fel, onnan érkezik Magyarországra, majd magyarországi látogatása után közvetlenül Brüsszelbe vezet az útja. Li Keqiang látogatását regionális kontextusba helyezve Dr. Kusai Sándor elmondta:

Ennek van egy szélesebb regionális jelentősége is, hiszen azt mutatja, hogy Kína vezetésének, Kínának az Európához való viszonya átalakulóban van. Kelet-Közép-Európát önálló tényezőként, önálló régióként látják.

A nagykövet úr kitért arra is, hogy a figyelem egész Kelet-Közép-Európának szól, hiszen Wen Jiabao kínai miniszterelnök is éppen az interjú készültekor vett részt a Varsóban rendezett Kína–Kelet-Közép-Európa regionális fórumon, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt.

Ahogyan a nagykövet elmondta, a gazdaság tartós és gyors növekedésének hála Kína vált a világ legnagyobb gyártóközpontjává és legnagyobb exportőrévé, valamint nem utolsó sorban Kína rendelkezik a világon messze a legnagyobb pénzügyi tartalékokkal. Ez vajon milyen hatással van Kínának a nemzetközi rendszerben betöltött helyére?

Ezt természetszerűleg a világkereskedelemben, a nemzetközi pénzügyi rendszerekben, a nemzetközi gazdasági együttműködésben, nagyon felelős új szerepet ró Kínára. Ezt a felelős új szerepet Kína nem tudja másként betölteni, nem tudja a világgazdaság motorjának szerepét betölteni, hogyha nem vállalja föl azt, hogy a nemzetközi béke, biztonság, együttműködés megerősítésében is az egyik vezető hatalom legyen. Én úgy látom, hogy saját elképzelései vannak Kínának a világról, saját világképe van, és természetesen mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a világkép az együttműködés irányában fejlődjön tovább, a multipoláris világ multilaterális formában való kezeléséről szóljon. Azaz azt jelentse, hogy a különböző nemzetközi erőtényezők között szervezett, rendezett, a nemzetközi szervezetekben koordinált egyeztetés folyjék arról, hogy a világ lehető legtöbb bonyolult konfliktusos kérdését megoldjuk. Ebben én arra számítok, hogy Kína minden eddiginél nagyobb szerepet fog vállalni a jövőben, és minden jel arra mutat, hogy kifejezetten pozitív, együttműködő szerepet fog játszani.

Kína térnyerésével a világgazdaságban a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok is bővülnek. Erről szólva a nagykövet úr elmondta:

Az utóbbi évek fejlődési eredményei azt mutatják, hogy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok egyre dinamikusabban fejlődnek, és elkezdték betölteni azt a fontos funkciójukat, hogy új fejlődési teret nyissanak a magyar gazdaság számára. Csak néhány adat: tavaly több mint 10%-al nőtt a magyar export Kínába, és átlépte a 2 milliárd dolláros szintet. Ilyen szinten még soha nem volt.

A magyar-kínai kereskedelem dinamikus növekedése mellett egyre fontosabbak a kínai befektetések is hazánkban.

A legnagyobb és legfontosabb eredmény ebből a szempontból a Yantai Wanhua befektetése a Borsodchembe.

A tavalyi miniszterelnöki tárgyaláson bejelentett jelentős kínai fejlesztési hitelmegállapodás egy újabb lépés ebben az irányban. Természetesen ahhoz, hogy az ilyen jellegű megállapodások a gyakorlatban realizálódjanak, sok további részlettárgyalásra van szükség és a pontos részletek meghatározására, de Magyarország fejlesztése szempontjából az ilyen források bevonása is nagyon fontos. Én úgy gondolom, hogy most a miniszterelnök-helyettes úr látogatása alkalmából nagyon komoly lehetőség lesz arra, hogy újabb konkrét eredmények szülessenek ezeken a területeken.

A nagykövet urat megkérdeztük arról, hogy ennek milyen jelentősége van a kis- és középvállalati szektorra nézve.

Ma a kínai-magyar kereskedelem 20-25%-a kötődik kis- és középvállalatokhoz. Megjelentek az első számottevő kínai kis- és középvállalati befektetések hazánkban. Én itt most kínai mértékben mondom a kis- és középvállalati kategóriát, ami Magyarországon néhány esetben nagyvállalat is lenne. Vannak 4-12 millió eurós befektetési projektek, ezek a kínai befektetési körben a kis- és középvállalati kategóriát jelentik. Több ilyen projektről folynak tárgyalások, több ilyenről kötöttek már szerződéseket Magyarországon. Magyar kis- és középvállalatok is jelen vannak Kínában, a kereskedelemben és az exportbővülésünkben nagyon nagy szerepet játszanak. Példaként említhetők a különböző borpincészetek, gazdaságilag ezek kis- és közepes vállalatoknak számítanak. Az utóbbi öt évben megtízszereződött a magyar borexport Kínába, ez egy nagyon fontos tényező, és ma már tucatnál több magyar pincészet borait lehet kapni Kínában.

Vagy egy másik példa: van Shandong tartományban egy 2 millió eurós befektetésű magyar pálinkagyár, amely a kis- és középvállalati kategóriába tartozik, Kínában is és Magyarországon is, és nagyon eredményesen indult el a tevékenysége. Tehát vannak befektetések ide is. Vannak agrártechnológia-transzferek, amelyek szintén kis- és középvállalatokhoz kapcsolódnak, lúdtenyésztéstől lótenyésztésig. Éppen a napokban tárgyaltunk itt dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterúrral ezekről a témákról. A magyar kis- és középvállalkozások kínai érdekeltségeiben még van egy nagyon érdekes és fontos terület: sok terméket, vagy részegységet a magyar vállalkozók, kis- és középvállalatok Kínában gyártatnak, innen rendelik meg, és Magyarországon építik be a végtermékbe, majd a termékek többségét így exportálják.

Végül dr. Kusai Sándor nagykövet úr Li Keqiang látogatásának viszonzásáról szólva elmondta:

Tavaly elhangzott Budapesten, hogy Wen Jiabao miniszterelnök úr viszontlátogatásra hívta meg Orbán Viktor miniszterelnök urat. Én nagyon bízom benne, hogy erre a viszontlátogatásra sikerül megtalálni a mindkét félnek megfelelő időpontot, és erre a belátható időben sor kerül.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)