Nemrég fejeződött be a 2012-es Pekingi Autókiállítás, amelyről bátran elmondhatjuk, hogy a világ egyik legfontosabb autókiállításává vált. Ezt nemcsak méretei jelzik, és itt nem csak a 800 ezer látogatóról beszélek. A kiállításon 120 új modellt mutattak be, amelyek közül 80 hazai gyártók termékei.

Természetesen egy autókiállítás elsődleges célja a fogyasztók figyelmének felkeltése. A kínai fogyasztók figyelme pedig egyre fontosabb a nagy autógyártók számára, hiszen Kína rendelkezik a világ legnagyobb autópiacával, 2011-ben mintegy 18 millió új autó talált gazdára.

A kiállításon három fő trendet figyelhettünk meg: az SUV-k, a hibrid és elektromos autók, valamint a kínai márkák előretörését.

A kiállítás termein végigvonulva szembeötlő a luxus SUV-ok, azaz a némi terepjáró-képességgel is megáldott egyterűek áradata. Ez nem is olyan meglepő, ha a statisztikákra nézünk: 2012 első két hónapjában több mint 25%-al több ilyen autót importáltak, mint a korábbi év azonos időszakában, így az ebben a két hónapban importált SUV-k száma elérte a 181 ezret. Ezzel az SUV-k teszik ki a legnagyobb szeletet a kínai autóimport tortájából.

A Porsche, a Lamborghini és a Chrysler Jeep is mind Pekinget választották új modelljeik bemutatásához. Helmut Broeker, a Porsche Kína vezérigazgatója az új Cayenne bemutatásáról beszélt rádiónknak.

„Kínában, és más piacokon is ez a modell azoknak az ügyfeleinknek készül, akiket nemcsak a terepjáró képesség, hanem az országúti sportosabb vezetési élmény is érdekel, az ő számukra fejlesztettük ki ezt a speciális modellt. A kínai piac a Cayenne legfontosabb piaca már ma is, tavaly kb. 13500-t értékesítettünk belőle itt, amivel már második éve vagyunk egyértelmű piacvezetők. Így elég magabiztosan állíthatom, hogy a most bemutatott változatból is biztosan eladunk néhányszáz darabot."

Amikor a Porsche bemutatta a Cayenne első változatát, a média részéről meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült, azonban a modell egyértelmű piaci sikert aratott, ma már a cég eladásainak közel felét kitéve.

Más gyártók is szeretnék belopni magukat a kínai újgazdagok szívébe. A Jeep Wrangler „China special edition concept", azaz speciálisan Kínának szánt koncepcióautó az SUV-k presztízsét hagyományos kínai motívumokkal próbálja még vonzóbbá tenni: az autón kívül-belül sárkányok láthatók. Tudósítónknak az autó tervezője így nyilatkozott:

„Sok hasonlóság van a sárkány és az autó között. Mindkettő nagyon agilis és oda megy ahova csak akar. Ez az első alkalom, hogy egy kínai motívumot, kulturális szimbólumot, a sárkányt integráljuk egy modellünk dizájnjába. Ez egy nagyon jól beazonosítható szimbólum, egy istenség, ikon, amely jólétet és erőt sugároz, és sok olyan dolgot, amit a kínaiak nagyon értékelnek."

Azonban továbbra is fennáll a kérdés, hogy mi is vonzza a kínai elitet ennyire az SUV-khoz? Végül is, elég kevés haszna van a terepjáró képességeknek Peking, Sanghaj vagy Kanton utcáin, amely városokban él a kínai milliomosok közel fele, ugyanakkor ezen modellek figyelemre méltó erejét és sportosságát is nehéz kihasználni a nagyvárosi dugókban. A kérdéssel Wo Xiaodong-hoz, a China SUV hetilap szerkesztőjéhez fordultunk.

„Maga a tény, hogy ezek az autók nagyon drágák, már önmagában mutatja, hogy az autó vezetője tehetős, tehát ez egyfajta státuszszimbólum. Ugyanakkor az autó azt sugallja tulajdonosáról, hogy tiszteletre méltó és ugyanakkor kalandvágyó, amely nagyon jól illik az üzleti elit igényeihez. Ha csak egy hagyományos luxuslimuzint vezetnének, az nem adná azt a bátorság, kaland és kihívás érzést, amely annyira vonzza az újgazdagokat ehhez a kategóriához."

Sokan megkérdőjelezik, hogy hosszútávon fennmarad-e a vagyon ilyen mértékű mutogatásának trendje, azonban az olyan rajongók, mint Wo Xiaodong biztosak benne, hogy a luxus SUV-k sokáig népszerűek lesznek.

A pekingi autóshow másik nagy slágerét az elektromos autók jelentették. A kiállítás előtt csupán néhány hónappal megalapított Denza márka mögött a dél-kínai BYD autó- (és mellesleg akkumulátor-) gyár, valamint a német Daimler áll, a Mercedes autók gyártója. Az új autónak annak ellenére sikerült magára vonnia a reflektorfényt, hogy a szomszédos standokon Ferrarik, Maseratik és Rolls Royce-ok sorakoztak.

A 4,6 méter hosszú autó belső hangulatvilágítást, lounge-szerű belső kialakítást, fa- és réz díszítéseket, valamint hátrafelé nyíló hátsó ajtókat kapott. Ami talán a legfigyelemreméltóbb az autóval kapcsolatban, hogy a BYD (amit kínaiul bíjádínak ejtenek) munkája mellett a Daimler is nagyban hozzájárult a modell kifejlesztéséhez.

Lian Yubo, a Shenzhen BYD Daimler New Technology vezérigazgatója szerint a Denza a legújabb környezetkímélő technológiákat ötvözi a kiemelkedő autóipari megoldásokkal.

„A Denza egy új, kifinomult szegmenst teremt meg a kínai környezetkímélő autók piacán. A BYD adja az akkumulátor technológiát és az elektromos hajtásláncot, valamint tapasztalatát a kínai elektromos autó piacon. A Daimler több mint 125 évnyi tapasztalatát adja az autótervezés, biztonság és minőség terén. Röviden összefoglalva, egy felsőkategóriás elektromos autó márkát építünk."

Jelenleg a környezetkímélő autók, legyenek tisztán elektromos vagy hibrid meghajtásúak, még mindig nem nyerték el a kínai vásárlók széles tömegének kegyeit. Bár 2011-ben kb. 18 millió új autó került forgalomba Kínában, közülük csupán nagyjából 10 ezer volt hibrid vagy elektromos hajtáslánccal szerelt. Lian meglátása szerint a helyzet javulásnak indult, köszönhetően a kedvező állami hozzáállásnak, illetve a rekord magas üzemanyagáraknak, amelyek nemrég elérték a sosem látott 8 jüanes (kb. 290 Ft) literenkénti árat.

Elmondása szerint Shenzhen városában például, a kezdetekben a taxisofőrök nemigen akartak elektromos autót vezetni, mert tartottak az újratöltés kényelmetlenségeitől és az akkumulátor gyors elöregedésétől. Most azonban már nagyon népszerűek az elektromos autók a taxisok körében, mert 100 kilométerenként néhány tucat jüant spórolhatnak. Tehát ha 3-400 kilométert vezetnek egy nap, akkor jelentősen emelkedik a profitjuk.

„Például, ha 100 km-t megyek egy elektromos autóval, az 20 kilowattóra energia felhasználásával jár. Ha este feltöltöm az autómat, az kevesebb mint fél jüan kilowattóránként, a teljes töltés költsége nagyjából 10 jüan lesz. Ugyanakkor, ha hagyományos autóval teszem meg ugyanezt a távot, ahhoz 10 liter üzemanyagra van szükségem, ami 80 jüanbe kerül. Így az autózás költsége drámaian csökkenthető. Ebben az esetben a környezetkímélő autók anélkül lesznek népszerűek, hogy ahhoz bármilyen állami ösztönzőt vagy támogatást kellene igénybe venni."

Néhány újdonsággal a svéd Volvo is szolgált a kiállításon, amelyet egyébként 2010-ben vásárolt meg a kínai Geely autóipari konszern. A bemutatott környezetkímélő autó egy konnektorról újratölthető hibrid meghajtású SUV, amely a jobb vezethetőség érdekében első kerekeit hajtja hagyományos motorral, míg a hátsókat elektromotor mozgatja.

Lennart Stegland, a Volvo elektromos K+F részlegének vezetője részletesebben is bemutatta a technológiát.

„Az XC60 plug-in hibridet mutatjuk be itt. Ebben a modellben kombináltuk a következő generációs négyhengeres motorunkat, amit nagyon hatékonynak találtunk a Volvónál, ESG-vel és hátsó elektromos hajtással. Ez 45 kilométeres tisztán elektromos hatótávot ad, ugyanakkor nagyon élvezetes vezetési élményt is tud biztosítani."

Bár a kínai autópiac bővülése nagyot veszített korábbi lendületéből – a 2010-es 32%-os növekedés 2,5%-ra csökkent 2011-ben –, a svéd márka ennek ellenére tavaly 55%-al tudta emelni értékesítési volumenét. Richard Snijders, a Volvo China elnöke a Pekingben bemutatott új modellek kapcsán elmondta:

„A teljesen megújult V40-es a sztár, ami a V60-as kistestvére. Ez egy teljesen új változata a terméknek, egy négyajtós nagyon sportos modell. Nagy várakozásokkal tekintünk a jövőre esedékes piaci bevezetésére. (…) Nagyon az innovációra koncentrálunk, hogy a környezetbarát hajtásláncok, elektromos hajtásláncok területének vezetői legyünk, és ezt Kínából akarjuk elérni, mert itt nagyon nagy érdeklődés mutatkozik erre."

Mint már korábban megemlítésre került, a Volvo a kínai Geely (vagy kínaiasan Jili, ejtsd kb. Tyílí) tulajdonában áll 2010 óta, azonban nem ez az egyetlen példája a kínai autógyártók külföldi megjelenésének.

Az autókiállítás 10 napja alatt Yang Xueliang szinte minden nap több mint tíz interjút adott a világ különböző országaiból érkező újságíróknak. Ő – az egyébként magántulajdonban álló – Geely PR igazgatója. Elmondása szerint a Geely több mint 50 országban hozott létre értékesítő hálózatot, többek között Oroszországban, Ukrajnában, Kubában, Törökországban, Szíriában és Egyiptomban. Ez az oka annak, hogy ilyen nagy nemzetközi érdeklődés mutatkozik az új modellek iránt.

„Az Emgrand EC7-es modellünk nagyon népszerű a külföldi piacokon. Ma reggel több mint 10 interjút adtam ukrán lapoknak. Évi 8000 autót értékesítünk az ukrán piacon, de úgy gondolom, hogy amikor a legújabb és még versenyképesebb modelljeinket bevezetjük az ottani piacra, az eladásaink még jobbak lesznek."

Yang elmondása szerint legújabb autójuk, a Gleagle GX7 SUV fejlesztése során nagy figyelmet szenteltek a biztonságtechnikai megoldásoknak, amelynek eredménye meg is látszott a tavaly novemberi Euro-NCAP törésteszten, ahol első kínai autóként ért el négy csillagos eredményt a modell.

Yang úgy gondolja, hogy az SUV biztonságossága és fejlett erőforrásai vonzották a legtöbb látogatót standjukhoz.

Az elmúlt néhány évben a külföldi médiában olvashatóak voltak olyan kritikák, miszerint a kínai helyi márkák más országok modelljeit másolják, amely negatívan hatott a kínai márkák imázsára és minőségük elismertségére. Lennart Stegland, a Volvo elektromos K+F részlegének vezetője úgy gondolja, hogy a skandináv vállalat segíthet ebben kínai anyavállalatának.

„Úgy gondolom, hogy lesznek világosan definiált területek, ahol a két vállalat együttműködhet, kölcsönösen előnyös módon. Jelzésértékű, hogy Peter Horbury korábbi dizájn elnökhelyettesünk most a Geely keretein belül a lehetséges dizájnokon dolgozik, hogy mik fejleszthetők ki a Geely-vel."

Mindemellett a legnagyobb kínai autóexportőr, a Chery is további expanziót tervez. Az 1997-ben, Anhui tartományban alapított vállalat 1999 végén kezdte meg a termelést, 2001-től pedig már exportálja is autóit. Tavaly júliusban gördült le a 3 milliomodik Chery autó a gyártószalagról, miközben a vállalat már évi 643 ezer autót értékesít, közülük 170 ezret külföldön.

Jelenleg a Chery több mint 80 országban és térségben van jelen gépkocsijaival. Külföldön több mint 1000 értékesítési pontból és több mint 800 szervízből álló hálózatot hozott létre. A hatékony disztribúciós csatornáknak is hála, a Chery autók 40%-a külföldön talál gazdára, ugyanakkor a külföldön értékesített autók felét külföldön is gyártják.

Tavaly nyitották meg a Chery kolumbiai gyárát, ahol az A1-es és A3-as modelleket gyártják, közben pedig már épül a 400 millió dolláros befektetéssel épülő brazíliai gyártóüzem is, ahol évi 150 ezer gépkocsi gördülhet le a gyártósorokról. Ez lesz a Chery 16. és egyben legnagyobb kapacitású külföldi termelőegysége.

A Chery nemcsak a külföldi piacra koncentrál, nemrég alapított vegyesvállalatot a Tata Motorsszal, amely Kínában fogja gyártani a Jaguár és Land Rover márkájú autókat. A tervek szerint a gyár megindulását követő első fázisban Land Rover luxus SUV-ket fognak gyártani, kihasználva az egyre nagyobb kínai keresletet, később pedig a Jaguár márkájú autók termelése is megindulhat.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán )