A japán kormány június 25-én 12,6 milliárd amerikai dolláros tőkejuttatásban részesíti a Tokyo Electric Power vállalatot, amely a fukusimai atomerőmű üzemeltetője, és ezzel a lépéssel államosítja a céget, közölte a helyi média.

A kormány 50,11 százalékos szavazati részesedést fog szerezni a vállalatban azáltal, hogy elsőbbségi részvényeket vásárol, és így a kormány a szavazásra jogosító részvények több mint felére tesz szert a tranzakcióval.

Miközben Japán a megsérült erőmű által okozott problémákkal próbál megbirkózni, Dél-Koreában a gazdaságnövekedés a fő téma.

A dél-koreai gazdaság növekedése 2012-höz viszonyítva várhatóan felgyorsul 2013-ban a gyorsabb exportnövekedésnek és a stabil belföldi keresletnek köszönhetően, tette közzé vasárnap az egyik állami kutatóintézet.

Ázsia negyedik legsikeresebb gazdasága az előrejelzések szerint 3,6%-kal nő majd 2012-ben, hála a stabil belföldi keresletnek, jelentette be a koreai fejlesztési intézet (KDI).

Becslések szerint a gazdasági növekedés 2013-ban 4,1%-ra emelkedik a gyorsabb exportnövekedés és a belföldi kereslet további javulása révén, véli a KDI.

Az áruexport, amely a dél-koreai gazdaság hozzávetőleg felét teszi ki, 2012-ben a várakozások szerint 7,1%-kal nő majd a világgazdaság lelassulása miatt. Azonban az exportnövekedés 2013-ban már el fogja érni a 10,7%-ot, köszönhetően a világgazdaság fellendülésének.

A személyes fogyasztás a várakozások szerint idén 2,7%-kal nő, majd jövőre felugrik 4%-ra, hála az olajárak várható stabilizálódásának a világpiacon és a megnövekedett reálfogyasztói potenciálnak, amelynek hátterében a dél-koreai valuta felértékelődése áll az amerikai dollárhoz képest.

Most térjünk vissza Kínába. A hír szerint Hongkong a legversenyképesebb kínai terület.

Hongkong vezeti a legversenyképesebb kínai városok, területek listáját Tajpej és Peking előtt a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tanulmánya szerint.

Sanghaj, Shenzhen, Kanton, Tianjin, Hangzhou, Qingdao szerepelnek az első tízben, derül ki a legversenyképesebb városokat felsoroló listából.

A jelentés 294 kínai és tajvani város, valamint Hongkong és Makaó versenyképességét vizsgálta többek között a teljes növekedés, a gazdaság mérete és hatékonysága, a fejlesztési kiadások, az ipar fejlettségi szintje és az életszínvonal alapján.

A következőkben a hongkongi szimfonikus zenekar mutatkozik be.

Barack Obama amerikai elnök május 18-án este a marylandi Camp Davidben fogadta a G8 vezetőit.

A megbeszélés-sorozat a G8-országok vezetőinek munkavacsorájával kezdődött az elnöki pihenőhely főépületében. A találkozón elsősorban a fejlett világ, ezen belül az európai problémák, így a görög válság és az euróövezet jövője volt a fő téma.

A G8 csoport május 18-án kijelentette, hogy egyetértés mutatkozik az európai munkahelyteremtés fontosságában.

Barack Obama amerikai elnök Camp Davidben elmondta, hogy kialakulóban van egy konszenzus, miszerint Európában többet kell tenni a növekedésért és a munkahelyteremtésért. A növekedés és a munkahelyteremtés kell, legyen a legfontosabb cél, egy gyarapodó európai gazdaság mindenkinek, így az Egyesült Államoknak is a legjobb érdekeit szolgálja – hangsúlyozta Obama, és rámutatott, hogy tárgyalópartnereivel áttekintették, hogy hogyan lehetne serkenteni a növekedést most, amikor még mindig szükség van a pénzügyi stabilizációra.

Nézzük, hogy a két nagyhatalom vezetője miként látja Európa jövőjét. Az európai adósságválság is szóba került a májusi NATO-csúcsot követő sajtótájékoztatón.

Barack Obama amerikai elnök támogatásáról biztosította Görögországot az eurózónában maradását illetően, mondván, a világ vezetői „kifejezték vágyukat arra, hogy Görögországot az eurózónában szeretnék látni".

„Azt gondolom, fontos Görögország számára, hogy végiggondolják lehetőségeiket a nagy nehézségek közepette" – közölte Obama a kétnapos NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatón.

„Nem fogok jóslatokba bocsátkozni arról, hogy Görögország ki fog-e lépni az eurózónából, mivel választásokat fognak tartani, és ez fontos vita lesz Görögországban."

Francois Hollande francia elnök szerint a G8-országok minden vezetője abbéli reményét fejezte ki, hogy Görögország az eurózóna tagja marad.

Francois Hollande a G8-csúcstalálkozó végén mondott beszédet. A találkozó központi témája az volt, hogyan lehetne megakadályozni, hogy az európai gazdasági problémák megsokszorozódjanak és elharapózzanak az egész világon.

„A legutolsó hivatalos közleményben is abbéli reményünket fejeztük ki, hogy Görögország az eurózóna tagja marad, amennyiben teljesíti a vállalt kötelezettségeit. Ez a legalapvetőbb feltétel."

A görög politikusok azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek az eurózónából, mivel a jövő hónapban újra az urnákhoz járuló választók megosztottak abban a kérdésben, hogy az ország folytassa-e az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt megszorító intézkedéseket.

A Camp Davidben tartott kétnapos találkozón a G8-országok vezetői hangsúlyozták, mekkora szükség van arra, hogy a költségvetési hiányokat megszorító intézkedésekkel csökkentsék.

Ám a francia elnök és a többi vezető abban is egyetértettek, hogy az euróválság megoldásának több növekedésserkentő intézkedést kellene tartalmaznia.

„Bizalom nélkül nincs gazdasági növekedés – növekedés nélkül pedig nincs bizalom. Több ország már hónapokkal ezelőtt kötelezettséget vállalt bizonyos intézkedések bevezetésére az országuk gazdasági fellendülése érdekében, és ezeket a kötelezettségeket lényegében be is tartották. Másrészről viszont eddig hiányzott a növekedésserkentő dimenzió."

A Camp David-i volt az első G8-csúcstalálkozó, amelyen Hollande részt vett, aki nemrég lépett hivatalba. A G8-országok közé a világ nyolc vezető ipari országa tartozik: Kanada, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Olaszország, Németország és Oroszország.

Várjuk véleményüket, javaslataikat a hun@cri.com.cn e-mail címre vagy postai levélben. Ne felejtsék ráírni a borítékra, hogy „Teaház".

Végül következzen egy megható dal: „Várom, hogy eljöjjön a mi időnk" (等(děng)你(nǐ)的(de)季(jì)节(jié)).

(Írta/fordította: Jin Shiyu)