Az elmúlt bő egy év sok újdonságot hozott az okostelefonok szerelmeseinek Kínában. Már egy ideje a kínai gyártók legtöbbje felhagyott a shanzhai-ok – azaz gyenge minőségű másolatok – készítésével, ennek oka pedig egyszerű: az átlagjövedelem emelkedésével mind szélesebb tömegek számára érhetők el a jobb minőségű termékek. Erre építve a Magyarországon is ismerős Huawei és ZTE telekommunikációs óriások egyre több közép- és alsó-középkategóriás okostelefonnal jelentek meg a piacon. Az igazi szenzációt azonban nem ez, hanem két iPhone-gyilkosnak aposztrofált telefon bemutatása jelenti, ezek pedig a Xiaomi M1 és a Meizu MX.

Kína az ország vásárlóerejét meghazudtoló módon vonzotta az Apple telefonjait az elmúlt években. Egy rövidke utazás Kína valamelyik nagyvárosának metrójában rádöbbenthet bárkit, hogy mennyire sok embernek van itt iPhone-ja. Körülbelül 30 millió iPhone található ma az országban, és egyedül az utolsó negyedévben 8 millió készülék kelt el. Elemzők ugyanakkor rámutattak, hogy az Apple-t hamarosan megfoszthatják trónjától, legalábbis Kínában. Ennek egyik oka természetesen a készülék magas ára, másrészt pedig a lokalizáció elhanyagolása. A készülék legalapvetőbb problémája a hatékony kínai szövegbeviteli mód hiánya. Ennek orvoslásához fel kell törni a telefon szoftverét, amely azonnali garanciavesztéshez vezet, ugyanakkor az online szoftverboltból bármilyen programot ingyen lehet így letölteni – ezzel apasztva az Apple profitját. Ugyanakkor, az Apple bejelentése szerint operációs rendszereinek hamarosan megjelenő következő verziói több szolgáltatást kínálnak majd a kínai igényekre szabva.

A piaci rést látva először a Meizu vállalat kezdett minőségi okostelefont gyártani a belföldi piacra. Mint minden igazán sikeres cég, így a Meizu mögött is egy karizmatikus vezető, Huang Zhang áll, vagy ahogyan a kantoni neve után a legtöbben ismerik: Jack Wong. Wong sosem fejezte be a középiskolát és gyári munkásként kezdte karrierjét. 26 évesen már egy szingapúri elektronikai vállalat kínai részlegét vezette, ahol sikeresen levezényelte a cég mp3 lejátszóinak fejlesztését. A cégtől azután távozott, hogy nem tudott megegyezni a tulajdonosokkal a termékek piaci bevezetését illetően. Ragaszkodott hozzá, hogy a hagyományos hirdetések helyett a vállalat egy internetes fórumon keresztül tartsa a kapcsolatot vásárlóival, mintegy rajongói bázist építve a cég köré. A 2002-ben őrültnek tűnő tervét elutasították a cég tulajdonosai, így Wong felmondott, hogy önmaga valósítsa azt meg és megalapította a Meizut. A kezdetben csak mp3 lejátszókat gyártó cég vásárlói bázisa folyamatosan növekedett, hála a fórumnak, ahol Wong folyamatosan megosztotta a cég következő termékeinek terveit és a meglévő termékek szoftverfrissítéseit.

A mind a mai napig aktívan fórumozó Wong pár hónappal az iPhone bemutatása után, 2007 áprilisában jelentette be a Meizu M8-at, amelyet széleskörűen iPhone-klónnak tartottak. A végül csak 2008 végén boltokba kerülő M8 nagy elismerésben részesült, hála minőségi felépítésének és a még Windows CE kernelre épülő, iPhone-szerű felhasználói felületének. A legnagyobb elismerés talán pont az Apple-től érkezett, amikor letiltatta az időközben Android alapokra áttért M8 gyártását 2010-ben. A megkésett M8 nem veszélyeztethette az Apple pozícióit, ugyanakkor a következő okostelefon, a 2011. január 1-én piacra került M9 már technikai specifikációit tekintve is felvette a versenyt az almás telefonnal. Az iPhone4-hez hasonló képernyőfelbontással, processzorral és memóriával szerelt M9-et nagyjából feleannyiért árulták, mint az Apple készülékét, viszont hat hónappal később debütált annál. Az Androidra épülő szoftver egyedi felhasználói felületet kapott, ugyanakkor továbbra is kompatibilis maradt az Android Marketről letölthető alkalmazásokkal. Mivel az Android Marketről Kínában nem tölthetők le fizetős szoftverek, ezért a Meizu elindította saját alkalmazásboltját és egyéb online szolgáltatásait, így a kínai felhasználók is teljes mértékben kihasználhatják telefonjuk képességeit.

Úgy tűnik, hogy a Meizu komolyan gondolja az Apple szerepének átvételét a kínai piacon. Legutóbbi készüléke, az MX idén január 1-én került a boltok polcaira, majdnem két héttel megelőzve az iPhone 4S hivatalos kínai bevezetését, és csak másfél hónappal annak amerikai premierje után. Ahogy korábban is, a Meizu zászlóshajója körülbelül feleannyiba kerül, mint almás példaképe. A fejlesztés azonban nem állt meg, és úgy tűnik, hogy ezúttal a Meizu újdonsága kerül piacra először. Júniusra ígérik az MX új, négymagos változatát, amely számítási kapacitása már magabiztosan maga mögé utasítja az iPhone 4S teljesítményét. Természetesen az Apple mérnökei sem ülnek ölbe tett kézzel, így érdekes fejleményekre számíthatunk a jövőben.

Wong forradalmi ötlete, hogy egy online közösséggé szervezze vásárlóit olyan előnyt nyújt számára, amellyel kevés más cég rendelkezik. A fórum felér egy fókuszcsoporttal, így szinte teljesen feleslegessé teszi a piackutatást, és az ügyfélszolgálati feladatok, különösen a technikai segítségnyújtás egy jelentős részét pedig önként ellátják a Meizu-rajongók. Már ez is jelentős összegeket takarít meg a Meizunak, de a legnagyobb tételt mindenképpen a hirdetések hanyagolása jelenti. Bár a cég története során akadt példa hagyományos hirdetések alkalmazására, jellege sporadikus volt. Jack Wong elképzeléseinek megfelelően a vállalat kiváló minőségű termékeire és szájról szájra terjedő hírére támaszkodik a hirdetések helyett. Ez amellett, hogy sokkal hatékonyabb, igen csekély anyagi ráfordítást igényel. A cég leghűségesebb vásárlóit az úgynevezett korai adoptálók alkotják, akik elsőként használják a legújabb technikai eszközöket és ezáltal barátaik, ismerőseik számára igazodási pontként szolgálnak a technika világában.

Hogy mit is csinál a Meizu az így megtakarított pénzzel? Először is alacsonyan tartja készülékei árát. Másrészről, a még mindig csak 36 éves Wong kínosan ügyel a vállalat hírnevére és ügyfelei elégedettségére. A Meizu híres arról, hogy sokszor a garancia lejártától függetlenül is kicseréli a meghibásodott készülékeket, az ilyen nagyvonalú hozzáálláshoz pedig kell a megfelelő anyagi háttér. A Meizu az Apple-lel szemben saját maga gyártja termékeit és nagy hangsúlyt fektet munkásai jólétére. A kezdetben maga is gyári munkásként dolgozó Wong jól tudja, hogy az elégedett alkalmazottak jobban dolgoznak. Ennek megfelelően az iparági átlagot jelentősen meghaladó fizetést kapnak a cég dolgozói, bőkezű étkezési támogatással a nevetségesen olcsó és kivételesen jó minőségű ételeket kínáló menza mellett. A dolgozók számára a Foxconn shenzheni gyárához hasonló rekreációs lehetőségek állnak rendelkezésre, azzal a különbséggel, hogy itt a dolgozóknak idejük is van használni ezeket. Nem csoda, hogy sokan szeretnének a Meizunál dolgozni. Kézenfekvő módon, egy-egy pozícióra a jelöltek kiválasztása a fórumon kezdődik, így valóban családias a hangulat a vállalat dolgozói és rajongói között. A rajongók különböző találkozókat is tartanak Kína különböző részein, ahol a vállalat képviselői is megjelennek. Mindez különös vonzerőt biztosít a Meizu számára. Az már csak hab a tortán, hogy a Meizu fórumon bárki közvetlenül beszélhet az alapítóval, Jack Wonggal is.

A minőségi kínai okostelefonok piacát (a tajvani telefonokat leszámítva) a Meizu egymaga uralta, egészen a Xiaomi színre lépéséig. A vállalat mögött Lei Jun áll, akinek neve jól ismert Kínában. A 42 éves Lei a híres kínai szoftvervállalat, a Kingsoft vezérigazgatója volt, a Kingsoftot otthagyva pedig induló vállalatokba fektetett be. A saját bevallása szerint összesen egymilliárd dollárt befektető mogul jól ismeri a kínai IT iparágat és a sikerhez vezető utat.

A Xiaomít 2010-ben alapította meg Lei, mely után gőzerővel megkezdődött az M1-es fejlesztése. A telefon a Meizuhoz hasonlóan egyedi felhasználói felületet kapott, amely azonban más telefonokon is elérhető. Sőt, a felhasználói felület, az MUIU korábban született meg, mint a telefon maga. Az M1-es igazi szenzációt keltett a mögötte álló nagy név és a telefon lélegzetelállító specifikációja, és nem utolsó sorban, ára miatt. A nagyméretű, nagyfelbontású kijelző, a kétmagos, másfél gigahertzes processzor és az egy gigabájtos RAM az okostelefonok élvonalába emelik a Xiaomít. Ennek ellenére a telefon ára csupán 2000 jüan, holott egy hasonló tudású, dél-koreai, japán vagy tajvani telefon legalább kétszer ennyibe kerül.

A telefont óriási várakozások előzték meg, viszont a boltok előtt kígyózó sorok elmaradtak. Ennek oka, hogy a telefont egy ideig csak az Interneten lehetett megvásárolni, a költségek csökkentése miatt. A Xiaomi weboldalán 2011 szeptemberének elején indult az M1 előrendelése. Kezdetként, októberi szállítással 300 ezer darabot kínált a gyártó, amelyet az utolsó darabig elkapkodtak mindössze 34 óra alatt. 2012 első napjaira már több mint félmillió példány kelt el, miközben mind a fogyasztók, mind a sajtó nagy lelkesedéssel beszélnek a Xiaomíről. A legutóbbi, hetedik előjegyzési fordulón 150 ezer készüléket kínált a gyártó, amit mindössze 12 perc alatt kapkodtak el. 2012-től már a China Unicom mobilszolgáltatónál is elérhető a készülék, akik iparági pletykák szerint kétmillió darabos raktárkészlettel kezdtek. Ahogy az megszokott Kínában, a szolgáltató ingyen biztosítja a készüléket előfizetőinek, amennyiben nagyobb összeget helyeznek el kártyájukon. A Xiaomi esetében 2700 jüant kell elhelyezni mobil előfizetésünkön, hogy ingyen megkaphassuk a mobilt.

A Xiaomi körül csapott óriási felhajtás közepette sokan megkérdőjelezik a cég jövőjét. A techinasia.com információi szerint a telefon alkatrészei majdnem ugyanannyiba kerülnek, mint a legújabb iPhone-é, miközben a Xiaomi bolti ára annak csak 40%-a. Lei Jun azonban úgy nyilatkozott, hogy addig nem aggódik a cég profitja miatt, amíg nagymennyiségben tudnak telefonokat eladni. Példaként a Baidu és Sohu internetes vállalatokat hozta fel példaként, akik irtózatos ütemű terjeszkedésükkel csak úgy nyelték a tőkét, miközben évekig nem termeltek érdemi profitot, azonban mára beértek. Bin Lin, a Xiaomi elnöke úgy nyilatkozott, hogy a vállalat nem szándékozik profitot termelni a telefonok gyártásából. Az a céljuk, hogy két-három év múlva, amikorra kiépül a nagyszámú felhasználói tábor, a számukra nyújtott szolgáltatásokból és szoftverekből tegyék nyereségessé a céget.

A Xiaomi az indulásától eltelt 2 évben milliárd dolláros céggé nőtte ki magát, májusra a havi árbevétele elérte a 158 millió dollárt, miközben havi félmillió készüléket szállított le. Egy nemrégen végrehajtott tőkebevonás során 4 milliárd dollárra értékelték a vállalatot.

Úgy tűnik, hogy a két nagy lendületű hazai márka mellett az Apple kilátásai egyre romlanak. A kitűnő készülékeket szinte önköltségi áron kínáló Xiaomi, és az alig valamivel drágább Meizu nemcsak árban, minőségben és teljesítményben versenyképesek az iPhone-nal, hanem legfőképp a helyi igények kielégítésében. Az Apple nemrég bejelentette a speciálisan kínai szolgáltatások nagyobb támogatását, azonban kérdéses, hogy ez elég lesz-e a hazai márkák megállításához. Egy dolog miatt azonban mindenképpen fellélegezhet az Apple: mind a Xiaomi, mind a Meizu kizárólag a hazai piacra kíván koncentrálni… legalábbis a következő néhány évben.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)