A pekingi Sanlitun bárokkal zsúfolt utcájának közelében egy afrikai díler barátságos, „Hé, haver, mi a helyzet?" felkiáltással üdvözöl egy európai turistát.

A két férfi nem ismeri egymást, és hogy elkerüljék a gyanakvó pillantásokat egy kis sétára indulnak, mintha rég elveszett barátok lennének. A díler suttogva tudatja, hogy épp marihuánával, hasissal és kokainnal szolgálhat.

Az afrikai azt mondja, hogy már két éve él Kínában, mint regisztrált külföldi diák. Tört angolsággal kifejti, hogy éppen csak elég pénzt szed össze kajára, és bár nem szereti Kínát, retteg a gondolattól, hogy visszaküldik a saját hazájába.

Azt mondja, hogy a stratégiája a letartóztatás kibekkelésére, hogy kizárólag külföldieknek árul. „Soha, de soha nem adok el semmit kínaiaknak, kizárt!" mondja, és erőteljesen hadonászik a kezével a nyomaték kedvéért.

Mikor arról faggattuk, szerinte milyen sors vár rá, ha lebukik, nyilvánvalóvá vált, fogalma sincs, mennyit kockáztat azzal, hogy illegális drogokat árul Kínában. „Ha jó zsaru tartóztat le, akkor azonnal deportál. Ha egy rossz zsaru, az börtönbe zár," mondja.

A kínai büntetőjog szerint egy drogdílert halálra lehet ítélni, több mint 50 gramm heroin vagy egy kiló ópium előállításáért, szállításáért vagy csempészéséért. A 150 kiló marihuánával elkapott csempészek szintén a halálbüntetéssel nézhetnek szembe. A legenyhébb ítélet ilyesfajta bűncselekményért 15 év börtön.

A közfeljegyzések szerint 1997 óta 16 külföldit végeztek ki kábítószer-csempészetért. Nincs elérhető statisztika azzal kapcsolatban, hogy hány kínait végeztek ki droghoz kapcsolódó bűncselekményekért, de az egyes esetekről gyakran beszámol a média.

Február 15-én a legfelsőbb népi bíróság helyben hagyta hat kábítószer-terjesztésért elítélt kínai állampolgár halálbüntetését. Az ügy sok érintettje felfüggesztett halálbüntetést kapott.

Az illegális drogok Kínában, főleg a heroin, tönkretettek néhány eldugott közösséget, és az intravénás droghasználat a HIV/AIDS terjedésének második leggyakoribb oka.

A tavaly Hubei tartományban letartóztatott 3781 drogkereskedő közül 32 külföldi volt, közölte február végén a cnhubei.com.

Januárban egy Liu vezetéknevű nőt vádoltak meg azzal, hogy megpróbált segíteni Vic nevű külföldi barátjának eljuttatni 46 kiló marihuánát a Guangdong tartománybeli Guangzhou-ba. A férfi arra kérte a barátnőjét, hogy küldjön el több „motoralkatrészek" feliratú csomagot, szerepelt a Beijing Times híreiben.

A külföldi drogdílerek gyakran használják Kínát arra, hogy a drogot eljuttassák egy másik országba, mondja Zhang Xiaowei, a kelet-kínai politikatudományi és jogi egyetem külföldiekhez kapcsolódó bűntényekre specializálódott tudósa.

Zhang szerint a külföldi drogcsempészek már minden létező trükköt bevetettek arra, hogy a heroint átjuttassák az országon, illetve mozgassák országon belül.

Kína körül fekszik a világ leghírhedtebb heroin-exportáló régióinak jónéhánya.

Az úgynevezett Aranyfélhold, amely Afganisztán, Pakisztán és Irán határai mentén húzódik, és az Aranyháromszög, amelybe mianmari, thaiföldi és laoszi területek tartoznak, a legfőbb heroin-előállító bázisok, mondja Hong Daode, a kínai politikatudományi és jogi egyetem professzora. Ha szárazföldi útvonalat választ ezeknek az országoknak bármelyikéből, a drogcsempész útja átvezethet Kínán.

Két heroin-csempészési eset, amely a vádlottak kivégzésével zárult, szenzációs szalagcímeket generált, bár nagyon különböző okokból.

„A nemzetközi drogcsempészek kihasználják a fiatal kínai nőket kábítószer-csempészet céljából," mondja Qiao Xinsheng, a zhongnani közgazdasági és jogi egyetem professzora Hubei tartományban. Azt állítja, hogy a kínai nőkből feltűnést nem keltő öszvérek lesznek a külföldi országokból származó, lelkiismeretlen drogterjesztők számára.

Egy ilyen esetben egy 26 éves főiskolás az életével fizetett.

Miao Qinget tavaly végezték ki Guangzhou-ban, miután összefüggésbe hozták egy kábítószer-csempész hálózattal, amelyet afrikai barátja, Obi hozott létre, számolt be a Fujian tartományi Southeast Express.

Bűnösnek találták heroin-csempészetben és két nő beszervezésében, akik több alkalommal is két kilogramm heroint csempésztek be Kínába.

Miao láthatóan Obit védte a tárgyaláson. Miao vallomásának hiányában Obit sohasem vádolták meg és azonnal elhagyta Kínát, amint kiengedték az előzetesből. Miaót áprilisban kivégezték.

A brit nemzetiségű Akmal Shaikh-ot 2009-ben végezték ki méreginjekcióval, annak ellenére, hogy a brit miniszterelnök is kegyelmet kért a számára.

2007 szeptemberében tartóztatták le Urumqiban, a Xinjiang-Ujgur autonóm területen több mint négy kiló heroin becsempészéséért.

Shaikh támogatói azzal érveltek, hogy mentálisan beteg és rávették, hogy behozza a heroint a drogcsempészeknek.

Ám a kínai külügyminisztérium kitartott amellett, hogy az ítélet jogalapja szilárd és a kínai jogi eljárásokat tiszteletben kell tartani. A jogi szakértők nem hátráltak meg az ügyben, mondván, Shaikh-nak nem volt semmilyen korábbi mentális betegségről szóló orvosi igazolása.

„A külföldi drogdílerek elleni bírósági eljárásoknak nem lenne szabad politikai színezetet adni," mondja Qiao. Kifejtette, hogy Kína együttműködik a Nemzetközi Bűnüldözési Szervezettel (ICPO), ám azt is hozzáfűzte, hogy Kína a maga módján bánik el a drogcsempészekkel.

A drogcsempészeket meg kell büntetni, mindegy, melyik országban követték is el a bűntényt, a különböző jogi tradíciók pedig különböző eszközöket alkalmaznak erre, mondja Qiao.

A lehető legszigorúbb büntetés kiszabása mellett, a kínai bíróságok több éves börtönbüntetésre is ítéltek már külföldi dílereket.

A Kínában drogcsempészésért bebörtönzött külföldi rabok legnagyobb hányada dél-koreai, közölte a szöuli székhelyű Yonhap hírügynökség.

A riportban idézett dél-koreai követségi tisztviselő elmondta, hogy Dél-Korea felkérte Kínát, hogy kezelje tisztességesebben ezeket az eseteket, de nem mert nyílt kritikát megfogalmazni, mivel attól tart, hogy azzal vádolnák, hogy beavatkozik a kínai igazságszolgáltatás ügyeibe, emellett pedig ellenérzéseket szítana Dél-Korea ellen Kínában.

A legtöbb pekingi külföldi nagykövetségen van egy konzulátusi tisztviselő, akinek az a munkája, hogy meglátogassa a droggal kapcsolatos bűncselekmények miatt börtönbe zárt állampolgáraikat.

Az egyik nyugati ország egykori tisztviselője, aki a neve elhallgatását kérte és nem nyilatkozott az általa követett számos eset egyikéről sem, azt mondta, hogy a kínai börtönrendszer „többnyire oké".

„A hatóságok tiszteletben tartották a szerepünket és amennyire tőlük tellett megkönnyítették a bejutásunkat. Más országokban több szinten is sokkal nehezebb volt," írta e-mailjében.

A külföldi tisztviselő azt mondja, kevés szimpátiával viseltetett a lecsukott drogdílerek iránt, de a honfitársait börtönben látni munkája egyik legnehezebb része volt.

„Akadémiai körökben is vita tárgyát képezi, hogy vajon a halálbüntetés valóban segít-e visszaszorítani a bűnözést," ismerte el Qiao, hozzátéve, hogy a halálbüntetés azt mutatja, hogy Kína szerfelett keményen bánik a drogdílerekkel.

Qiao elmondta, hogy Kínában 55 olyan bűntény van, amelyért kiszabható a halálbüntetés. Bár a számukat 2007-ben 13-mal csökkentették, nem túl valószínű, hogy a drogcsempészet a közeljövőben kikerül ebből a körből.

„Ha (a külföldiekkel szemben) nem tartanánk be a törvényt, az kettős mércét eredményezne," mondta Qiao.

A nemzetközi viták ellenére a külföldi drogcsempészek kivégzéséről, Kína azért együttműködik más országok rendőrségeivel.

„A drog elleni harcban nemzetközi együttműködésre van szükség, ezt nem csinálhatja Kína egyedül," mondta Qiao.

Törökországban, Egyiptomban, Indonéziában, Thaiföldön és Iránban is végeztek már ki drogcsempészeket.

Néhány külföldi vezető túl agresszív volt, mikor kinyilvánította nemtetszését Kína külföldi drogcsempészeket sújtó szigorú ítéletei miatt, mondta Qiao.

„Ez csak politikai színjáték, a saját országuk politikai élete számára," mondja Qiao, aki azokra a külföldi vezetőkre panaszkodik, akik érzése szerint arcátlanul kritizálják a kínai jogrendszert. Nem tágít attól, hogy ezeknek az ügyeknek semmi közük az emberi jogokhoz.

Az a 35 éves filippínó, akit 2011. december 8-án végeztek ki méreginjekcióval a Guangxi Zhuang autonóm területen, már a negyedik Fülöp-szigeteki volt, akit drogkereskedelemért halálra ítéltek 2011 májusa óta. 2008 szeptemberében vádolták meg azzal, hogy 1495 gramm heroint csempészett be Malajziából.

Néhány nappal a kivégzése előtt Jejomar Binay, a Fülöp-szigetek alelnöke megpróbált elutazni Kínába, hogy közbenjárjon a férfi érdekében, de a látogatási kérelmét elutasították.

„Szerintem azok a politikák, amiket Kína a drogellenes küzdelemben alkalmaz, teljesen ésszerűek, hiszen nem csupán a nemzetközi törvényeknek, de a nemzetközi konvencióknak is eleget tesznek," mondja Hong professzor.

Hong szerint a kínai törvény értelmében, mindenkivel egyenrangúan bánnak és a külföldiek jogait teljes mértékben szavatolják.

Hong javaslata szerint új eljárásokat kellene tanulmányozni és bevezetni, hogy a külföldi drogdílerek ügyeit hatékonyabban kezelhessék.

Sanlitun fényárban úszó, bárokkal tömött utcáján úgy fél tucat afrikai kacsint vagy biccent a lehetséges, városban szórakozó külföldi vevőknek. Látszólag egy kínai járókelőnek sincs a leghalványabb fogalma se arról, hogy egy kis fű vagy hasis cserél gazdát az utcán. A legtöbb nyugati azonnal leveszi, mi a helyzet.

A díler paranoiát mímel, mikor legújabb vevője szagmintát vesz a kis csomag marihuánából. „Fogd vissza magad, mindenütt kamerák vannak." A figyelmeztetése elriasztja a vevőt. „Hé, ne izgulj, ember! Ezek az arcok semmit sem tudnak erről. Bízz bennem, jó a cucc," kiabál utána, mielőtt eltűnne egy sötétebb sikátor mélyén.

(Írta/fordította: Falucskai Violetta)