A ritkaföldfémek ma az egyik legfontosabb nem megújuló természeti ásványkincset jelentik az emberiség számára.Egyre szélesebb körben használják fel őket a modern iparágak. Kína adja a világ ritkaföldfém-kitermelésének kilencven százalékát, de amellett, hogy az ország lett az egyik legnagyobb ritkaföldfém exportőr, a kitermelés komoly környezetvédelmi problémát is jelent számára.Egyes országokat igencsak aggasztott, hogy Kína ritkaföldfém ipara és kitermeléssel kapcsolatos szabályozásai hogyan alakulnak, ezért az ország közzétett egy fehér könyvet, egy jelentést a ritkaföldfémek iparának helyzetéről. Ezt a jelentést ismertetjük mai műsorunkban.

A ritkaföldfémek a periódusos rendszer tizenhét elemből álló csoportja. Ezek az elemek lantanoidák csoportja, amelyben a következő elemek szerepelnek: lantán (57), cérium (58), prazeodímium (59), neodímium (60), prométium (61), szamárium (62), európium (63), gadolínium (64), terbium (65), diszprózium (66), holmium (67), erbium (68), túlium (69), itterbium (70), lutécium (71). Ehhez a tizenöt elemhez tartozik még ritkaföldfémként a szkandium (21) és az ittrium (39).

Az atomtömegük és a fizikai-kémiai tulajdonságaik szerint könnyű, közepes és nehéz ritkaföldfémekről beszélhetünk. A fentebb említett első öt elem tartozik a könnyű ritkaföldfémek csoportjába, míg a többi közepesnek vagy nehéznek számít. Egyedi fizikai-kémiai tulajdonságaik miatt ezek az elemeknélkülözhetetlenek, hiszen a modern iparágak teljes mértékben ezek használatán alapulnak. Többek közt az űrhajózás, a gépjármű- és a repülőgépgyártás, valamint az információtechnológiai eszközök gyártásának alapját képezik.

A reform és nyitás politikájának meghirdetése után, a késő hetvenes évektől a kínai ritkaföldfémek kitermelésére épülő ipar gyors növekedésnek indult. A kutatás és fejlesztés a bányászatra, az olvasztásra és az ezekhez használt technológiákra fókuszált.

Kínában főként az északi részeken találhatók a könnyű és a déli részeken a nehéz ritkaföldfémek. Ez északon Belső-Mongóliát és Szecsuan tartomány Liangshanprefektúráját jelenti, délen pedig leginkább Ganzhou-t ésFucsient (Fujian). Az országban a ritkaföldfémek szinte összes eleme megtalálható, a közepes ionrádiuszú és a nehéz ritkaföldfémek tekintetében a tartalékok az egyik legnagyobbak a világon.

A kínai ritkaföldfém-ipar kitermelési ágazatának óriási kapacitása van, ugyanakkor az új anyagok és végtermékek alkalmazási technológiáinak kutatása és fejlesztése elmaradott a nemzetközi színvonalhoz képest. Az ország kevés, az új típusú ritkaföldfémek kitermelésében alkalmazott technológia szellemi tulajdonjogával rendelkezik.Ebből fakadóan az alacsonyabb minőségű produktumokból túltermelés, a minőségi produktumokból pedig hiány van az országban.

Kína több mint négyszázféle produktumot állít elő ritkaföldfémből. 2011-ben 96 900 tonna ritkaföldfémet termeltek ki az olvasztási eljárás során, ezzel a világ kitermelésének kilencven százalékát Kína adta.

Az utóbbi években az ország igyekezett egyenjogú és befogadó környezetet biztosítani a külföldi befektetéseknek, különösen a bányák környezetének rehabilitációja, a melléktermékek felhasználása és a minőségi felszerelések gyártása terén. Az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Németország vállalatai összesen 6,1 milliárd jüanértékben fektettek be Kínában. A külföldi vállalatok termelése főként az anyaországok keresletére adott válasz. Kína a hazai vállalatait arra biztatja, hogy kövessék a nemzetközi gyakorlatot és piaci szabályokat, hogy aktívan részt vehessenek a nemzetközi technológiai és gazdasági együttműködésekben a ritkaföldfémek területén.

A gyors fejlődés nem minden, Kína ritkaföldfém-iparának rengeteg problémával is szembe kell néznie.A természeti források nagymértékű kiaknázása, ötven év bányászat után a tartalékok fogyni kezdtek a legnagyobb bányászati területeken, az ionadszorpciós telepek kitermelési rátája az utóbbi húsz évben ötvenről 15-re csökkent. Ráadásul ezek nehezen megközelíthető területeken vannak a hegyekben. A sok kis bányát képtelenség fuzionálni és felügyelet alatt tartani. Ebből fakadóan az illegális bányászati tevékenység is óriási méreteket ölt. Ráadásul a feketézők nem veszik figyelembe, hogy a könnyen hozzáférhető ritkaföldfém-telepekegyre durvább kiaknázásamiatt a visszanyerési arány nagyon alacsony.

Az elavult kitermelési folyamatok során alkalmazott elavult technológiák miatt a felszíni növényzet szinte teljesen kipusztul az ipartelepek környékén, eróziót okoz és egyes esetekben nem csak a csökkenti a termést, hanem teljesen meggátolja az élelmiszernövények létezését.

A múltban az ionadszorpciós telepeken alkalmazott elavult kioldási technológiák a közepes és nehéz ritkaföldfémek kitermelésénél, kétezer tonna mellékterméket eredményeztek minden egyes tonna ritkaföldfém kinyerésénél. Habár azóta sokkal fejlettebb eljárások használata az elterjedt, még mindig nagymennyiségű ammónium, nehézfém és más szennyezőanyagok keletkeznek melléktermékként. Ezek pedig súlyosan káros hatással vannak a növényzetre, szennyezik a talajvizet és a termőföldeket.

A könnyű ritkaföldfém bányákban rengeteg másféle fém is keletkezik melléktermékként, valamint sokszor nagymennyiségű toxikus gáz, magas ammónium tartalmú szennyvíz és radioaktív maradékanyagok is.

Egyes helyeken a bányászat földcsuszamláshoz, folyók feltöltődéséhez és környezetvédelmi katasztrófákhoz vezetett. A súlyosan károsodott területek rehabilitációja nagyon nehézkes.

A környezet és a ritkaföldfém-tartalékok védelme érdekében, a hazai és a nemzetközi piac igényeinek figyelembevételével Kína a ritkaföldfém bányászatának, kitermelésének, felhasználásának és exportjának szigorú ellenőrzése mellett döntött. Meghatározott egy exportkvótát, amely kielégíti a külföldi keresletet, mindeközben a vámellenőrzéseken szigorított és szabályozta a vállalatok által deklarálható mennyiségeket, valamint azt, hogy az export megfeleljen az iparági és környezetvédelmi előírásoknak.

2011-ben a kínai állam sorozatos ellenőrzések keretében igyekezett felszámolni a ritkaföldfémek csempészetét és 769 tonna produktumot foglalt le, nyolc eljárás során 23 gyanúsítottat állíttatott elő.

Az országba az előírtnál magasabb radioaktív maradékot tartalmazó ritkaföldfémet importálni szigorúan tilos.

A fehér könyvben Kína felhívta a figyelmet arra, hogy a ritkaföldfémek ára nem tükrözi a valódi értéküket. Hosszú időn keresztül a ritkaföldfémek ára alacsony volt, sem azt nem tükrözte, hogy szűkösek az erőforrások, sem azt, hogy milyen súlyosan környezetszennyező a bányászatuk. 2010 második felétől kezdve a ritkaföldfémek ára fokozatosan emelkedni kezdett, de sokkal lassabban, mint az arany, a réz- és vasérc esetében. 2000-től 2010-ig az ár 2,5-szeresére emelkedett, míg az arany, a réz- és vasérc ára 4,4, 4,1 és 4,8-szorosára.

Kína 1991-ben adott ki szabályozást az ionadszorpciós telepek kihasználására, ez lefedte az egész kitermelési folyamatot és az exportot is. 2006-banirányszámokat határozott meg a termelésben, 2007-ben átvezette a ritkaföldfémek kitermelését a tervgazdálkodási rendszerbe. Az ásványkincsekről 2008-ban adtak ki egy a 2008-tól 2015-ig tartó időszakra szóló tervet. 2009-től az állam visszavette egyes ásványkincsek kitermelésének regisztrációját, vizsgálatát és tervezését. 2011-ben a könnyű ritkaföldfémek adója tonnánként 60 jüanra, a közepes és nehéz ritkaföldfémeké tonnánként 30 jüanra változott. Az adóemelés nagymértékű volt, hiszen korábban tonnánként 0,4 és 2 jüant kellett adózni minden tonna után.

Az állam felállított egy stratégiai tartalékképző rendszert, és megtartott tizenegy elsődleges bányászati területet a tervszerű termelésben.

Ezenfelül szigorúbb lett a bányászati jogok kiadása, a jogokat tervrendszerben osztják ki. Az állam moratóriumot vezetett be az új bányák feltárásáról és a bányászati tevékenységről szóló engedélyek kérvényezésére, és megtiltotta a már működő bányák bővítését. A ritkaföldfémek bányászata és termelési számai szigorú állami ellenőrzés alatt vannak.

(Írta/fordította: Le Marietta)