Véget ért a 2012-es Európa-bajnokság. A selejtezők végeztével az időeltolódás miatt igencsak próbára volt téve a kínai focirajongók kitartása. Nemrég a nap első mérkőzése kínai idő szerint éjfélkor kezdődött, a második pedig hajnal 2:45-kor. A negyeddöntőktől kezdve a meccsekért vagy hajnalig kellett ébren maradniuk, vagy akkor kellett felkelniük azoknak, akik látni szerették volna az adott mérkőzést.

A kínai mikroblog oldalon, a Weibón ezzel kapcsolatban gyakorlati tanácsokat osztottak meg egymással a drukkerek. Készült egy táblázat is, amely az Eb-hez igazított optimális alvási ciklust mutatja be. Persze, ez inkább vicc, hiszen az alvással eltöltött percek beosztásáról a táblázat készítőinek érdekes elképzelései voltak. Azt ajánlották például, hogy a Spanyolország-Írország meccs első félidejét aludják át a nézők, hiszen a csapatokat ismerve, az első negyvenöt percben úgyis csak passzolgatni fognak a játékosok. Az igazi focirajongók valószínűleg nem fogadnának meg egy ilyen tanácsot, de aki ismeri Kínát, az tudja, a kínai emberek szeretnek aludni, úgyhogy azt sem állíthatjuk biztosan, hogy nem talált követőkre a táblázat beosztása.

A következőkben a Kínai Nemzetközi Rádió munkatársa által megkérdezett emberek véleményét hallhatjuk az éjjeli foci kapcsán. Munkatársunk a dán-portugál és a holland-német meccs idején Sanlitunban, Peking szórakozó negyedében járt, ahol rengeteg focirajongó kínaival találkozott.

Chen, a Miami Egyetem diákja Cristiano Ronaldo és Philipp Lahm miatt nézte egy bárban a meccsek közvetítését. Egy másik megkérdezett lány szintén a németeknek drukkolt. Sanlitun egyik bárjának pincére azt mondta, nagyon fontos az élő közvetítés:

„A kínai emberek imádják nézni a focit, minden család nézi otthon. Rengeteg kínai focirajongó van."

Szintén Sanlitunban nézte a meccseket FangZhiMing, ő nem panaszkodott kialvatlanságra.

„A nevem FangZhiMing, szabadúszó vagyok és azért jöttem ide, hogy pihenjek. Imádoma focit, különösen az európai bajnokságokat. A legjobb focimeccseket ott játsszák. Van időm pihenni, megnézem a meccseket, aztán alszom pár órát reggelig."

A Kínai Nemzetközi Rádió Magyar Szekciójának munkatársa Iván, aki 1992-ben látott először Eb-meccset a tévében. Vele beszélgettem arról, hogy milyen a bajnokság fogadtatása Kínában. Az első Eb-közvetítés élményére így emlékezett vissza:

„Ha jól emlékszem, 1996-ban néztem először az Európa-bajnokságot a tévében. Úgy tudom, hogy '92-ben közvetítette először a kínai tévé az Európa-bajnokságot, de akkor én még gyerek voltam, nem nagyon néztem a mérkőzéseket. Csak 1996-tól."

Iván elmondta, hogy nem nézte végig az összes Eb-meccset, csak az izgalmasabbakat, Kínában inkább az erősebb csapatok meccseit követik figyelemmel a nézők. A Kínai Nemzetközi Rádió munkatársa azt mondta, biztosan fáradtak voltak a kínaiak, miután reggel bementek a munkahelyeikre, de szerinte erre nincsen jó megoldás. A 2:45-kor kezdődő mérkőzések megnézéséhez Iván elmondta, milyen stratégiát használt. Igaz, úgy tűnik nem százszázalékos sikerrel.

„Aludtam egy kicsit, és beállítottam egy ébresztőt, amivel három óra körül fel tudtam kelni. De néha nem működött az ébresztő, ezért nem tudtam megnézni a meccset. Nagyon mélyen aludtam, és nem hallottam meg az ébresztő hangját."

Az interjút még az elődöntő mérkőzések, a spanyol-portugál és a német-olasz előtt készítettük. Ekkor Iván így latolgatta, ki jut majd a döntőbe.

„Spanyolország és Németország esélyesebb, mint a másik két csapat, de van egy kis gond, hogy az előző döntőt is ez a két csapat játszotta. Ha idén is Spanyolország és Németország játssza a döntőt, az kicsit unalmas lesz."

Arról is kérdeztem Ivánt, vannak-e a kisebb csapatoknak, például Csehországnak szurkolói Kínában.

„Csehországnak is sok szurkolója van, hiszen mint említettem, amikor 1996-ban én is néztem az Eb-t, akkor a csehek lettek a másodikak. A kínaiak nagyon szeretik a cseh csapatot, mert egy kelet-európai csapat, nagyon különleges, és sok tehetséges cseh focista játszott az európai mérkőzéseken."

Kínai foci

Iván szerint a legnépszerűbb európai játékosok Kínában Nicolas Anelka és Didier Drogba. Igaz, Drogba nem Európából származik, azonban a versailles-i születésű Anelkához hasonlóan, gyermekkora jelentős részét Franciaországban töltötte. A kínai szurkolók többsége valószínűleg az angol Premier League-ből ismeri őket. A két játékos pedig egyébként az angol bajnokság élvonalbeli csapatából, a Chelsea-ből ismeri egymást. Ma már mindketten a Sanghaj Senhuánál vannak.

Nicolas Anelkát 2012 januárjától szerződtette a Sanghaj Senhua csapata játékosnak és egyben edzőnek is. Májusban olyan pletykák láttak napvilágot, melyek szerint a focista elégedetlen a klubbal, és távozásával fenyegette a vezetőséget. Emiatt többen arra számítottak, hogy a volt csapattárs, Drogba leszerződtetése is veszélybe kerül. Ugyanakkor június végén már kiderült, Drogba valóban a sanghaji csapat játékosa lesz, helyi sajtóhírek szerint a csatár 15 millió dollár fizetést kap majd évente.

Arról, hogy a mai kínai foci mennyiben különbözik (vagy nem különbözik) a nyugaton megszokottól, Nagy Sándort, Qingdaomásodosztályú csapatának volt játékosát kérdezte munkatársunk. Nagy meglátása szerint azegyik legnagyobb különbség a játékosok életében van:

„Ami különbséget látok a csapatjátékban, hogy egyénileg a játékosok megfelelőek, sőt, meg is lehet őket tanítani technikai képzéssel, fizikai képzéssel, ezzel nincs gond. Ami a gond a kínai játékkal, az a csapatjáték. Változtatniuk kell a mentalitásukon, illetve nem is tudom pontosan min, de úgy mint csapat, nem igazán tudnak jól funkcionálni még.De biztos vagyok benne, hogy ez is tud fejlődni, és jobb lesz. Nem tudnak igazán csapatban gondolkodni még."

Napoli elnöke, Aurelio De Laurentiis a következőket mondta a kínai fociról pekingi látogatása alkalmával:

„A kínai focibajnokság felépítéséhez még sok dolgon kell változtatni. A legfontosabb az utánpótlás nevelése. Ha mindig harminc évnél idősebb focistákat vásárolnak, akkor az korlátozza a fiatal focisták kinevelését. Az a meggyőződésem, hogy időnként érdemes lehet több külföldi focistát engedni a klubokba, mert így a kínai fiatal focisták sokat tanulhatnak abból, ahogy a külföldi sporttárs edz, vagy játszik."

Nagy Sándor szerint a kínai bajnokságnak még rengeteget kell fejlődnie ahhoz, hogy olyan színvonalas csapatokat vonultasson fel, mint egyes európai országok bajnokságai.

„Fejlődik a futball, ezáltal egyre több néző, fanatikus lesz, akit érdekelni fog a futball. Ez egy nagyon nagy ország, sokkal nagyobb a marketingértéke a futballnak, mint otthon. Van három-négy olyan csapat, akik biztos vagyok benne, hogy világszínvonalú csapatot tudnának, illetve tudnak majd összehozni idővel, mert az anyagi hátterük, biztonságuk megvan hozzá. Csak idő kell nekik hozzá, mert nem olyan egyszerű felépíteni egy futballklubot."

(Írta/fordította: Le Marietta)