A Kína széntermelésének központjaként ismert Shanxi tartomány közlekedési főosztálya közölte, hogy a tartomány alá tartozó, széntermeléssel foglalkozó hét vállalat tízmilliárd jüanos tőkével megvásárolja a tartomány most épülő valamennyi autópályáját. Az autópálya azon infrastrukturális létesítmények közé tartozik, amely nagy befektetést igényel, de ez lassan térül meg. Tavaly óta a gazdasági visszaesés miatt nehezebb banki kölcsönhöz jutni az autópálya-építéshez, és ez némileg visszafogta az autópálya-projekteket.

A kínai gazdaság gyors növekedése miatt megnőtt a szén iránti igény, és mostanra a vasút elérte maximális szállítókapacitását. A szénben gazdag Shanxi tartomány számára nem maradt más választás, mint a közúthálózat fejlesztése. A most épülő autópályák sikeres befejezésének garantálását a tartomány jelentős összegekkel próbálja biztosítani.

Shanxi tartományban jelenleg 23 autópálya építése zajlik, idén több mint 120 milliárd jüanos költségvetéssel.

Duan Jianguo, a Shanxi tartományi közlekedési főosztály vezetőhelyettese a következőket nyilatkozta.

„A központi kormány 10 milliárd jüant fordít a projektekre, a széntermeléssel foglalkozó hét vállalat 10,5 milliárd jüant, míg a fennmaradó körülbelül 40 milliárd jüant banki kölcsönökből fedezzük."

A szénben gazdag Shanxi tartomány Észak-Kínában található. Széntermelése az ország össztermelésének 30 százalékára rúg. Ezzel együtt Shanxi tartomány a kínai szénszállítás fontos útvonala; a Belső-Mongóliában és a Shaanxi tartományban bányászott szenet Shanxi tartományon keresztül szállítják a gazdaságilag fejlett kelet-kínai területekre.

2009 és 2011 között Shanxi tartományban újabb 2000 kilométer hosszú autópálya épült, és ezzel a tartomány autópályáinak hossza elérte a 4000 kilométert. Idén 1000 kilométeres autópálya-szakasz befejezését tervezik. Ezzel kapcsolatban Duan Jianguo a következőket mondta.

„A tartomány egyes szegény területein az autópályák hiánya miatt a teherautók kénytelenek az általános közutakat használni, így gyakoriak a komoly közlekedési dugók. Ebből is érezhető, hogy az autópályák száma túlontúl kevés."

Az eredeti terv szerint 2015-re Shanxi tartományban összesen 6000 kilométer hosszú autópálya-hálozatot építenek ki, amely majd összekapcsolódik a szomszédos tartományok autópálya-hálozatával is. Ezzel a tartomány a tervezettnél korábban fogja teljesíti az autópályák kiépítéséről szóló programot.

Szignál 1

Kína egyre nagyobb figyelmet szentel a közutak kiépítésére, hiszen ez óriási gazdasági nyereséget hozhat. De ehhez nagyobb tőkére van szükség. A különböző kínai területek kormányzatai hathatós intézkedésekkel próbálnak befektetésekre szert tenni.

A kínai autópályák fejlődése

Az autópálya a modern gazdaság és a társadalmi fejlődés elősegítésének fontos infrastruktúrális létesítménye, amely egyúttal szilárd alapot teremt a közlekedés modernizációjához. A kínai autópályák kiépítettsége mintegy ötven évvel marad el a nyugati fejlett országokétól, ám a fejlődés üteme gyorsnak mondható.

A hetvenes évek végén Kína bevezette a reform és nyitás politikáját, és elsőként a dél-kínai Guangdong és Fujian tartományban lépett életbe az új piacgazdaság szabálya. Ez jelentősen élénkítette a helyi gazdaságot, de a rossz közlekedési feltételek nagyban akadályozták a gazdaság további fejlődését.

A nyolcvanas években súlyos fennakadások voltak a guangdongi közlekedésben. A Kantontól Foshanig vezető közutat az ország legnagyobb parkolójaként emlegették, ahol szinte lehetetlen volt a közlekedés. A központi kormány akkoriban még nem tudott megfelelő pénzügyi támogatást nyújtani az infrastruktúrális létesítmények nagyszabású kiépítéséhez.

1981-ben Guangdong tartománynak pénzre volt szüksége a közlekedés fejlesztéséhez. Helyi forrás hiányában a külföldi módszer szerint a bankoktól vettek fel hitelt, amit aztán az autópályadíjból fedeztek. Ez merőben új dolognak számított, hiszen a korábbi szokástól eltérően nem a kormány támogatása tette lehetővé az autópálya-építést.

Wen Tianna, a Hong Kong Security Association vezetője a következőket mondta.

„Időt és pénzt lehet megtakarítani azzal, hogy nem kormányzati forrásból finanszírozzák az autópálya-építést."

1984-ben Gunagdong tartományban adták át Kína első fizetős autópályáját. Ezzel egyidejűleg a kínai Államtanács ülésén arról döntöttek, hogy különböző források is felhasználhatók az autópálya-építéshez, különösen a külföldi tőke és a banki hitel.

Kína első autópályája

A nyolcvanas években Sanghaj volt a kínai gazdaság központja. A nagy forgalom egyre gyakrabban okozott torlódásokat. A városközpont és Jiading kerület közötti mintegy 20 kilométeres út megtétele két órán át tartott. Ilyen körülmények között kezdődött meg Kína első autópályájának, a Hujia autópályának az építése 1984. december 21-én.

Abban az időszakban az autópálya Kínában még ismeretlen fogalom volt. Wang Zehua, a Hujia autópálya kiépítésével folalkozó hivatal vezetője elmondta, hogy akkoriban csak külföldi filmekben láttak autópályát.

Tapasztalatok hiányában Wang Zehua és az általa vezetett csoport számára nem maradt más, mint a tanulás a munka előrehaladtával, és kétszer Németországba is elutaztak tapasztalatszerzés céljából.

Erőfeszítéseiknek köszönhetően 1988 végén hivatalosan is átadták a Hujia autópályát, ami jelentősen élénkítette a helyi gazdaságot, és az autópálya mentén is egyre több külföldi vállalkozás jelent meg. 1986-ban Jiading kerületben csak egy külföldi tőkéjű vállalat működött, ám 1993-ban a Hujia autópálya mentén létrejött külföldi vállalatok száma elérte a 101-et, és összesen 978,6 milliárd dollár értékű külföldi befektetést hoztak.

Idén január 1-től már nem fizetős a Hujia autópálya, amely sanghaji belvárosi közúttá vált.

Felgyorsuló autópálya-építések

1990-ben adták át a forgalomnak Északkelet-Kína első autópályáját, amely Shenyang várost kötötte össze Dalian várossal. Ezt követően 1993-ban fejeződött be a két fontos kínai várost, Pekinget és Tianjint összekötő autópálya építése. Innentől kezdve egymást követték az autópálya-átadások.

Statisztikai adatok szerint 1999-ben a kínai autópályák hossza meghaladta a tízezer kilométert, 2002-ben ez a szám elérte a húszezer kilométert, és 2011-re a kínai autópályák hossza meghaladta a 85 ezer kilométert, ami csupán az Egyesült Államokénál rövidebb.

Yin Lianglong közlekedéssel foglalkozó szakember a következőket nyilatkozta.

„A gazdaságilag elmaradott nyugat-kínai részektől eltekintve a kínai autópályák alapvetően képesek megfelelni a kínai gazdaság fejlődése által támasztott követelményeknek. A sűrűség szempontjából a kelet-kínai területeken működő autópályák száma jóval meghaladja a fejlett országok átlagát."

Értesülések szerint 2015-re a kínai autópályák hossza el fogja érni az 1,1 milliárd kilométert, és ezzel lényegében ki fog épülni az országos autópálya-hálozat, amely várhatóan a kínai lakosság 90 százalékát éri majd el.

Wang Libin, a Közlekedési Minisztérium pénzügyi kutatóintézetének vezetője rámutatott, hogy az autópálya-építések banki hitelekből történő finanszírozása bizonyos mértékben enyhíti a kormányra nehezedő pénzügyi nyomást, és felgyorsíthatja a közúthálózat létrehozását, ugyanakkor jelentősen élénkíti a regionális gazdaság növekedését.

Szignál 2

Az autópálya nemcsak megrövidíti a távolságot, hanem elősegíti a gazdaság fejlődését is.

Az autópályák kiépítésére fordított minden egyes jüan közel 3 jüannal egyenértékű GDP-t hoz.

Az autópálya elősegíti a gazdaság fejlődését

Suihua város az északkelet-kínai Heilongjiang tartományban fekszik, ahol három évvel ezelőtt csak egy autópálya volt. A rossz közlekedés nagy hatással volt a helyi gazdaság növekedésére.

Jiang Lizhi, Suihua ipari és távközlési bizottságának vezetője a következőket mondta.

„Régen a befektetők a rossz feltételek, főleg az elmaradott közlekedés miatt kerültek el minket."

2011-re két újabb autópályát adtak át a városban, és ennek köszönhetően sokat javult a helyi közlekedés jelentősen előmozdítva a gazdaság fejlődését.

Zhao Lei, Suihua polgármester-helyettese erről így nyilatkozott.

„2011-ben Suihua vonzotta a legtöbb projektet, összesen 368-at, ami azt jelenti, hogy átlagosan naponta egy új gyárat kezdtek el építeni."

Az autópálya-építések eredményeként realizált eredmények fontos szerepet játszanak a gazdaság fellendülésében. Minden százmillió jüan, amit autópálya-építésre fordítanak, közel 2000 nap munkát ad az építőiparnak, és 5000 nap munkát más iparágaknak. Statisztikai adatok szerint az utóbbi három évben a heilongjiangi autópálya-befektetések 126 milliárd jüan értékű gazdasági nyereséget hoztak.

Az 1997-es és a 2008-as pénzügyi válság kezelése érdekében a kínai kormány élénkítette az infrastrukturális befektetéseket, és ezzel párhuzamosan az autópályák gyors fejlődése is szilárd alapot teremt a kínai gazdaság fenntartható fejlődéséhez.

(Írta/fordította: An Xin)