Az új-zélandi Christchurchben Cheng Yun a kalligráfia egyik ágát, a Hsiao-chuant tanítja a Canterbury Egyetemen tanulóknak és más érdeklődő helyieknek. „A csoportomban vannak gyerekek és középkorúak is" – mondta Cheng Yun. A tanítványai érdeklődnek a kínai írás iránt, és számtalan kérdéssel fordulnak hozzá. Egyetlen dolog megválaszolása okozott neki gondot: „Hogyan kell bal kézzel kalligráfiát készíteni?"

Cheng Yun a Huazhongi Tudományi és Technológiai Egyetemen posztgraduális képzésére jár, külföldi nyelvészet és alkalmazott nyelvészet szakra. Az egyetemi felvételin és az országos kínai nyelvoktatási tanács által tartott írásbeli vizsgán, valamint az azt követő interjún kiemelten teljesített, így kínai önkéntes tanárként az új-zélandi Canterbury Egyetem Konfuciusz Intézetébe küldték.

„A vizsgán sok mindenről volt szó, a kínai nyelvoktatásról, az angol nyelvről, a kínai kultúráról, a tehetségről"— emlékezett vissza a felvételi vizsgára. Cheng gyermekkorától érdeklődik a kínai kalligráfia iránt, és talán éppen az általa alkotott Lishu stílusú kínai kalligrafikus mű hozta meg számára ezt a lehetőséget.

2009. novemberben a Canterbury Egyetem és a Huazhongi Tudományi és Technológiai Egyetem közösen létrehozták a Canterbury Egyetem Konfuciusz Intézetét. 2009 végén már 250-nél több Konfuciusz Intézet működött világszerte.

Az országos kínai nyelvoktatási tanács szerint a Konfuciusz Intézet nem az általános értelemben vett egyetem, hanem külföldi egyetemeken és intézetekben létrehozott oktatási és kulturális csereszervezet, ahol a kínai nyelvet népszerűtik, a kínai kultúrát és a sinológiát terjesztik. A célja az, hogy fórumot biztosítson a kínai nyelvet tanulóknak a szabványosított és hiteles kínai tananyagok megismertetéséhez.

Egyre több külföldi tanul kínaiul, és ehhez igazodva 2002 óta hoznak létre a tengerentúlon Konfuciusz Intézeteket. Egy alkalommal Zhang Xinsheng akkori oktatási miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy a Konfuciusz Intézet nem egy külön szerv, amely a konfuciánus kultúra tanulmányozását és terjesztését szolgálja, hanem a kínai nyelvet népszerűsíti Konfuciusz nevében.

2004. november 21-én Szöulban tartották az első Konfuciusz Intézet megnyitóját. Zhou Ji akkori kínai oktatási miniszter a szalagvágás alkalmából rendezett ünnepségen elmondta, hogy azért választották Dél-Koreát elsőként, mivel a két ország kultúrája és oktatása több szempontból is fedi egymást.

A dél-koreai intézet létrehozását követően egy ötezernél több kötetet tartalmazó könyvtárat nyitottak, ahol a kínai kultúráról és a kínai nyelvtanulásáról szóló művek kaptak helyet. Néhány év alatt a kínai tanárképzés és a kínai nyelv és kultúra rendszeres oktatása mellett az intézet kibővítette működési körét, és új projekteket dolgozott ki, így például a vállalkozásoknak nyelvi és kulturális tanácsadói szolgáltatást is nyújtanak.

Egy hónappal ezt követően az egyesült államokbeli Marylandi Egyetem és a kínai Nankai Egyetem nyitott közösen Konfuciusz Intézetet, amely az első ilyen intézmény volt Észak-Amerikában. 2010 végén a Marylandi Egyetem Konfuciusz Intézete és az alá tartozó Konfuciusz Tanterem már 460 regisztrált diákkal rendelkezett.

2005 óta az intézet a világ minden részén jelen van. Májusban jött létre Óceánia első Konfuciusz Intézete a Nyugat-ausztráliai Egyetemen; júniusban nyílt meg Európa első Konfuciusz Intézete a Stockholmi Egyetemen; decemberben pedig Afrika első intézete Kenyában. 2006 végén az intézetek száma elérte a százat. 2008-ban és 2009-ben Dél-Amerikában és Közép-Amerikában is megalakult a helyi Konfuciusz Intézet.

Az intézetek számának növekedését nem követte ugyanolyan ütemben a foglalkoztatottak számának növekedése. Az egyesült államokbeli Rhode Island-i Egyetem Konfuciusz Intézetében csak egy teljes munkaidőben foglalkoztatott tanár dolgozik, aki nemcsak a helyiek, valamint az általános- és középiskolások kínainyelv-oktatását, hanem a Rhode Island-i Egyetem kínainyelv-oktatásának részét is vállalta. „A kínai fél tanárokat, tananyagot és alaptőkét biztosít, az amerikai fél pedig részletes oktatási programokat és tanrendet. Az intézet az egyetem kínai szakával közösen felvételiztetett, sőt helyi lapokban is hirdettünk. A diákjaink főleg amerikaiak"— mondta He Wenchao, a Rhode Island-i Egyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója.

Ehhez képest a Canterbury Egyetemen sokkal jobb a helyzet. Az igazgatón kívül az országos kínai nyelvoktatási tanács két állami szaktanára és három önkéntes tanár is állandó munkatársként dolgozik az intézetnél. 2009-ben Li Keqiang kínai miniszterelnök-helyettes személyesen vágta át a szalagot.

„Azért nyílt Konfuciusz Intézet az egyetemen, hogy jobban szolgálja az egyetem kínai nyelvoktatását" — mondta Cheng Yun, az egyik önkéntes tanárnő. A tanítás mellett részt vett az egyetem kínai szóbeli és kínai kulturális óráján. „A szóbeli órára a diákok általában saját maguk, önállóan készülnek fel. A külföldi és a kínai diákok például ebben is különböznek. Nagyon beszédesek, és azt mondják, amit éppen gondolnak" – tette hozzá Cheng Yun.

A világ számos pontja közül az Egyesült Államokban fejlődik a leggyorsabban a Konfuciusz Intézet. 2011 végéig több mint 350 intézet jött létre 104 országban és régióban, ezek közül 81 az Egyesült Államokban. 2011-ben az amerikai Konfuciusz Intézetben összesen 6127 osztályt indítottak.

Az amerikai elitegyetemeken, köztük a Stanford Egyetemen és a Chicagói Egyetemen is van már Konfuciusz Intézet. Azonban ezek többnyire kutatómunkával foglalkoznak, és nem tartanak kínainyelv-órát. „Ezek inkább tartalom nélküli vázként szolgálnak" – hangsúlyozta egy Washingtonban dolgozó kínai állami szaktanár.

A Columbia Egyetemen tanító Zhong Yifan is hasonló véleményen van: más Konfuciusz Intézetekkel összehasonlítva ők másképp működnek. Inkább kutatóintézetnek nevezné, nem pedig iskolának.

A Konfuciusz Intézet gyors fejlődése több kérdést is felvet.

Saint Anne Bradley, a Canterbury Egyetem politológus professzora a következőket mondta ezzel kapcsolatban. „Nálunk sok terület kutatható, de mégis vannak tiltott témakörök. Azonban véleményem szerint a tudományos munkában nem kellene korlátozni a témákat." 2010-ben a Chicagói Egyetem 174 tanára közös levelet nyújtott be, tiltakozásul az ellen, hogy az egyetemi tanács jóváhagyása nélkül Konfuciusz Intézetet létesítettek. De vannak olyan tudósok, akik más véleményen vannak. Ken Hammond, az új-mexikói egyetem professzora kifejtette, hogy náluk Tibet történelméről és a Kuomintang Tajvanra történő 1949-es visszavonulásáról is tartottak szemináriumot. „Senki sem mondta nekünk, hogy ne beszéljünk erről vagy arról a témáról, mert az érzékeny területet érintene" – mondta Ken Hammond. A Konfuciusz Intézet terjeszkedése nem nélkülözi a dicsérő szavakat, de a kritikus hangokat sem. 2012. május 24-én az amerikai külügyminisztérium vízumprobléma miatt azt követelte az intézet tanáraitól, hogy az előírt határidőn belül hagyják el az Egyesült Államokat.

Az országos kínai nyelvoktatási tanács által megállapított eljárás szerint, ha Konfuciusz Intézetet akarnak létrehozni, elsősorban a helyi egyetemnek vagy oktatóintézetnek kell ezt kérvényeznie. Az országos kínai nyelvoktatási tanács jóváhagyása esetén a helyi viszonyokat figyelembe véve 50-100 ezer dolláros induló tőkét biztosítanak. A kérelmező és az együttműködő kínai egyetem közös irányításával működtetik az intézetet, és a két fél közösen fizeti a költséget egyenlő arányban.

Nem sokkal később az amerikai hatóság nyilatkozatot tett közzé, ami enyhített a feszült helyzeten, de a történtek így is hatással voltak az ott dolgozó kínai tanárokra.

Yao Shujie, a Nottingham Egyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója szerint eddig az egyetemek támogatták az intézetek létrehozását, de ennek ellenére voltak, akik ezt nem nézték jó szemmel. „Reméljük, hogy a Konfuciusz Intézet székhelye a kölcsönös tisztelet elve alapján megfogadja a külföldiek által megfogalmazott észrevételeket. Nem szabad a kínai irányítási módszert módosítás nélkül alkalmazni a nyugati Konfuciusz Intézetekben" – mondta Yao Shujie.

(Írta/fordította: Hao Yue)