A japán városok kihasználatlan külvárosi telkei nem feltétlenül vonzók a kínai vállalkozók számára. Vagy mégis? A kínai Global Times arról számol be, hogy a kínai megújuló energiaszektor lecsapott a japán külvárosokra.

Su Weili, a pekingi SkySolarHoldings elnöke a 2011 márciusában történt földrengés és pusztító cunami után, arra bíztatta munkatársait, vásároljanak fel annyi földet, amennyit csak tudnak. A cég 2007-ben nyitotta meg irodáját Japánban. Weili szerint a természeti katasztrófa teljesen megváltoztatta az energiapiacot, a befektetők immár a napenergiát tekintik megbízható alternatív energiaforrásnak.

A nyílt területen, a magasfeszültségű hálózatok csatlakozási pontjaihoz közel fekvő napos földterületek árai tízszeresére drágultak az elmúlt 15 hónapban.

Május 22-én Su egy 25 ezer négyzetméteres föld bérletéről állapodott meg aKjúsú szigetének KumamotoprefektúrabeliUto hatóságaival. A földet évi 5 millió jenért (63 500 amerikai dollár) bérlik.

A SkySolarJapan2013 januárjában fogja befejezni egy 2 megawatt teljesítményű napenergia-erőmű kivitelezését. A cég arra számít, hogy akár hússzázalékos profitra is szert tehet a termelés révén.

Kína a napelemek legnagyobb gyártója a világon, de az olyan intézkedések, mint az Amerikai Egyesült Államok dömpingellenes adója, visszavetik a kínai napenergia szektort.

Május 17-én az amerikai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy a kínai gyártmányú napelemek dömpingellenes vizsgálatának eredménye alapján legkevesebb 31,14 százalékos, de akár 249,96 százalékra rúgó adóval is sújthatják a kínai termékeket. ShenDanyang kínai kereskedelmi szóvivő elmondta, Kína tiltakozik az igazságtalan amerikai döntés ellen. 14 kínai napelemekkel foglalkozó vállalat egységes frontot alakított Sanghajban, hogy így birkózzanak meg az Egyesült Államok által kezdeményezett dömpingellenes vizsgálattal. Azt mondják, felkészülnek arra, hogy Európa és India is vizsgálatot indít majd. Az amerikai minisztérium intézkedését még ratifikálnia kell az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (ITC). A jelenlegi menetrend szerint a bizottság idén november 19-én hozhat az ügyben végső döntést.

ShiZhengrong, a SuntechPower, a világ legnagyobb napelem-gyártó vállalatának ügyvezető igazgatója nem érzi tisztességesnek az amerikai lépéseket. A Suntech igazgatója szerint van rá esély, hogy Európa is további dömpingellenes vámot vet ki, ami a kínai napelem-gyártó vállalatok bevételeinek hetven százalékátvinnék el.

Ezzel szemben Japán megújuló energiapiaca a lehetőségek tárházát jelenti a kínai cégek számára. A japán napenergia szövetség (JapanPhotovoltaicEnergyAssociation) április végi adatai szerint a világ harmadik legnagyobb gazdaságában a háztartási napenergia rendszerek száma meghaladta az egymilliót.

A napelemek eladása 38,1 százalékkal nőtt az idei év első negyedévében a tavalyihoz képest, ezzel a termelt energia 391,5 megawattra nőtt. Nem csoda, hiszenóriási kereslet mutatkozik a családi házak, lakóházak részéről.

A japán kormány május 6-án bejelentette, hogy a Tomari atomerőművet Hokkaidó szigetén karbantartás céljából leállítják. Ekkorra már az országban található összes atomreaktort, mind az ötvenhármat leállították. Az atomenergia-ellenes közhangulat ellenére a japán kormány az erőművek visszakapcsolását tervezi a közeljövőben.

Emellett egy május végén megjelent jelentés a napenergia-erőművek használatának növelését javasolja a földrengés utáni helyzet rendezése során.

A japán ipari miniszter JukioEdano nemrég megerősítette, hogy a napenergia-erőművek üzemeltetői július 1-jétől 42 jen támogatást kapnak minden kilowatt/óra megtermelt napenergia után a következő 20 évben. Ez kétszerese annak a támogatási összegnek, amelyet Németország, és háromszorosa annak, amelyet Kína áldoz a napenergia termelésének növelésére.

A shenzheniCIConsulting elemzője, LiShengmao szerint ez a politika már a következő három évben 10 gigawattal fogja növelni a japán napenergia piacának termelését. A szakértő szerint a minden korábbinál kedvezőbb piaci körülmények egyre több vállalkozás elindulását serkentik, a befektetett tőke után harmincszázalékosmegtérülésre számíthatnak. Ez szintén kiemelkedő, hiszen ez az arány Olaszországban tizenöt százalék, Németországban pedig hét százalék.

Az egyik sanghaji repülő- és autógépgyár értékesítési menedzsere azt mondja, ma Japánban a legnagyobb a haszonkulcs a világon, átlagosan 20 százalékkal magasabb, mint Európában.

A könnyen elérhető profit a kínai cégeket is vonzza Japánba. Ott van például a CanadianSolar Inc (CSI), egy napelem-gyártó, melynek teljes termelése Kínában zajlik. A cég nemzetközi befektetéseinek negyven százalékát helyezte el Japánban 2011 folyamán – mondta el a Global TimesnakZhangHanbing, a CSI vezető nemzetközi piaci marketing igazgatója. Zhang szerint a cég Honsú szigetén, a Kansai régió Mieprefektúrájában fog egy két megawatt teljesítményű erőművet építeni.

Áprilisban a kínai napenergiacég, a ShanghaiChaoriSolarEnergy Science &Technology bejelentette, hogy 2012-ben 7,5 milliárd jen értékű projektet valósít meg Japánban.

Ugyanakkor a kínai cégek számára nehézséget jelent a japán piacon való versenyben, hogy a Made inChina felirattal ellátott termékek elfogadottsága alacsony az országban.

- Amikor a SkySolarJapan és a város önkormányzata sajtótájékoztatót tartott az utói napenergia-erőműről, egy riporter a tokiói JomiuriSimbun napilaptól azt kérdezte a polgármestertől, hogy nincsenek-e japán napenergia hasznosítással foglalkozó cégek – emlékezett vissza Su Weili. Hozzátette, hogy a polgármesternek végül kifejezésre kellett juttatnia, hogy a SkySolar befektetéseket, és nem olcsó árut jelent Japánnak.

Su úgy vélte, hogy akármilyen nagyvonalúnak is tűnik most a japán kormány, nem a külföldi cégeknek, hanem a hazai nagyvállalatoknak kedvez. Elmondása szerint a kínai gyártók nehezen tudnak belépni a japán piacra, mert az kifejezetten önellátásra rendezkedett be, nagy tőkével rendelkező oligopóliumokkal, fejlett technológiával, sokféle termékkel és fejlett jogi környezettel.

A PacificEpoch sanghaji befektetési tanácsadó elemzője, LiuWenping szerint a napenergia felhasználásával foglalkozó kínai cégek költségei harminc százalékkal alacsonyabbak, mint a japán cégekéi a relatíve olcsó gyártási költségek miatt.

Ahhoz, hogy a kínai cégek megkezdhessék tevékenységüket a japán piacon, különleges engedélyekre is szükségük van, melyeket két japán napenergia-szövetség és egy környezetvédelmi-technológiai laboratórium állít ki. A kínai cégek tapasztalatai szerint több mint egy évig tart, mire beszerzik a szükséges papírokat, miközben ötven másik kínai cég vár a sorára. Eddig hét kínai vállalkozás kapta meg az engedélyeket.

De az engedéllyel még mindig nem indul meg a munka, a kínai cégeknek gyakran különféle piaci bizonytalanságokkal kell szembenézniük, például nem ismerik a helyi üzletkötési kultúrát, vagy meglepi őket, hogy a japán vásárlók mennyire fontosnak tartják a részleteket.

CuiJuanjuan, a nankingi ChinaSunergy cég egyik igazgatója elmondta, a japán vásárlók gyakran a foltos dobozok, hibás címkék miatt lépnek vissza a vásárlástól.

Kína legnagyobb napelem-gyártója a Suntech arra számít, hogy japáni beruházásainak bevétele és kapacitása kétszeresére nő 2012-ben.

ZhangJianmin, a cég vezető menedzsere szerint amennyiben a termékek minősége folyamatosan javul, a vásárlókat tisztelettel kezelik, és nagy hangsúlyt fektetnek a cég márkaértékének fokozására, a szép jövőnek nézhetnek elébe a kínai cégek Japánban.

(Írta/fordította: Le Marietta)