Dél-Korea mégsem írta alá a katonai paktumot Japánnal.
Június 26-án a dél-koreai kabinet titokban, a parlament és a társadalom tájékoztatása nélkül akarta aláírni Japánnal az információ-megosztási rendszerről szóló szerződést. A megállapodás szerint az Észak-Korea és Kína katonai műveleteivel kapcsolatos értesüléseiket osztanák meg egymással, miközben erősítenék az Egyesült Államokkal fenntartott szövetséget. A katonai paktum nagy közfelháborodást váltott ki Dél-Koreában, és Ri Mjong Bak dél-koreai elnököt alattomosnak titulálták.
Június 29-én Dél-Korea elhalasztotta a szerzőzés aláírását, majd július 4-én a kormány elismerte, hogy már áprilisban elfogadták a megállapodást, de ezt akkor nem hozták nyilvánosságra, mivel attól féltek, hogy ez rossz hatással lenne Ri Mjong Bak elnökválasztási kampányára.
Bár a két ország között virágzó kereskedelem épült ki az elmúlt évtizedekben, Szöul és Tokió között hagyományosan rossz a diplomáciai kapcsolat. Az Egyesült Államok is úgy véli, hogy a Csendes-óceán szövetségében a két ország kapcsolata jelenti a gyenge pontot.
A feszültség a második világháborúig vezethető vissza, amikor Japán megszállta Koreát. Mint minden ellenőrzése alá vont területen, a japán hadsereg Koreában is gyakran kegyetlenkedett, ám a háború után semmilyen kompenzációt nem nyújtottak a felszabadult országnak. A dél-koreaiak a mai napig is sérelmezik, hogy a japánok a háborúban kényszermunkára vezényelték a lakosságot, a nőket pedig sok esetben szexuális rabszolgasorba kényszerítették.
Japánban is érdekes fordulatot vett az adóreform körüli vita.
52 parlamenti tag döntött a Japán Demokratikus Pártból való kilépésről. A képviselők azt sérelmezik, hogy Noda Josihiko japán miniszterelnök nem egyeztetett az adóreformokról.
Japán lapértesülések szerint a parlamenti tagok között a felsőházból negyvenen, az alsóházból tízen lépnek ki, beleértve a párt volt vezetőjét, Ozava Icsirót is.
A felsőház június 26-án hagyta jóvá a társadalombiztosítással és az adóreformokkal kapcsolatos összesen nyolc törvényjavaslatot. A JDP 57 képviselője szavazott az adóemelés ellen, beleértve Ozava Icsirót és Hatomaja Jukio volt japán miniszterelnököt.
Ezt követően Ozava háromszor találkozott a JDP pártfőtitkárával, és azt követelte, hogy vonja vissza a kifogásolt törvénymódosításokat. Ha Noda Josihiko miniszterelnök nem változtat döntésén, akkor kilép a pártból, hangsúlyozta.
Vélemények szerint ha az 52 „szakadár" új frakciót alapít, gyengítheti Noda támogatását.
Japán adóssága kétszerese a GDP-nek, ezért Noda Josihiko adóemeléssel próbál javítani a helyzeten.
Július 1-jén a Hongkongi Kongresszusi és Kiállítási Központban (HKCEC) ünnepélyes keretek között került sor a Hongkong anyaországhoz történő visszatérésének 15. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre. Hu Jintao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, államelnök, egyben a Kínai Központi Katonai Bizottság elnöke is megjelent az ünnepségen, és beszédet mondott.
Az új hongkongi kormányzat vezetője, Liang Zhenying letette az esküt, majd ezt követően a negyedik kormányzat további tagjai is.
Új politikai lehetőségeket nyit a brit királynő és az egykori IRA-parancsnok találkozása.
II. Erzsébet brit királynő és Martin McGuinness, az IRA egykori parancsnokának találkozása új politikai lehetőségeket nyit majd az angol-ír kapcsolatok előtt, nyilatkozta csütörtökön egy szakértő.
„Természetesen kettejük között bármiféle találkozó hatalmas jelentőséggel bír, mivel azt mutatja, hogy a királynő kész megbocsátani és felejteni" – mondta Jonathan Tonge, a liverpooli egyetem professzora, az észak-ír és ír történelem szakértője, aki hozzátette, McGuinness abban a szervezetben töltött be vezető tisztséget, amely végzett a királynő unokatestvérével.
McGuinness „politikai útját" is jól példázza a találkozó, hisz ő most a Sinn Fein rangos vezetője, az átruházott észak-ír kormány első miniszterének a helyettese. Egykor megesküdött arra, hogy az IRA addig folytatja a harcot, amíg a britek vissza nem adják Észak-Írország szuverenitását, jegyezte meg Tonge.
Ez egy „szimbolikus" találkozó volt, amely új politikai lehetőségeket nyitott meg, hangsúlyozta a szakértő.
A terrorizmus rányomta bélyegét a kenyai turizmusra
A kenyai turizmusban, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá az ország gazdaságához, komoly visszaesés tapasztalható. Idén folyamatosan csökken a turisták száma, mivel a terroristák még mindig fenyegetést jelentenek az éppen választásokra készülő kelet-afrikai országban.
A Jomo Kenyatta Nemzetközi Reptéren (JKIA) és a Moi Nemzetközi Reptéren (MIA) át az országba érkező látogatók száma 16,8%-kal esett; márciusban 95633, áprilisban 79544 volt, áll a kenyai országos statisztikai hivatal csütörtökön kiadott, „Vezető gazdasági indikátorok" című jelentésében.
A legnagyobb repülőtereken Kenyába érkező látogatók száma az év eleje óta zuhan, januárban 111574, februárban már csak 105041 volt, írja a jelentés.
Ezek a számok valószínűleg tovább fognak zuhanni, mivel a terroristák még mindig támadásokat hajtanak végre a kelet-afrikai országban.
Az Egyesült Államok, amely a legtöbb kenyai turistát adja, a múlt héten arra figyelmeztette polgárait, ne utazzanak Mombasába, Kenya legfőbb turistacélpontjába, mivel a terroristák támadásokat terveznek. Egy nappal a figyelmeztetés után gránáttámadás ért egy klubot, amelyben legalább hárman életüket vesztették.
És most nézzük meg, mi újság az Egyesült Államokban.
Az amerikai legfelsőbb bíróság június 28-án csütörtökön úgy döntött, hogy Barack Obama amerikai elnök egészségügyi reformja túlnyomórészt megfelel az alkotmánynak; a testület megerősítette a reform központi, legvitatottabb elemét, a kötelező egyéni egészségbiztosítás bevezetését.
Az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete 5:4 arányban hagyta jóvá a reformot, amelyet az Obama-elnökség legfontosabb törvénycsomagjának tartanak. A négy hónappal a választások előtt kimondott verdikt hatalmas politikai győzelem a hivatalban lévő elnök és a kormányzó Demokrata Párt számára.
A legfelsőbb bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az egyéni kötelező biztosítás bevezetését – a kormány álláspontjával szemben – nem a kereskedelmet, hanem az adók kivetését szabályozó alkotmányos rendelkezések teszik lehetővé. A reform előirányozza, hogy 2014-től büntetést fizetnének azok az amerikaiak, akik – bár módjukban állna – mégsem kötnek egészségbiztosítást. Szakértők értelmezése szerint ez úgy egyeztethető össze az alkotmánnyal, hogy a pénzbírságot nem büntetésnek, hanem adónak tekintik.
Barack Obama elnök kijelentette: a legfelsőbb bíróság döntése győzelem minden amerikai számára, az életük biztonságosabbá fog válni.
Kedves hallgatóink, a „Jimmy és Lucy" című dallal véget is ér a Teaház. Köszönjük a figyelmüket. A viszonthallásra!
(Írta/fordította: Jin Shiyu)