A kínai Kereskedelmi Minisztérium által júniusban közzétett statisztikai adatok szerint idén január és május között a kínai vállalatok a tengerentúli fúziók és felvásárlások (M&A, mergers and acquisitions) révén összesen 11,2 milliárd dollárt fektettek be külföldön. Értesülések szerint 2011-ben a kínai vállalatok összesen 227 tengerentúli fúziót és felvásárlást hajtottak végre. A tranzakció összege elérte a 42,9 milliárd dollárt.

Ezekből a számokból is látható, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kínai vállalatok részéről a tengerentúli fúziók és felvásárlások iránt, de a sikerek mellett kudarc is akad bőven.

2004 decemberében a kínai Lenovo 1,7 milliárd dollárért vásárolta meg az IBM PC-részlegét. Az 1984-ben létrejött Lenovo 1990-ben kezdte meg a PC-k gyártását. 1997-ben már a Lenovo adta el a legtöbb kínai asztali számítógépet, és ez több mint 30 százalékot teszi ki a kínai PC-k piacán. A belső piacra koncentráló Lenovo nem fektetett nagy hangsúlyt a külföldi piacra.

2001-ben a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozásnak köszönhetően a kínai piac határozottan nyitni kezdett a külföld felé, ami egyben azt is jelentette, hogy a Dell és más számítógépgyártók számára is könnyebbé vált a kínai piacon történő megjelenés, ahol egyre nagyobb piaci részesdésre tettek szert. Ezzel kapcsolatban Liu Chuanzhi, a Lenovo alapító elnöke a következőket mondta.

„2003-tól a Dell nagy erővel bővítette a külföldi tevékenységét, és Európától az Egyesült Államokig mindenütt szép nyereségre tett szert."

A Lenovo volt a legismertebb kínai gyártású számítógépmárka, de a Dell-lel folytatott verseny eredményeképp 2004-ben az egymást követő harmadik évben veszített kínai piaci részesedéséből. Liu Chuanzhi és csoportja úgy döntött, hogy a kínai piacról áthelyezik a hangsúlyt a tengerentúlra.

Ezzel párhuzamosan az IBM közölte, hogy a PC divízió eladását tervezik. Ez jó hír volt a Lenovo számára, hiszen az IBM technológiáját és nevét felhasználva könnyebben léphet a nemzetközi piacra.

A tíz hónapon át tartó tárgyalás után 2004. december 8-án a Lenovo bejelentette, hogy 1,25 milliárd dollárért megvásárolja az IBM PC részlegét. Ez jó példa a kínai vállalatok tengerentúli fúziójára és felvásárlására.

Kínában a hetvenes évek végén vezették be a reform és nyitás politikáját, ennek köszönhetően a kínai gazdaság az ezt követő több mint húsz esztendőben gyors ütemben fejlődött. De miután Kína 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz, a gazdaság globalizációja rendkívül nagy hatást gyakorolt a kínai vállalatokra, amelyek korábban többnyire a belső piactól függtek. A nemzetközi verseny következtében a kínai vállalatok gyorsan nyitottak a külföld felé, amelynek az egyik legjobb eszköze a multinacionális fúzió és felvásárlás.

Évről évre emelkedik a kínai vállalatok tengerentúli közvetlen befektetéseiben a fúzió és a felvásárlás aránya. Ez 2003 előtt 20 százalék alatt volt, 2004-re már 31,8 százalékra emelkedett. De az egyre több sikeres fúzió és felvásárlás nem azt jelenti, hogy a kínai vállalatok megnyerték maguknak a külföldi piacot.

Az IBM PC divíziójának felvásárlását követő néhány évben a Lenovo veszteséges volt. Ezzel kapcsolatban Liu Chuanzhi úgy véli, hogy a pénzügyi válság csupán elindította a nyereségcsökkenést, ám valójában az IBM-től teljesen eltérő irányítási módszer volt az igazi ok.

Liu Ge, a CCTV közgazdásza erről így beszélt.

„A keleti és a nyugati kultúra közötti integritás fontos szerepet játszik a kínai vállalatok tengerentúli fúziójának és felvásárlásának folyamatában. Ebben a kérdésben a Lenovo álláspontja nagyon világos: igyekszik átvenni a tapasztalatot az amerikai IBM-kultúrából."

Jelenleg a Lenovo a világ második legnagyobb PC-gyátója, amelye igazi globális termék lett.

2010. március 28-án a kínai Geely autóipari csoport 1,8 milliárd dollárért megvásárolta a svéd Volvo csoport személygépkocsi üzletágát a Fordtól. Az 1997-ben megalakult Geely Kína első autógyártó magáncége. 2005-től kezdve a Geely a hetedik egymást követő évben került be Kína tíz legnépszerűbb autógyártója közé. De ennek ellenére az önállóan kifejlesztett kínai márkák száma a kínai piacon nem éri el az egyharmadot. A kínai autópiacon a vegyes tőkével gyártott márkák szerepelnek a legjobban.

Vajon az önállóan kifejlesztett kínai márkák hogyan tehetnek szert rövid időn belül kulcsfontosságú technológiára úgy, hogy közben közismert nemzetközi márkává növik ki magukat? Ezzel kapcsolatban szakértők rámutatnak, hogy a kínai vállalatok gyors fejlődésével egy időben érte el a pénzügyi válság az európai, az amerikai, a japán és a dél-koreai autópiacot, ami jó lehetőséget kínált a kínai vállalatok tengerentúli fúzióihoz és felvásárlásaihoz.

Cheng Siwei kiváló kínai közgazdász így nyilatkozott erről.

„Elismerésre méltó a Geely tengerentúli felvásárlása, hiszen ennek köszönhetően a Geely megszerezte a Volvo fejlett technológiáját. Az európai és az amerikai piacon a kínai gyártású járművek versenyképessége főleg az alacsony ártól függ. Az, hogy a Geely megvásárolta a Volvo személygépkocsi üzletágát, kedvezően hat a kínai járművek minőségének és elismertségének emelésére."

2008 után a kínai vállalatok tengerentúli fúziói és felvásárlásai új csúcspontra jutottak, hiszen méretüket és a felhasznált tőkét tekintve is erősödtek. Ennek az egyik oka a kínai jüan árfolyamának felértékelődése, amelynek köszönhetően a kínai vállalatok jobb helyzetben vannak a tengerentúli fúziókat és felvásárlásokat tekintve, mint korábban. A második ok az, hogy a monetáris válság negatív hatására olcsóbban juthattak hozzá más tulajdonrészekhez.

A fúziókkal és a felvásárlásokkal kapcsolatban Kang Rongping, a Kínai Tudományos és Technológiai Akadémia világgazdasággal foglalkozó professzora úgy véli, hogy a monetáris válság hatása csak külső ok; a kínai vállalatok versenyképességének erősödése valójában belső okra vezethető vissza.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium által kiadott statisztikai adatok szerint a kínai vállalatok tengerentúli fúzióinak és felvásárlásainak sikeraránya körülbelül 40 százalék, és ez magasabb a világátlagnál. Ye Tan kínai gazdaságelemző a következőket mondta.

„A fúziókat és a felvásárlásokat követően a kínai cégeknek a helyi törvények és szabályok megismerése okozza a legnagyobb gondot, emellett meg kell tudniuk ítélni azt is, hogy a megvásárolt technológiák megfelelőek és fejlettek-e."

Ezenkívül az is gondot jelent, hogy csak egy módja van a tengerentúli projektek finanszírozásának. Jelenleg Kínában a külföldi piacra történő belépés politikáját csupán a Kínai Nemzeti Fejlesztési Bank és a Kínai Import és Export Bank támogatja. A két bank pénzhiánya nagy hatással van a vállalatok tengerentúli felvásárlására, különösen a magáncégek esetében. A vállalatok tengerentúli fúzióihoz és felvásárlásaihoz általában több milliárd, sőt több tíz milliárd dollárra van szükség, de jelenleg a kínai kereskedelmi bankok ritkán vesznek részt a tengerentúli fúziókban és felvásárlásokban.

(Írta/fordította: An Xin)