Július 31-én hivatalosan is megkezdődött a „Kínai Híd – Nyári Tábor Magyarországi Középiskolásoknak". Mai műsorunkban tudósítunk a tábor megnyitójáról, ahol a diákokat is megkérdeztük első élményeikről Kínában. A tábor ünnepélyes megnyitójára a pekingi Hanban központban került sor. Ez a szervezet felelős a kínai nyelv és kultúra külföldi népszerűsítéséért. ZhaoJiajia, a Hanban Kiemelt Projektek és Nemzetközi Kapcsolatok osztályának munkatársa a megnyitón elmondta:

„WenJiabao miniszterelnökúr 2011-es magyarországi látogatása idején meghívott 100 magyar középiskolás diákot, hogy Kínába látogassanak. A tábort a Hanban mint a Konfuciusz Intézetek központja, a magyar Nemzeti Erőforrások Minisztérium és az ELTE Konfuciusz Intézet közreműködésével szervezi, a tábor megtartásában pedig a Kelet-kínai Tanítóképző Egyetem, a Chongqingi Oktatási Bizottság és a Heilongjiangi Oktatási Főosztály működik közre."

LiYuan asszony, a Hanban Kiemelt Projeketek és Nemzetközi Ügyek Osztályának vezetője köszöntötte a magyar diákokat és tanárokat, valamint megköszönte a magyar Nemzeti Erőforrások Minisztériumának, az ELTE Konficiusz Intézet és a budapesti kínai nagykövetség segítségét. A táborról elmondta:

„Az utóbbi néhány évben többször is rendeztünk Kínai Híd címmel nyári táborokat. A táborok célja, hogy a kínai kultúra és nyelv megismerésére ösztönözze a külföldi fiatalokat, és egy olyan platformot hozzon létre, amelynek keretein belül megvalósulhat a kulturális csere a kínai és a külföldi fiatalok között. Ezekben a napokban a diákok és kísérőtanáraik pekingi programokon vesznek részt. Ennek befejeztével három részre válik a csoport: Sanghajba, Chongqingbe és Heilongjiangba mennek. A diákokat Sanghajban a Kelet-kínai Tanítóképző Egyetem, Chongqingben a 8. sz. Középiskola, Heilongjiangban pedig a Heilongjiang Egyetem fogadja majd. Ezeken a helyszíneken kínai nyelvi és kulturális órák várják a diákokat, akik kínai diákokkal is találkozni fognak. Ezenkívül megtekintik majd a helyi nevezetességeket,megismerkednek a kínai történelemmel, és további színes és érdekes programokon vehetnek részt. Remélem, hogy miután a magyar diákok saját szemükkel látták és megismerték Kínát, a kínai-magyar barátság követeivé válnak."

LiYuan asszony ismertetője után Nagy Gábor, a pekingi magyar nagykövetség első beosztottja tartott angol nyelvű beszédet, amelyben rámutatott, hogy a magyar diákok meghívásához hasonló gesztusra már volt példa a két ország között:

„Magyarország Kína régi barátja, és Kína Magyarország régi barátja. Diplomáciai kapcsolataink több mint 62 évre tekintenek vissza, ami azt illeti, Magyarország a világon negyedikként ismerte el a Kínai Népköztársaságot. A barátok, azok barátok. Ezért is nem felejtette el Kína a magyar kormány azon szimbolikus cselekedetét, amikor 50 gyermeket hívott meg Magyarországra a szecsuani földrengés által érintett területekről. Ezért hívott meg titeket WenJiabao erre a nyári táborra."

Kovács Edina, az idei magyarországi Kínai Híd nyelvi verseny győztese, a diákok nevében tartott beszédében rávilágított, hogy ők hogyan tekintenek erre az útra:

„Néhány hónapja már tudjuk, hogy az idei nyár számunkra más lesz, mint a többi. Elképesztő lehetőségek előtt állunk, hiszen két hetet itt, Magyarországtól több ezer kilométer távolságban, ebben a hatalmas ázsiai országban, Kínában tölthetünk. Tanáraink segítségével néhányan már megismerkedtünk a kínai nyelvvel, sokat megtudtunk kultúrájáról, történelméről. Egyedülálló lehetőség mindannyiunk számára mindezt élőben is látni. Kíváncsiak voltunk, milyen egy olyan városban lakni, ahol többen élnek, mint egész Magyarországon; milyen az igazi kínai konyha; milyen iskolába járnak, miket tanulnak a kínai gyerekek?"

A diákok szemmel láthatóan óriási érdeklődéssel szemléltek mindent, ami körülöttük történt. Pekingbe jövet a táborozóknak a repülőgépen kellett aludniuk, és a hatórányi időeltolódás sem segített a pihenésben. Mindezek ellenére egyetlen álmos tekintetet sem lehetett látni, a gyökeresen új környezet láthatóan izgalommal töltötte el a fiatalokat. Az idevezető út azonban átvitt értelemben is nehéz volt. András Attila, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanára az iskolák kiválasztási folyamatáról elmondta:

„Ha így utólag visszanézek, akkor azt mondom, hogy nem volt nehéz, de ahogy a folyamat elindult és tartott, azt hiszem, hogy mégsem volt olyan könnyű. Igazából nem tudom, hogy hány iskola adta be a pályázatát, én csak azt tudom, hogy a második fordulóra, amikor az elbeszélgetések elkezdődtek és tartottak, mert ugye egy hétig tartottak, 45 iskolát hívtak be. Ebből a 45-ből kellett végül tízet kiválasztani."

A pályázaton a következő iskolákat választották ki: a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumot, Budapestrőlaz ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumot, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolát és a Madách Imre Gimnáziumot, az egri Dobó István Gimnáziumot, Miskolcról a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumot és a Zrínyi Ilona Gimnáziumot, a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumot, valamint Szegedről a Deák Ferenc Gimnáziumot és a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumot.

András Attilát arról is kérdeztük, hogy hogyan választották ki a Kínába utazó diákokat.

„Mi mindenféleképpen azt a szempontot tartottuk szem előtt, hogy amennyire lehet, a diák, illetve a diákok tudjanak angolul, képesek legyenek bekapcsolódni az itteni programba. A második szempont, hogy azokat a diákokat próbáltuk megszólítani, akikben azt láttuk, hogy a későbbiekben, tehát szeptembertől mindenféleképpen ott van a lehetőség, hogy elkezdje a kínai tanulást. Tehát egy ilyen út után, amennyiben megnyerjük a pályázatot, akkor kezdje el a kínai nyelvet [tanulni]. Tehát akiben azt láttuk, hogy nyitott egy új kultúra fele, mert a kínai nyelv és kultúra elsajátítása az nagyon komoly munkát igényel, tehát nagy nyitottság kell. Akiben ezt a nyitottságot láttuk, azt mindenféleképpen meghívtuk. Ez volt például egy nagyon fontos szempont. Persze volt más is, mert nagyon jó képességű diákokra van szükség, hiszen ha valaki elkezdi a kínai nyelvet tanulni, és a többi tantárgyra nem marad ideje, akkor ugye nagy problémák keletkeznek."

A megnyitón a diákokat nem untatták sokáig a különböző beszédekkel, egy kis szünet után máris egy, a kínai nyelvbe és kultúrába bevezető interaktív órát tartottak nekik. Az óra végeztével alkalmunk nyílt a diákokat is megkérdezni addigi élményeikről. Erdei Jázmin Luca, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulója elmondta:

„Két nappal ezelőtt érkeztünk, de igazából repültünk is… egy napja alszunk itt."

„Nagyon tetszik, nagyon sok érdekeset láttam, igazából nekem minden új, maga a repülés is új, mert sosem repültem még. Nagyon kedvesek az emberek, akikkel eddig találkoztam. Mindenki meglepődik, ha egy-két szót mondunk kínaiul. A városban… a hutong, a hutong az nagyon tetszett. Riksával utaztunk, az nagyon jó volt, mert ránk szakadt közben az ég. Minél gyorsabban esett az eső, emberünk is annál gyorsabban ment. Nagyon jó volt. Repültünk az úton, tetszett."

Nógrádi Eszter, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanulója a kínai konyhát emelte ki:

„Még nem volt túl sok időnk annyira körbenézni, ismerkedni a területtel, de az ételek nagyon finomak, eddig három különböző helyen is ebédeltünk és vacsoráztunk, és hát… nagyon finomak."

A szintén a szegedi Deák Gimnáziumba járó Varga Ákos is megosztotta élményeit:

„Eddig voltunk egy túrán a hutongokban, ami ugye egy sikátoros rész, megnéztük a Tiltott Várost. Érdekes volt látni, hogy annyi filmben, meg rajzfilmben láthattuk sokszor ezt a távol-keleti palotát. Most így rájöttem, hogy erről vannak modellezve, vagy egyenesen ez szerepel bennük. Eddig nekem a hutongok tetszettek a legjobban, nagyon különleges hangulata volt szerintem."

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)