A népesség elöregedése miatt a kínai komány lépésekkel igyekszik fejleszteni az idősgondozási szolgáltatások rendszerét. A kínai Polgárügyi Minisztérium tisztviselője elmondta, hogy Kína tovább tökéletesíti a nyugdíjbiztosítási rendszert, fejleszti az idősgondozási intézményrendszert, több pénzt fordít arra, hogy az idősek gondtalanul élhessék le hátralévő éveiket.
Jia már elmúlt 80 éves. A Kína északkeleti részén fekvő Fushun városban él. Nehezen tudja mozgatni a lábát és a kezét, de szellemileg jó állapotban van. Öt gyereke van, akik gondoskodóak, de munkájuk miatt kevés idejük marad arra, hogy édesapjukkal foglalkozzanak. Nyugdíjba vonulása óta el-eljár egy idősek otthonába, ahol beszélget, kártyázik.
„Az idősek otthonában sakkozunk, pingpongozunk, könyveket olvasunk. Az úgynevezett idősek egyetemén minden hétfőn, szerdán és pénteken kalligráfiát, rajzot és a mindennapi életben hasznos tudást tanítják. Ezenkívül van itt még fodrászat, étterem és fürdőszoba."
2001-től a kínai Polgárügyi Minisztérium összesen 32 ezer idősek otthonát létesített országszerte és számos olyan intézményt, ami orvosi ellátást kínál az időseknek. Li Banghua, a tárca idős- és fogyatékosügyi osztályának helyettes vezetője a következőket mondta.
„Az intézmények takarítót és orvost küldhetnek a mozgáskorlátozott idősek otthonába. De vannak olyan lakónegyedek, ahol működik iskola és étterem kimondottan az időseknek."
2002-ben az idősek gondozásával foglalkozó intézményekben összesen 1,15 millió ágy volt, és 900 ezer idős embert ápoltak. Ma 3,5 millió ágyat tartanak fenn, és 2,5 millió emberről gondoskodnak.
Kína sok kihívással néz szembe annak ellenére, hogy nagy haladást ért el a nyugdíjbiztosítási rendszer kiépítésében. Felgyorsulni látszik a kínai társadalom elöregedése. Az idősgondozás területén sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Li Banghua úgy véli, hogy több intézkedésre van szükség a nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesítése érdekében.
„A jövőben a 80 éven felüli idősek rendkívüli anyagi támogatást kaphatnak a kormánytól, és így elérhetővé válik számukra az idősgondozás. A Polgárügyi Minisztérium a kínai közjóléti szerencsejátékból befolyó jövedelem felét, vagyis 60 milliárd jüant fordít a nyugdíjbiztosítási rendszer kiépítésére. Ezenkívül a kormány kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a magántőke is szerephez juthasson az idősgondozással kapcsolatos szolgáltatások piacán."
Kínában az egygyermekes családmodell miatt a társadalom gyorsabban öregszik, de kevés a munkaerő ahhoz, hogy az egyre több idős embert eltartsa, a gazdasági fejlődés ütemét pedig fenntartsa. A túlnépesedés ellen bevezetett egygyermekes családmodell hátrányai már érezhetőek.
A kínai Sanghaj az egyik legmodernebb és az egyik leggyorsabban öregedő város a világon. A városban négyből egy helyi lakos már ma is nyugdíjas korú. Annyira sok az idős ember, hogy az IKEA sanghaji üzletében külön találkozóhelyet alakított ki számukra, ahol a nyugdíjas, magányos férfiak és nők baráti, társas kapcsolatokat alakíthatnak ki.
Szakértők szerint ahogy egy társadalom fejlődik, úgy lesz egyre magasabb az átlagéletkor, hiszen az emberek tovább élnek, és kevesebb gyermeket vállalnak. Kínában a túlnépesedés ellen bevezetett egygyermekes családmodell azonban felgyorsítja ezt a trendet. Kínának húsz év kellett ahhoz, hogy olyan életkori profil alakuljon ki az országban, mint amilyen Nagy-Britanniában vagy Franciaországban 60-70 év alatt jött létre. Becslések szerint 2050-re a kínaiak harmada, azaz mintegy 450 millió ember lesz nyugdíjas korú.
Az elöregedés azonban súlyos problémákat vet fel, amivel az ország nem tud lépést tartani. Az erőltetett gazdasági fejlesztés jegyében nagyfokú munkaerő-áramlás zajlik évtizedek óta az országban, amely viszont felbontotta a hagyományos konfuciánus családmodellt, ahol több generáció élt együtt, egy fedél alatt. Az elvándorló gyerekek a földrajzi távolság és az alacsony fizetés miatt sem képesek gondoskodni szüleikről. Idősgondozással foglalkozó szakértő pedig rendkívül kevés van. Jelenleg mintegy 100 ezer gondozó tevékenykedik az országban, de a kormány adatai szerint 10 millióra lenne szükség ahhoz, hogy mindenkit el tudjanak látni.
A kínai kormány azonban nem csak az idősek ellátása miatt aggódik. Attól tartanak, hogy az elöregedés gátat szab a lendületes gazdasági fejlődésnek, és Kína előbb lesz öreg, mint fejlett ország. A fejlesztések ez idáig ugyanis a kimeríthetetlennek látszó fiatal és olcsó munkaerőbázisra támaszkodtak, és a városok elöregedését is jól ellensúlyozta a vidékről az urbánus övezetekbe áramló munkaerő. Napjainkban ugyanakkor a betöltetlen álláshelyeken már látszanak a jelei annak, hogy kevesebb a fiatal munkaerő, ráadásul nagyobb fizetést is kérnek. Nekik ugyanis nem csak saját jövőjükről, de megfelelő nyugdíjrendszer híján szüleik ellátásáról is gondoskodniuk kell, így nem engedhetik meg maguknak, hogy a korábbi generációkhoz hasonlóan minimális fizetésért álljanak munkába.
Miközben a világ jelentős részén a nyugdíjrendszerek megkurtítására kényszerülnek a kormányok, a pekingi vezetés a kínai nyugdíjprogram bővítése mellett döntött − jelentette a Xinhuanet internetes portál. A 12. ötéves terv módosításával 2015-re minden vidéki és városi lakosra kiterjesztik a nyugdíjbiztosítást − jelentette be a kínai államtanács.
Ebben a fél évtizedben a 60 éven felüliek száma a jelenlegi 178 millióról 221 millióra emelkedik, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas korú lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva 13,3 százalékról 16 százalékra megy fel.
Az időskorúak ellátásának javítása azonban nem merül ki a nyugdíjjogosultság és a nyugdíjfizetés bevezetésével, hanem kiterjed az idősgondozás intézményrendszerének fejlesztésére is. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ország egészére kiterjesztik a rendszert, bevezetik a 65 év felettiek rendszeres orvosi felülvizsgálatát és az orvosi ellátások nyilvántartását.
A városokban élő idősek 80, a vidéken élők 50 százalékának akarják elérhetővé tenni az állami egészségügyi gondozóhálózatot − jelenleg csak a jogosultak 1,5 százaléka tudja igénybe venni ennek az intézményrendszernek a szolgáltatásait.
Kína két évvel ezelőtt indította el a 800 milliós falusi népesség nyugdíjellátásának megteremtését célzó programját, amelynek célja, hogy csökkentse a vidékiek és a városiak életszínvonala közötti óriási különbséget. Eddig 199 millióan kapcsolódtak be a rendszerbe, ők díjat fizettek belépésükért, amiért cserébe 60 éves koruk után havi nyugdíjat kapnak.
Ez kevesebb, mint az iparvállalatoktól nyugdíjba vonulók juttatása, amely a 2005-ös 649 jüanról 2011-re 1362 jüanra nőtt. A pekingi vezetés figyelmeztette a helyhatóságokat, hogy javítsák a nyugdíjprogrammal foglalkozó részlegeik működését, illetve azok intézkedéseinek átláthatóságát.
(Írta/fordította: Zhou Huiwen)