A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál minden évben augusztus és szeptember között kerül megrendezésre. Az 1932-ben létrehozott fesztivál a világ első filmes seregszemléje. Helyi idő szerint 2012. augusztus 29-én nyílt meg a 69. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál.

Az idei fesztivál műsorán összesen három kínai film szerepel, amelyeket egyaránt fiatal kínai filmrendezők jegyeznek. A 29 éves Li Ruijun által rendezett „Fly With The Crane" című alkotás különleges operatőri technikájával és jellegzetes zenéjével vívta ki a kritikusok és a közönség elismerését.

Augusztus 31-én Alberto Barbera, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál művészeti vezetője exkluzív interjút adott a kínai médiának, és kifejtette, hogy mindig is jónak tartotta a kínai filmeket. Úgy véli, hogy a keleti és a nyugati film közötti kapcsolat nagyon fontos.

Augusztus 31-én délelőtt Alberto Barbera több mint tíz kínai médiának adott interjút. Az újságíróknak elsősorban a személyes kapcsolatáról mesélt a kínai filmekkel.

„Kína nagyon fontos ország. Nagyon szeretem Kínát és a kínai kultúrát. Az 1980-as években a Torinói Filmfesztiválon dolgoztam, ahol olyan kiváló kínai filmrendezőkkel ismerkedtem meg, mint például Zhang Yimou, Chen Kaige és Wang Jiawei. Később a nyolcvanas évek végétől minden évben ellátogattam Kínába, hogy találkozhassak a kínai filmesekkel, és válogathassak a kínai filmek közül a külföldi filmfesztiválokra. 1999-ben a velencei fesztivál vezetője lettem. Ez az év egy teljesen új kezdetet jelentett a fesztivál történetében, hiszen most már a keleti filmek is műsorra kerülhettek, beleértve a kínai filmeket is."

Eredetileg nem szerepelt a filmfesztivál programjában a kínai médiáknak adott exkluzív interjú.

„Az idei filmfesztivál utolsó fordulójában már nem volt versenyben kínai alkotás, de ebből nem kell messzemenő következtetést levonni, hiszen a kritikusok szinte egybehangzóan pozitív véleménnyel voltak a kínai filmekről."

A művészeti vezető külön kiemelte, hogy az idei velencei fesztiválon lesz egy különleges „filmpiac" is, amely lehetőséget ad majd a keleti és a nyugati filmeseknek a kapcsolatok felvételére.

Alberto Barbera ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a világ fejlődését a kelet és a nyugat együttműködése határozza meg, és a filmek közvetítői szerepe elősegítheti és realizálhatja az eltérő kultúrák közötti együttműködéseket és cserekapcsolatokat.

„A film globális központja fokozatosan kezd kelet felé tolódni. Ezt nem szabad elfelejteni, és ki kell használni ezt a történelmi lehetőséget a nyugat és kelet közötti megértés és párbeszéd előmozdítása érdekében" – fogalmazott.

A filmfesztivál második napján, augusztus 30-án egy vezető olasz lap hosszú kommentárt tett közzé a kínai filmek mai arculatáról, amelyben rámutattak, hogy a kínai alkotásoknak több kihívással kell szembenézniük, de a kínai filmek így is gyors ütemben terjednek a globális filmpiacon. Egyre több nemzetközi filmfesztivál látja szívesen a kínai filmeket. A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra különösen igaz az, hogy felkarolta a kínai filmeket, sőt bármelyik másik nemzetközi fesztiválnál is jobban támogatja a kínai filmművészetet.

Tavaly a kínai filmrendező, Cai Shangjun kapta az Ezüst Oroszlánt a „People Mountain People Sea" című filmért, és Ye Dexian vehette át a legjobb színésznőnek járó díjat. Jia Zhangke 2006-ban, Zhang Yimou 1991-ben és 1999-ben nyert Arany Oroszlánt.

Az utóbbi évek óta a kínai film rendkívül gyors ütemben fejlődik; jelenleg Kína a világ második legnagyobb filmpiaca. 2011-ben a kínai filmágazat összesen 2,8 milliárd dollár bevételt hozott, ami 16 százalékos növekedés az azt megelőző évihez képest. Ez a tendencia 2012 első felében még erősebb lett. A kormány által kiadott hivatalos statisztikai adatok szerint a rádiók, a mozik és a tv-csatornák bevételének összege 40 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. Csupán az év első felében 1,26 milliárd dollárt ért el.

Ugyanakkor a kínai gyártású filmek aránya 4,3 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a jövőben a kínai filmpiac még nagyobb kihívással kell, hogy szembenézzen. Kínában is a hollywoodi filmek hozzák a legnagyobb bevételt. Az „Avatar" (208 millió dollár), a „Transformers" (168 millió dollár) és a „Titanic" (153 millió dollár) volt a legnagyobb kasszasiker. A kínai filmek mozgástere elég szűk, még úgy is, hogy egy évben csupán húsznál kevesebb külföldi filmet mutathatnak be a kínai mozik.

Idén februárban a kínai és az amerikai fél újratárgyalta az importált filmekkel kapcsolatos megállapodásokat. Ennek értelmében a jövőben Kína évente további 14 amerikai produkciót importálhat, ám a korábbi 13 százalék helyett az amerikai fél 25 százalékos részesedést kap a bevételből. A hírnek nagy visszhangja volt a kínai filmesek körében. Hosszú távon az intézkedés nyomán jobb minőségű kínai filmek születhetnek, de rövid távon ez nagy hatással lesz a filmpiac egyensúlyára.

A kínai filmesek csak drasztikus eszközökkel tudják ellensúlyozni az amerikai filmek versenyelőnyét. Így például a nyári szünetben egy hollywoodi alkotás sem került a mozikba Kínában. Ám a vakáció végeztével három amerikai filmet is bemutattak a kínai mozik, „A sötét lovag – Felemelkedés", „A csodálatos Pókember" és a „Prometheus" című filmeket. A módszer szokatlan, de hatásos. A hollywoodi konkurencia nélkül a „Painted Skin" című kínai film összesen 108 millió dollárt hozott a nyáron. Ez a kínai gyártású filmek első győzelme a hollywoodi filmekkel szemben a kínai filmpiacon, annak ellenére is, hogy a marketinges módszer nem igazán életképes.

(Írta/fordította: An Xin)