Kína egykori „az ember meghódítja a természetet" szlogenje ellenségként állította be az embert és a természetet. Azonban az elmúlt néhány évtized fejlődése során Kína fokozatosan felismerte, hogy a természeti és társadalmi törvényeket érdemes tiszteletben tartani, mert csak így valósítható meg az ember és a természet békés egymás mellett élése és a fenntartható fejlődés. Mai műsorunkban LiShanshan és LüYang munkatársaink segítségével megvizsgáljuk, hogy Kína hogyan próbál egyensúlyt teremteni a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között.

Az elmúlt évtizedekben Kína gyors iparosodásával a környezetszennyezés katasztrofális méreteket öltött. Az 1994-ben a Huai-folyón történt különösen nagy szennyezés 70 km-nyi szakaszt érintett, a gazdasági kár pedig meghaladta a több százmillió jüant. XieZhenhuát, az Országos Környezetvédelmi Hivatal akkori igazgatóját még mindig szomorúsággal töltik el az akkor történtek:

„Nagyon megrázó volt. Az akkori országos vezető, Song Jian elvtárs is ellátogatott a helyszínre. Azt mondta, hogy minden erőnkkel rendbe kell tennünk a Huai-folyó igazgatását. Ezért az Államtanács nagy figyelmet fordított arra, hogy rendbe rakják a Huai-folyót, és a három folyót és tavat."

A XieZhenhua által említett három folyó és tó nagy népsűrűségű területek körzetében találhatók: ezek a Huai-, Hai- és Liao-folyók, valamint a Tai-, Chao- és Dianchi tavak.

A Huai-folyót ért nagyarányú szennyezés után készítették el Kína első, folyók vízgyűjtőterületére vonatkozó szabályozását, a „Huai-folyó vízgyűjtőterületének védelméről szóló ideiglenes szabályozás" címmel, amely a folyó vízgyűjtőterületén 3876 cserző, kémiai, papírgyártó és 12 egyéb típusú kisüzemet záratott be. Azonban a folyó megtisztítása során sokkal több probléma vetődött fel, mint amire korábban számítottak. Azok a környezeti problémák, amelyek a fejlett országok iparosodása során az elmúlt kétszáz évben egyenletesen jelentkeztek, azok Kínában koncentráltan jelennek meg. Ezek a problémák ráadásul összefüggenek egymással, amely csak még bonyolultabbá teszi a kérdést. Kína környezeti sebei lassan és nehezen fognak behegedni, az odáig vezető út pedig nehéz és döcögős lesz.

2006-ban, a hatodik környezetvédelmi plenáris ülésen WenJiabao kínai miniszterelnök elmondta, hogy a 15. ötéves terv alatt, azaz 2001 és 2005 között Kína minden gazdasági mutatóban túlteljesített, de a környezetvédelem terén semmilyen siker sem született. A két legfontosabb környezetvédelmi mutató a kéndioxid-kibocsátás és a kémiai oxigénigény. 2005-ben 27%-kal nagyobb volt a kéndioxid kibocsátás 2000-hez képest, a kémiai oxigénigény pedig csupán 2%-al csökkent, azaz nem sikerült elérni a 10%-os célt. A környezetrombolás és a környezetszennyezés óriási gazdasági károkat okozott, súlyosan fenyegeti az emberek életvitelét és egészségét, és újra nagy éberségre készteti a kínai embereket.

Az Államtanács 2007-ben adta ki az „Energiatakarékosság és kibocsátás-csökkentés együttes programja" című anyagot, amelynek értelmében a központi kormányzat minden évben megvizsgálja, hogy az egyes tartományok mennyiben tettek eleget a kibocsátást illető kötelezettségeiknek, a vizsgálat eredményét pedig a központi kormányzat közzéteszi a publikum számára. Az Állami Fejlesztési- és Reformbizottság elnökhelyettesi pozícióját 2006 végén elfoglaló XieZhenhua szerint a program végrehajtásának első lépése az elavult termelési kapacitások leépítése.

„Ez a program 45 pontból áll, és azt hivatott megállapítani, hogy milyen területen, melyik szektorban mennyit lehet megtakarítani az energiafogyasztásban, hogy melyik szektorokban kell megoldani a kibocsátás csökkentését. Ez egy egészen átfogó program, amely egyúttal megalapozza az elavult termelési kapacitások leépítését is. Ebben az öt évben összesen 70 millió kilowatt kisméretű szénerőművi kapacitást számoltunk fel. Ez Nagy-Britannia teljes szénerőművikapacitásának felel meg."

Ami a szénre támaszkodó áramtermelést illeti, az kétségtelenül egy óriási, folytatódó krízis. A szén ára egyre feljebb kúszik, míg a pénzügyi válság következtében az energetikai szektor hibát hibára halmoz. Kína elektromos iparában egyik szereplő a másik után gondolkodik az átalakításról. A Guodian Csoport, Kína egyik legnagyobb áramtermelőjének vezérigazgatója, ZhuYongpeng elmondta:

„Egyrészt a saját túlélésünk miatt is fel kell nőnünk a kihívásokhoz. Másrészt, országunk szénkészletei 60 évnyi áramtermelést tesznek lehetővé. Emiatt az elektromos iparnak fel kell hagynia készleteink gyorsütemű felélésével. Harmadrészt pedig ott van a környezetvédelem. Az egész világ figyel a légszennyezés kérdésére, a széndioxid-kibocsátás kb. feléért pedig az áramtermelés felel. Az elektromos energia szektor szabályozása az ország környezetvédelmi törekvéseinek felét fedi le."

A Guodian Csoporthoz tartozó jiangsu-iZhenjiang városban lévő Jianbi Erőmű korábban tíz egymás utáni évben is a legnagyobb kapacitású kínai szénerőmű volt, azonban mára mindegyik kiskapacitásúegysége bezárt, csupán 6 db 330 MW-os egység üzemel, továbbá most zajlik egy nagyobb kapacitású, kisebb szénigényű, ezáltal kisebb károsanyag-kibocsátású gigawattos egység építése. Az ország teljes elektromos ipara ehhez hasonló „zöld" átalakuláson megy keresztül, figyelemreméltó eredménnyel. Eközben az öt legnagyobb áramtermelő csoport (a Huaneng, a Datang, a Huadian, a Guodian és a Kínai Elektromos Befektetési Csoport) a tervezettnél egy évvel korábban teljesítette a rájuk vonatkozó kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket.

Az égbe meredő fáklyák sokáig a modern ipart jelképezték. A gyártás során keletkező melléktermék gázok kérdését nagyon egyszerűen oldották meg: egyszerűen kiengedték őket az atmoszférába, ahol meggyújtották azt. Azonban ez a tomboló tűz nemcsak nagy pazarlás, hanem a környezet számára is később nagyon megbánt pusztítást hoz.

AJiangsu tartománybeli Nanjingban a környezetvédelmi technológiákkal foglalkozó Sunpower Csoport kifejlesztett egy vízzel záró rendszert. A víz segítségével tartják fogva az égésterméket, amelyet aztán egy tartályban gyűjtenek. Itt történik meg az égéstermék szétválasztása, az éghető anyagokat pedig kén- és nitrogénmentesítő, valamint egyéb környezetvédelmi berendezéseken vezetik keresztül, így végül ismét üzemanyagként használhatók. Ezzel a módszerrel nemcsak az égéstermékek problémáját enyhítik, hanem egyenesen kincset érővé teszik a korábban hulladékként kezelt égéstermékeket. A nanjingiYangzi Petrolkémia 90 millió jüant fordított egy vízzel záró rendszer telepítésére, amely üzemének 6 „gáztúlfolyó" fáklyáját foglalja magába a 7 közül. Ma csak ez a rendszer 264 millió jüan hasznot hoz évente a Yangzi Petrolkémia számára.

Erről a zöld innovációról szólva GuoHongxin, a Sunpower csoport elnöke elmondta:

„Technológiai kutatásainkat és innovációinkat széleskörűen elismerik. Például a hasznot hajtó környezetvédelmi megoldásainkat, a magas hatékonyságú hőtovábbító megoldásainkat, és az energiatakarékos és víztakarékos megoldásainkat. (Az ügyfeleink) azt látják, hogy ugyanannyi ráfordítással energiát lehet megspórolni és növelni lehet a hatékonyságot. Az ezirányú technikai innovációinknak hála vállalatunk 2008 óta minden évben 20%-ot meghaladó iramban növekszik. A pénzügyi válság kitörésének évében 49%-al növekedtünk. Mindez az innovációnak és a technológiai átalakulásnak köszönhető."

Kína a gazdasági fejlődés kizárólagos hangsúlyozásától eljutott a gazdasági növekedés és a környezetvédelem egyidejű hangsúlyozásáig. Kína saját elhatározásából építi az ember és a természet harmonikus útját. A 11. ötéves terv időszakában (azaz 2006-2010 között) a kínai energiatakarékosság és károsanyag-kibocsátáscsökkentés figyelemreméltó eredményeket produkált. Míg ebben az időszakban az ország gazdasága átlagosan évi 11,2%-kal nőtt, addig az energiafogyasztás csupán 6,6%-kal emelkedett. A 12. ötéves terv alatt, azaz 2011 és 2015 között Kína 2300 milliárd jüant fog energiatakarékos és károsanyag-kibocsátáscsökkentő programokba fektetni.

XieZhenhua szerint mindez azt jelzi, hogy a kínai energiatakarékosság és környezetvédelem fejlődésére „tavasz" köszöntött.

„Ezek a mutatók formálják a 12. ötéves terv időszakát. Rendkívül nagy az energiatakarékossági és környezetvédelmi piacunk, a potenciál rendkívül nagy. Megfelelő és támogató gazdasági politikát alakítunk ki, hogy vezessük és támogassuk az energiatakarékossági és környezetvédelmi ipar fejlődését."

2011 végén, a hetedik országos környezetvédelmi plenáris ülésen minden tartományi szintű kormányzat, valamint 8 központi nagyvállalat együttesen írták alá a 12. ötéves terv károsanyag-kibocsátáscsökkentő kötelezettségeit, amely együttesen 5561 projektet ölel fel.

Augusztus 27-én a 11. Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának 28. ülésén kezdődött meg a környezetvédelmi törvény módosító javaslatának vitája. Ez az első javaslat a 23 év óta érvényben lévő környezetvédelmi törvény módosítására. A szabályozás szerint az ország nagyobb figyelmet fog szentelni a károsanyag-kibocsátási ellenőrzési rendszerre, illetve a teljes károsanyag-kibocsátás mennyiségére. Kína már a kilencvenes évek végén létrehozta károsanyag-kibocsátási ellenőrzési rendszerét. A 11. és 12. ötéves tervben akötelező érvényű károsanyag-kibocsátáscsökkentési célok is helyet kaptak.

Kína ezzel eleget tesz a saját maga vállalt kötelezettségnek, miszerint csökkenti a szén használatát a környezet védelme érdekében, és lerakja a természet és az ember harmonikus együttélésének alapjait. A környezetvédelem útján azonban minden ember közös erőfeszítéseire is szükség lesz.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)