Július elsején egy 48 éves Nan nevű üzemvezetőt fejbelőttek, mikor reggeli edzésére tartott Wenzhou-ban, Zhejiang tartományban. Később a kórházban belehalt a sérüléseibe. A rendőrség hamarosan megtalálta Lin nevű gyilkosát: holtan, egy fegyverrel élettelen teste mellett. A két férfi anyagi ügyeken különbözött össze, ez vezetett végül a gyilkos-öngyilkossághoz.

Az eset újból felszította az aggodalmakat a fegyverekkel kapcsolatban, hiszen alig valamivel az után történt, hogy Kínában eleddig példa nélküli országos fegyverellenes kampányt indítottak és bejelentették, hogy rekordmélységbe zuhant a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma.

Június 12-én 150 város rendőrtisztjei indítottak közös kampányt az általuk elkobzott illegális fegyverek és robbanóanyagok elpusztítására. A kínai közbiztonsági minisztérium szerint több mint százezer lőfegyvert és 250 tonna robbanóanyagot semmisítettek meg.

A lőfegyverekkel kapcsolatba hozható bűntények száma 2011-re nagyjából 500-ra esett vissza a 2000-es 5000-ről, míg a robbanószerekkel kapcsolatos bűntények száma a 2000-es 4000-hez képest tavaly mindössze 200 volt.

Kínában szigorúan tilos a magánszemélyeknek fegyvereket vagy robbanóanyagokat birtokolni. A törvény értelmében senkinek sem szabad fegyvereket birtokolni, készíteni, összeszerelni, szállítani vagy árusítani. Aki ezt megszegi, még mindig a súlyos törvényszegésekért járó halálbüntetést kockáztatja.

A meredek visszaesés ellenére a minisztérium februárban új, az év végéig tartó fegyverellenes kampányt indított. Eddig 50 ezer lőfegyvert, 2,4 millió töltényt, 5,6 tonna robbanóanyagot és 4,5 millió detonátort koboztak el, áll a minisztérium júniusi sajtóközleményében. A kampány során 7800 gyanúsítottat is letartóztattak, valamint 180 bandát felszámoltak.

A kampány is a biztonság javítására szolgáló eszköz a Kínai Kommunista Párt 18. Országos Gyűlése előtt, amely októberben ül össze – és amely alatt a vezetői hatalom átadására is sor kerül.

A folyamatos razziák ellenére a földalatti fegyverkereskedelem még mindig virágzik. Olykor a fegyverárusok vakmerően országúti benzinkutak és autószervizek mellett, vagy hevenyészett lőtereken nyíltan árulják portékáikat. Néhány nagyobb piacon a kereskedők a sikátorokban húzzák meg magukat. A Hebei tartományi Baigou-ban, Kína legnagyobb bőrönd és táska nagykereskedelmi piacán a fegyverárusok pult alól passzolják el a cuccot.

Eközben az internet is a fegyverkereskedelem fellegvára. Különféle online fórumokon, weboldalakon és hírportálokon találunk fegyverhirdetéseket és online értékesítési hálózatok is kialakultak.

Néhány nepper még online boltot is nyitott, és bár sokukra lecsaptak, ők továbbra is megtalálják a módját, hogy feketén lebonyolítsák az üzletet. Például a „kutya" szót gyakran használják a lőfegyver szinonimájaként, vagyis „légkutyák" és „kézi kutyák" cserélnek gazdát, a töltényeket pedig egyszerűen csak „kutyaeledelként" emlegetik.

Ha rákeresünk a neten a „légkutya" kifejezésre, több tucat e-mailekhez és telefonszámokhoz irányító linket kapunk. Az egyik férfi, akit sikerült telefonon elérni a hirdetések révén, vehemensen tagadta, hogy bármi köze lenne a fegyverkereskedelemhez, míg egy másik, fujiani, anonimitásba burkolózó illető úgy nyilatkozott, hogy már kiszállt a buliból.

„Mindennaposak a razziák. Túl kockázatos az üzlet," mondta. „De utánzathoz jutni nem nehéz. Hongkongban van egy utca, ami tele van replikákat áruló boltokkal." Hangsúlyozta, hogy a fegyverrajongók szeretik gyűjteni az ilyesmit. Azonban, még az utánzatok is képesek kioltani egy ember életét, így ezek gyártása, illetve értékesítése szintén tilos.

2011 decemberében négy military-rajongó sanghaji irodistát tartóztattak le 10 interneten vásárolt fegyverutánzat, köztük puskák és pisztolyok birtoklásáért. Később 18 hónaptól 5 évig terjedő felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

A Global Times riportere az egyik fórumon keresztül lépett kapcsolatba egy nepperrel. Ő hamarosan vissza is küldött egy linket, ami olyan weboldalra mutatott, ahol ott sorakoztak a profi lőfegyverek képei – az áraikkal együtt. Minden fegyverhez, a kézifegyvertől kezdve a mesterlövészpuskáig egy sor információ is tartozott: származási hely, anyag, kaliber, hosszúság és lőtávolság. Amerikai, német, brit és kínai fegyverek egyaránt kaphatóak voltak.

A kereskedő nagyon óvatos volt és röviden válaszolgatott a kérdésekre. Nem volt hajlandó kedvezményt adni, de azt mondta, elég az ár 20%-át előre fizetni, a maradékot ráér szállításkor leperkálni. A lőszerért nem kell külön fizetni, a szállításra pedig egy titkos magán szállítócégen keresztül kerül majd sor.

A többi kérdésre, köztük, hogy hol van helyileg, hogyan lehet meggyőződni arról, hogy a fegyverek eredetiek, vagy hány üzletet kötött már, a nepper nem felelt és gyanakvóvá vált. Néhány perccel később a honlap eltűnt, ám egyik alternatív verziójához még hozzá lehetett férni. A domain név keresés felfedte, hogy a honlapot a Guangdong tartományi Zhuhai-ban és a Shandong tartományi Zibóban regisztrálták.

„Mivel rendkívül óvatosak, nehéz a nyomukra bukkanni és szilárd bizonyítékot gyűjteni ellenük. Ezekre a hálózatokra sokkal nehezebb lecsapni, mint ahogy képzelnék," mondta Chen Tianben, a kínai népi közbiztonsági egyetem docense. „Folyamatosan változtatják a domain-eket és IP-címeket. Emellett privát logisztikai csatornákon keresztül szállítanak, amiket nehéz lefülelni."

Július 10-én a Henan tartományi Luoyang egyik árukézbesítője fordult a rendőrséghez, mikor egy felszakadt csomagban egy fegyverre bukkant. A rendőrség ezután négy dobozból 32 fegyverutánzatot és 30 ezer darab lőszert foglalt le.

A 28 éves pekingi Ji, aki két éve az interneten keresztül vett egy pisztolyt, elárulta, hogy a fegyver több köteg ruha közé rejtve utazott Guangzhou-ból Pekingbe.

„Ahogy a ruháscsomag megérkezett Pekingbe, szóltak, hogy mehetek érte. Imádom a katonai holmikat. Most otthon tartom a pisztolyt. Nem fogom használni, senkit sem fogok bántani vele," mondta Ji.

De nem minden military-rajongó ilyen óvatos – és néhányan bizony nagy árat fizetnek ezért. 2011 májusában, éjfél körül lövések dördültek a sanghaji Huangpu kerület egyik lakótelepén, pár lakó pedig törött ablakokra ébredt másnap reggel. A 22 éves fegyvermániás Liu Xiaochuant hamarosan letartóztatták. Négyezer jüanért összesen öt fegyvert vett az interneten, köztük két mesterlövészpuskát is. Augusztusban nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték.

He Li, a közbiztonsági minisztérium egyik tisztviselője 2010-ben úgy nyilatkozott, hogy a Kínában fellelhető fegyverek 80%-a fekete üzemekből és fegyvercsempészektől származik. A legtöbbet délkelet-ázsiai országokból, például Vietnámból vagy Mianmarból csempészték át a határon.

„Ahogy az embereknek egyre több a pénzük és a kapcsolatuk a külvilággal, néhány bűnöző annak a módját is megtalálja, hogy fegyvereket csempésszen az országba," mondta Guo Guangyun, a shenyangi kínai büntetőügyi rendőrtiszti egyetem közbiztonsági docense.

Júniusban az amerikai és kínai rendőrség közösen csapott le egy nagy nemzetközi fegyverkereskedő hálózatra. 28 gyanúsítottat tartóztattak le, hármat közülük az Egyesült Államokban, közölte a közbiztonsági minisztérium. Összesen 105 fegyvert, mintegy 50 ezer darab lőszert és „nagy mennyiségű" fegyveralkatrészt foglaltak le.

A bizonyítékok szerint a fegyvertilalom hatékony eszköz a közbiztonság megóvásában, hiszen a lőfegyverekkel elkövetett bűntények rendkívül ritkák más országokhoz képest.

Tavaly Kínában mindössze 70 olyan halálos incidensre került sor, amiben lőfegyver is szerepet játszott, ami sokkal kevesebb, mint más országokban. Az Egyesült Államokban, ahol az egyszerű állampolgárok viselhetnek, birtokolhatnak fegyvert, évente mintegy 30 ezer halálesetet és 200 ezer sérülést okoznak a fegyverek.

Azonban ellentmondások is övezik a kínai politikát, hiszen az USA, Kanada és Brazília polgárainak is joguk van fegyvert viselni.

Gyakran nyújtanak be egyéni kérelmeket, főleg olyan családok, amelyek önvédelmi célból szeretnének fegyverviselési engedélyt kapni.

„Szerintem nem lenne baj, ha feloldanák a tilalmat. Vészhelyzetekben a rendőrség ritkán ér oda időben, különösen, hogy Kínában még mindig elég ritkán használnak helikoptereket. Az ilyen esetekben az emberek megvédhetnék magukat egy fegyverrel," mondta Ji.

„A lőfegyverek kérdése kétélű fegyver. Hogyne, lehet egy fegyvert önvédelemre használni – és az emberek éppúgy használhatják arra, hogy az igazságtalanság vagy az erőszakos rezsim ellen harcoljanak vele," mondta Chen. „Ám a kínai fegyverpolitika szorosan kapcsolatban áll az ország kultúrájával, történelmével és jelenével."

Ez a világ legnépesebb országa, ahol még mindig nem tisztelik az emberi élet szentségét, értékét, ez a legfőbb oka Kína szigorú fegyverszabályozási politikájának, mondta Chen.

„Számomra egyértelmű, hogy megugrana az erőszakos cselekmények száma, ha Kínában feloldanák a fegyvertilalmat," tette hozzá.

Guo is Chen szavait visszhangozta, mikor kifejtette, hogy fenn kell tartani a fegyverviselés tilalmát. „A szociális körülmények rendkívül összetettek, a lőfegyvereket szabályozó törvények távolról sem tökéletesek, a megelőzést és ellenőrzést is fejleszteni kell," mondta.

Születtek már javaslatok a fegyverszabályozást érintő törvények betartatásának fokozására. 2006-ban az Országos Népi Gyűlés 37 képviselője javasolta a törvény módosítását, mondván, hogy abban még mindig vannak kiskapuk, például a fegyvertárolás és –használat laza szabályozása, illetve a fegyverbiztonságot övező nagyfokú tudatlanság.

A közbiztonsági minisztérium már 2007-ben bejelentette, hogy vizsgálatokat indít a törvény módosításáról – amiről azóta egyetlen szó sem esett.

(Írta/fordította: Falucska Violetta)