Kína külföld felé nyitás és reformpolitikája jelentős mértékben hozzájárult a világgazdaság fejlődéséhez, és az ország még mindig fontos fejlődési periódusát éli, mondta Wen Jiabao kínai miniszterelnök a 2012-es tianjini Summer Davos Fórumon.

A 2012-es Summer Davos Fórum nyitóünnepségén tartott beszédében Wen felidézte, milyen eredményeket ért el a kínai kormány az elmúlt évtizedben, és hangsúlyozta: hisz a kínai gazdaság jövőjében.

„A jövő gazdaságának megteremtése" elnevezésű háromnapos fórumnak az észak-kínai Tianjin kikötővárosa adott otthont, ahová hozzávetőleg 1610 küldött érkezett szerte a nagyvilágból.

A kínai reform folyamatos áttöréseket ért el az elmúlt évtizedben, mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy a reformfolyamat elmélyülése erőteljesen ösztönözte a nép lelkesedését, kezdeményezőkészségét és kreativitását, valamint új életet és lendületet vitt a gazdasági és társadalmi fejlődésbe.

A kínai kormány külföld felé nyitás, mindenki számára előnyös stratégiája segített teljes mértékben megfelelni a WTO-csatlakozáskor vállalt kötelezettségeknek, egyenlő hangsúlyt helyezett az exportra és importra, illetve a külföldi befektetés vonzására és a külföldi kínai befektetésre, mondta Wen.

„Ez nem csak abban segített bennünket, hogy szélesebb teret nyerjünk a fejlődésünknek és gazdasági növekedésünknek, de jelentősen hozzájárult a térség és a világ gazdaságának fejlődéséhez," mondta Wen.

Az áttérés a gyors növekedésről a stabil növekedésre alapvető változás volt Kína fejlesztési prioritásaiban az elmúlt évtizedben, mondta Wen, aki megjegyezte, Kína azért igazította ki stratégiailag gazdasági szerkezetét, hogy növelje a gazdaságfejlesztés színvonalát és hatékonyságát.

Kína pénzügyi rendszere szintén sokkal versenyképesebb lett és ellenállóbb a kockázatokkal szemben, emellett pedig életbevágó szerepet játszott a nemzetközi pénzügyi válság megfékezésében, mikor a kormány elmélyítette a terület reformját, tette hozzá Wen.

A kormány erőfeszítéseket tett az erőforrások és a környezet védelmére is, hogy bővítse a fenntartható fejlődés kapacitását, valamint kiegyensúlyozza a gazdasági és társadalmi fejlődést az emberek életkörülményeinek javítása, illetve a társadalmi egyenlőség és igazságosság előmozdítása érdekében, mondta Wen.

„Tíz év kemény munkával új szintre emeltük gazdasági és társadalmi fejlettségünk, emellett stabilabb anyagi, technológiai és intézményi alapokat fektettünk le a jövőbeli fejlesztések számára," mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Kína a tudományos fejlődés útjára lépett.

Az ország még mindig a stratégiai fejlesztési lehetőségek fontos szakaszában van és „a kínai gazdaság hatalmas hajója gyorsan, mégis egyenletesen szeli a habokat és eléri a fényesebb jövő partjait," mondta a miniszterelnök.

A fórum a genfi központú Világgazdasági Fórum és a kínai kormány közös kezdeményezésére jött létre. Az észak-kínai Dalian és Tianjin kikötővárosai felváltva adnak otthont a fórumnak 2007 óta.

Már most sürgős, hogy a kormány hatékony intézkedéseket hozzon egy proaktív finanszírozási környezet megteremtésére az ország magánszektorának, amely éveken át lehelt életet a gazdaságba, ám mostanában a gazdaság lelassulásával küzd, mondják az üzletemberek és szakértők.

Jelenleg a high-tech ágazat sok cége kis- és középvállalkozás, amelyek egy rakás problémával néznek szembe, amelyek legégetőbbike a hitelhiány, mondta Zhao Guofeng, a Tianjin Jiuri Chemical Co elnöke.

Nehéz a kormánynak bevezetni az ország magánszektorának zömét kitevő kis- és mikro-vállalkozások számára nyújtott hitelek aládúcolását célzó politikákat, mondta Hu Bo, a Ciming Health Checkup Management Group Co, az ország egyik legjelentősebb magán-egészségügyi vállalkozása elnöke és alapítója. Hu arra kérte a kormányt, ajánljon azonnali támogatást a reálgazdasági ágazatokban tevékenykedő magáncégeknek.

A készpénzre kiéhezett magáncégek szinte minden finanszírozási lehetőséget kimerítettek, hogy túléljék a nehéz időket. Ezek közé tartozott az is, hogy földalatti magánfinanszírozási eszközökhöz folyamodtak, ami hatalmas örvényt keltett Wenzhou-ban, a magánvállalkozások fellegvárában a tengerparti Zhejiang tartományban. Tudomásul véve a pénzügyi stabilitást övező egyre növekvő aggodalmakat, a kínai Államtanács március végén bejelentette, hogy kísérleti zónát hoz létre Wenzhou-ban a féktelen pénzügyi tevékenységek megzabolázására, valamint pénzügyi segítséget kínál a kis- és mikro-vállalkozásoknak.

A magáncégek legnagyobb nehézsége, hogy képtelenek bankhitelhez jutni, mivel a bankok általában úgy vélekednek, sokkal kockázatosabb a kis magáncégeknek kölcsönadni, mint a nagy állami vállalatoknak, mondta Xian. Hozzátette, hogy a kormánynak folytatnia kellene a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások reformját.

Elérkezett a kínai bankok átalakulásának ideje is, hiszen csökken a nyereségnövekedésük a piac által meghatározott kamatokból eredő szűkebb kamatrés, valamint az új üzletágak, például az internet-alapú mobilfizetés és a közvetlen hitelezés okozta versenyhelyzet miatt, közölték a vezetők a 2012-es tianjini Summer Davos Fórumon.

„Az évközi bankbeszámolók szerint a szektor profitnövekedésének lassulását az üzleti környezet változásai okozzák," mondta Ma Weihua, a China Merchants Bank elnöke a Summer Davos egyik szemináriumán.

Ennek legfőbb oka, hogy lelassult a kínai gazdaság, részint az európai adósságválság hatásai, részint Kína gazdaság-átszervezési törekvései miatt, mondta Ma.

A banki profitlassulás másik oka az olyan pénzügyi közvetítői tevékenység megszakítása, amely során a bankoktól befektetési célokkal vonnak el alapokat.

„A pénz a nem-banki szektorokba vándorolt: értékpapírokba, részvényekbe, kötvényekbe, vagyonkezelési termékekbe, magántőkébe és magánhitelezésbe," mondta Ma.

A letétnövekedés aránya 2011-ben 11,9%-ra esett, ami 8,5 százalékponttal múlja alul az elmúlt évtized átlagos növekedési arányát, mondta Ma.

Emellett a kamatliberalizáció, illetve a kereskedelmi bankok inkább piac által meghatározott kamatai hajlamosak felverni a letéti kamatokat, hiszen a bankok tőkét akarnak, ami nagy kiadásokat jelent a bankoknak és egyre szűkül a hitelezés profitrése, mondta Li Ming Shieh, a China Guangfa Bank elnöke.

Az ország bankszektora magas növekedést tapasztalt a 2007-11-es hitelrobbanás idején, a legtöbb bank évente több mint 30%-kal növekedett, jegyezte meg Li.

Dai Xianglong, a társadalombiztosítási alap országos bizottságának elnöke azt mondta, hogy Kína vállalati adóssága még mindig magas, sőt, néhány helyen még mindig nő, ami megszaporítja a cégfinanszírozás legfőbb forrását jelentő kínai bankok kockázatait.

A következő öt év során a kormány várhatóan további áttöréseket ér el a reformok terén, beleértve a kamatliberalizációt és a kötvénypiac fejlesztését. A kötvénypiac fejlesztése vált a kínai pénzügyi reformok legnagyobb kerékkötőjévé, mondta Dai.

Li Daokui, a Kína a világgazdaságban központ igazgatója megjegyezte, hogy ez megkongatta a vészharangot a kínai bankok számára, hiszen a hitelezők jelentik a legnagyobb fenyegetést az ország pénzügyi szektora számára. A kínai bankeszközök értéke már most több mint duplája az ország bruttó hazai teljesítményének. Li felszólította a kormányt, gyorsítsa fel azt a gyakorlatot, amely lehetővé teszi a bankok számára eszközalapú értékpapírok kibocsátását, mivel ez a lépés enyhíthetné a bankokra nehezedő finanszírozási nyomást és stimulálhatná a kötvénypiacokat.

Ettől függetlenül 2012 első felében az öt legnagyobb kínai bank összesített nettó profitja 412,7 milliárd jüan ($65,2 milliárd), volt, növekedésük aránya 7,58-20,75% közé esett, ami a tavalyi arány csupán fele.

A kínai bankszektornak jobban ki kellene használnia az internet-technológiát és a célfogyasztói finanszírozást, most hogy az ország áttér a fogyasztás-vezérelt növekedési modellre, mondta Ma.

Néhány új üzletág, mint a mobilfizetés és az interneten keresztüli hitelezés vagy finanszírozás, azaz a személyközi hitelezés (P2P) kihívásokat, de lehetőségeket is tartogat a hagyományos bankok számára, mondta Ma.

Az előrejelzések szerint 2015-re 1 milliárd mobilbankos ügyfél lesz, és a tranzakciók mértéke várhatóan eléri az 1 billió dollárt, mondta Jaspal Bindra, a Standard Chartered Bank vállalati és ázsiai részlegének vezérigazgatója.

Ha a bankok számára lehetővé válik, hogy szabadon határozzák meg a kamataikat, a kínai bankok arra kényszerülnek majd, hogy felgyorsítsák üzleteik átalakítását és feltárják a nemzetközi piacokat.

A liberalizáció segít szűkíteni a kölcsön- és letéti kamatok között jelenleg tátongó szakadékot, és arra ösztönzi majd a bankokat, hogy többet adjanak kölcsön kisebb vállalatoknak és újítsák meg a működésük, ha több profithoz akarnak jutni, mondta Xiao Gang, a Bank of China elnöke.

Az új üzletágak jobban együtt fognak működni a hagyományos bankokkal, mint riválisaik, hiszen mások a célcsoportjaik, mondta Tang Ning, a CreditEase, a legnagyobb kínai online személyközi hitelező vezérigazgatója.

(Írta/fordította: Falucska Violetta)