A teherautókat gyártó fehérorosz BelAZ leginkább a külfejtési billenőkocsikról ismert; a világon minden harmadik ilyen tehergépjármű BelAZ márkájú. A fehérorosz cég 2009-ben egy kínai vállalkozással közösen létrehozta a pekingi székhelyű AVIC-BelAZ céget, amely bányászati eszközöket gyárt. A cél a kínai piac meghódítása. Kovalevitch Serguei, a közös vállalat vezérigazgató-helyettese a Kínával való együttműködésekről szólva kifejtette, hogy bölcs döntés volt a BelAZ kínai megjelenése.

„Kínában nagy esély van a profitszerzésre. 12 éve dolgozom ennél a cégnél, és azt vettem észre, hogy egyre több kínai vállalkozás települ Fehéroroszországba. A fehérorosz üzletemberek is Kínát választják a befektetéseikhez. Manapság a globális gazdaságban lassú fejlődés figyelhető meg, azonban Kína gyors ütemben fejlődik. Kína erős partner, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni."

Fehéroroszország a 90-es évek elején hirdette ki függetlenségét. A politikai és gazdasági rendszerváltás óta nagy szükségük van a külföldi tőkére a nemzetgazdaság növekedésének élénkítéséhez. A külföldre irányuló kínai beruházások ösztönzését szolgáló „Go Out", vagy „Irány kifelé!" stratégia támogatásával szép eredményeket tud felmutatni a kínai-fehérorosz import-export. A gazdasági és műszaki együttműködés területén tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordnak számító 3 milliárd dollár volt.

Persze ez csak elenyésző része a teljes kínai—kelet-európai gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek. Amikor szóba került a jelenlegi gazdasági és kereskedelmi helyzet Kína és a kelet-európai országok között, Chen Ming, a kínai kereskedelmi minisztérium európai ügyekkel foglalkozó főosztályának vezetője a következőket mondta.

„Az utóbbi években gyors ütemben fejlődött a kínai—közép-kelet-európai gazdasági együttműködés. A kétoldalú kereskedelmi forgalom és beruházás összege évről évre nőtt. 2011-ben a kereskedelem volumene 48,9 milliárd dollár volt, amely 12-szeres növekedést jelent a 2001-es évhez képest. A Közép-Kelet-Európába irányuló befektetés ma már meghaladja a 3 milliárd dollárt. "

A kínai—közép-kelet-európai kétoldalú kereskedelmi volumen gyors növekedése annak köszönhető, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködések folyamatosan bővülnek. A közép-kelet-európai rózsaolaj, borostyán, kristály, sör, illetve gépjármű mindenütt megtalálható a kínai piacon, de a Kínából származó olcsó fogyasztási cikkek is népszerűek Európában. A jövőbeni gazdasági és kereskedelmi együttműködésekről szólva Zhao Zhongxiu közgazdász elmondta, hogy a szolgáltatási szektorban még van hely a piacon.

„A kínai vállalkozások versenyképesek az információtechnológiai, a banki és a távközlési szolgáltatások területén. Ezekben a szektorokban még van lehetőség a kétoldalú együttműködésre."

Kína a reform és nyitás politikájának köszönhetően az utóbbi évtizedekben a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált. Hatalmas belső piaca vonzó befektetési

lehetőségeket kínál a külföldi tőke számára. Mindeközben a közép-kelet-európai országok a nagy átalakulás folyamata során is együttműködésre törekedtek Kínával. Az utóbbi években Kína jogi szinten egy sor olyan intézkedést határozott meg, amelyek célja, hogy felgyorsítsák a felek együttműködéseit. Chen Ming erről így nyilatkozott.

„Kína minden közép-kelet-európai országgal gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodásokat, illetve beruházási szerződéseket kötött, ami megteremtette a jogi alapot a kétoldalú együttműködéshez. Wen Jiabao miniszterelnök a második kínai—közép-kelet-európai üzleti fórumon 12 pontban fogalmazta meg javaslatait a baráti együttműködések elősegítéséről, ami jelentős hatással lehet az együttműködés és bizalom megerősítésére."

Lengyelország azon országok egyike, amelyek az elsők között vették fel a diplomáciai kapcsolatot Kínával. Már 1950-ben sor került az első kormányközi megállapodás aláírására. 2010-ben a kínai-lengyel kereskedelmi forgalom 11,14 milliárd dollárra rúgott. Lengyelország hét egymást követő évben volt Kína legnagyobb üzleti partnere Kelet-Közép-Európában. Tadeusz Chomicki lengyel nagykövet kifejtette, hogy Kína kétségtelenül a legfontosabb kereskedelmi partnerek egyike a közép- és kelet-európai országok számára, és Lengyelország kész tovább emelni a kétoldalú együttműködés szintjét.

„A 16 közép-kelet-európai ország nem feltétlenül gondolkodik egységben. Mind partnerségre törekszik Kínával, nyerő-nyerő helyzetet szeretne kialakítani. Az elmúlt 30 évben Kína a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa volt. A két fél közti együttműködés továbbra is bővíthető."

A közép-kelet-európai országok közül Magyarországra irányult a legtöbb kínai beruházás, körülbelül 2 milliárd euró. Takács Szabolcs, a magyar Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Kína kiemelt szerepet játszik a magyar külkereskedelemben. Elmondta, hogy Kína Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei között szerepel.

Az elmúlt években egyre gyakoribbak a magas szintű látogatások Kína és a közép-kelet-európai országok között. A problémák és viták ellenére a felek készek az együttműködések erősítésére, és az üzleti életben is sok példa van a konszenzusra. A kínai—közép-kelet-európai kereskedelem a nemzetközi pénzügyi válsággal és az európai adósságválsággal is meg kell, küzdjön, de így is óriási lehetőségek rejlenek az együttműködésekben.

(Írta/fordította: Jin Shiyu)