Új pénzügyi intézkedéscsomagot adott ki a kínai központi bank a 2011-től 2015-ig tartó időszakra szóló 12. ötéves terv keretében a jüan nemzetközi piacokra való bevezetéséről és a kormányzati tőkeszámla konvertibilitásáról. Elemzők szerint az intézkedéscsomag érinti, ám nem tartalmaz pontos ütemtervet a kamatlábak és a jüan árfolyamának reformjáról, valamint nem foglalkozik a kínai osztott kötvénypiac konvergenciájának kérdésével sem – számolt be a Global Times kínai napilap.

2015-re a pénzügyi szektor adhatja Kína GDP-jének öt százalékát, amely növekedést jelentene az elmúlt évtized 4,42 százalékos átlagához képest. A terv szerint a közvetlen és a közvetett tőzsdei és kötvénypiaci finanszírozás a nem pénzügyi szektor teljes társasági finanszírozásának tizenöt százalékát fogja adni, amely 11,08 százalékos emelkedést jelent a 2005-től 2010-ig tartó időszakkal összehasonlítva.

„A terv nem részletezi a kamatláb és az árfolyam reformjának ütemezését és célszámait" – írta a Weibo közösségi oldalon Lu Zhengwei, a sanghaji Industrial Bank vezető elemzője. Emellett a terv nem foglalkozik a kínai kötvénypiaccal sem, pedig a konvergencia hiánya a valuta nemzetközi piacokra bevezetésének folyamatát akadályozza, mondta el a Global Times napilapnak Liu Xiao, a pekingi Anbound Consulting egyik tanácsadója.

Kínának két külön kötvénypiaca van, melyek különböző szervek felügyelete alá is tartoznak. A bankközi kötvénypiacon a bankok, a nagykereskedők (például pénzintézetek és vagyonkezelők) kereskedhetnek államkötvényekkel és állami tulajdonú vállalatok által kibocsátott kötvényekkel. Ezt a piacot többek közt a Kínai Banki Szabályozó Bizottság (CBRC) és a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) felügyeli. A másik kötvénypiac működését a Kínai Értékpapír Szabályozó Bizottság (CSRC), azaz a kínai tőzsdefelügyelet irányítja. Ennek kereskedelmi volumene nagyjából egytizede a bankközi kötvénypiacénak. Itt egyéni befektetők és befektetési alapok kereskedhetnek az államkötvényekkel és a tőzsdére bevezetett cégek részvényeivel. A központi bank tájékoztatása szerint a kínai kötvénypiac értéke tavaly elérte a 22,1 trillió jüant, a tőzsdepiacé pedig a 20,9 trilliót.

Liu Xiao felhívta a figyelmet arra, hogy a két piac különböző szabályok és sztenderdek szerint működik, amely magasabb költséget jelent a kötvények kibocsátóinak és nehezíti a kereskedést.

A kötvény- és tőzsdepiacok jelentik az offshore jüanberuházások két fő platformját, és létfontosságú szerepet töltenek be a valuta nemzetközi piacokra való bevezetésében. Liu szerint az, hogy nincsenek egységes szabályok a két piacon, elriasztja a nemzetközi befektetőket, és szűkítik az offshore jüan visszaáramlását Kínába.

Liu a Global Timesnak elmondta, az utóbbi években már vezettek be reformokat Kína tőzsdepiacain, például elindultak a határidős részvényindex-ügyletek és a letétes kereskedés, de a kötvénypiacon semmilyen változás nem történt az elmúlt tíz évben.

Shen Hong, a Dow Jones hírügynökség kínai irodájának vezetője szerint a pénzügyi terv széles területet fed le, többnyire csak megismétli a korábbi irányelveket ezekben a témákban. A fontosabbak közül: folytatni kell a strukturális átalakításokat, növelni a piaci szerepvállalást a források allokálásában a tőkepiacon, a kamatlábak és a jüan árfolyamának liberalizációját. Ígéretet tettek arra, hogy nyitottabbá teszik Kína tőkeszámláját. Hong szerint a terv ezenfelül hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a hazai nagy pénzintézetek és bankok helyzetét.

Az elemző azt mondja, Kína biztosan folytatni fogja a jüan nemzetközi piacokra való bevezetését, hogy egy napon a legnagyobb tartalékvaluták egyike lehessen a világon. Ez megint olyasmi, ami jól illeszkedik Kína feltörekvő gazdasági pozíciójához. Úgy véli, ez növelni fogja a más valutákkal kötött közvetlen kereskedést, különösen a legnagyobb kereskedelmi partnerek között. De újfent egy nagyon lassú és hosszadalmas folyamatról van szó, mert függ a kereslettől, a likviditástól, és a helyzet egyik bilaterális kereskedelmi megállapodásról a másikra változik – tette hozzá.

2012 őszén a kelet-kínai Zhejiang tartományi hatóságok 8,7 milliárd jüan értékű öt- és hétéves lejáratú kötvényt bocsátottak ki. Ezzel a zhejiangi lett Sanghaj és Guangdong után a harmadik kormányzat, amely közvetlen eladásra bocsátott ki kötvényeket. A legtöbb helyi kormányzati kötvényt a pénzügyminisztériumon keresztül lehet csak értékesíteni Kínában. Zhou Xiaochuan, a kínai központi bank vezetője szerint a kötvényeket elsősorban a helyieknek kellene megvásárolniuk, ez a felállás megóvná a tartományi és városi kormányzatokat attól, hogy fizetésképtelenséget kelljen jelenteniük.

Patrick Chovanec, a Tsinghua Egyetem gazdasággal és menedzsmenttel foglalkozó iskolájának professzora a Kínai Nemzetközi Rádiónak azt mondta, mindeddig a helyi kormányzatok nem tudták saját maguk vagy saját néven kihelyezni az adósságaikat. Helyette vállalatokat szponzoráltak, amely valójában egy formája volt a helyi adósságnak, ez vette fel a nevüket adósság formájában. Becslések szerint 10-12 trillió jüan adósság köthető a helyi kormányzatokhoz. Most azt látjuk, hogy a helyi kormányzatok igyekeznek a helyi, rossz helyzetbe került vállalatok adósságait felvásárolni, de így a helyi kormányzatok eladósodottsága csak ront a helyzeten ¬– mondja Chovanec.

A szakértő szerint a nagy probléma itt az elszámoltathatóság, mindegy, hogy az eladó vagy a vevő szemszögéből nézzük. A kérdés, hogy a helyi kormányoknak tényleg kötelező-e visszafizetniük az adósságot vagy fizetésképtelenséget jelenthetnek, ha nem tudják, mint ahogy például az amerikai államok vagy városok csődöt jelenthetnek az adósságukra? Vagy mindenki azt gondolja, hogy a kormányzat valóban kifizeti majd a számlát? Ha nincsen elszámoltathatóság, akkor nincs oka a kormányzatnak arra, hogy felelősen járjon el – véli Chovanec.

A professzor elmondta, hogy a megtakarításokat illetően nagy az érdeklődés a befektetési eszközök iránt Kínában, a kulcskérdés az elszámoltathatóság, és hogy a piac tükrözheti-e a kockázatokat. Mert az egy dolog, hogy kötvényeket bocsátanak ki, egy másik pedig, hogy van kötvénypiac. Chovanec úgy véli, a kötvénypiac arról szól, hogy a piac árazza a kockázatokat, és a kérdés megint csak az, mi a kockázata, a valós kockázata annak, hogy helyi kormányzatok kötvényeibe fektetünk be, és milyen valós elszámoltathatósággal jár ez azoknak a helyi kormányzatoknak, mit kell vállalniuk, ha fizetésre kerül a sor.

Hong szerint Kína már tett néhány elég biztató lépést az idén arra, hogy lazítson a rendszer szabályozásán, lehetővé téve, hogy a bankok maguk határozzanak meg kamatlábakat, az ajánlott számok felett vagy alatt. Mindemellett azért ne felejtsük el, hogy Kínának nagyon hosszú időre volt szüksége ahhoz, hogy eljusson idáig. Hong azt mondja, a hatóságok valószínűleg megtartják a fokozatosságot, ez pedig különösen fontos a mostani helyzetben, amikor lassul a gazdasági növekedés és csökkennek a bankok jövedelmezőségi kilátásai. Éppen a nemrég bevezetett reformok miatt látjuk azt, hogy a banki haszonrések csökkentek az idei év második negyedévében. Úgy véli, a kamatlábak liberalizációja egy nagyon általános koncepció és nemcsak a bankokról szól. Az egyik legfontosabb feladat Kína számára az elkövetkező években, hogy kialakítson egy saját irányadó kamatlábat a bankközi piacon, amely segíti a befektetőket a hitelkockázatok felmérésében.

(Írta/fordította: Le Marietta)