Lett légyen szó utazásról vagy munkáról, manapság már külföldiek milliói érkeznek minden évben Kínába. Nem is csoda, hogy ennyi ember közül többen is koporsóban vagy urnában hagyják csak el az országot.

Körülbelül 1500 külföldi állampolgár hal meg Kínában minden évben, mondja egy temetkezési vállalkozással foglalkozó bennfentes. Ennél az 1500-nál viszont még több az olyan kínai, akinek Kínán kívül ér véget az élete.

A statisztikai adatok mögött természetesen tragikus sorsok vannak, ugyanakkor a temetkezési vállalatok egy része számára üzleti lehetőséget jelent a külföldön elhunytak hazaszállítása. Ez az üzleti szegmens az elmúlt évtizedben az idegenforgalom bővülésével párhuzamosan folyamatosan növekedett.

Több cég is szeretne minél nagyobb piaci részesedést szerezni a külföldön elhunytak hazaszállításából. Azonban néhányan kifogásolták, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok monopóliumot hoztak létre, ami a laza kormányzati felügyelettel párosulva árnövekedést eredményezett.

1993-ban a kínai Országos Temetkezési Szövetség hálózatot alakított ki, temetkezési szempontból 34 részre osztották fel a nagyvárosokat, tartományokat és autonóm területeteket. A cég évente összesen 1800 külföldön elhunyt kínai állampolgár hazaszállítását bonyolítja. A Polgárügyi Minisztérium szerint ez a szám hatszoros növekedést jelent az 1990-es években tapasztaltakhoz képest.

A külföldiek halálesetének fő oka a szívroham, különösen a szívinfarktus, illetve a közlekedési balesetek, közölte a kínai Országos Temetkezési Szövetség, ugyanakkor pontos számokkal nem tudtak szolgálni az egyes halálnemekről.

Utazó holttestek

Csak a kínai Országos Temetkezési Szövetség által engedélyezett temetkezési vállalat foglalkozhat elhunyt külföldi állampolgárok hazaszállításával, míg a végső szót a karantén hatóságok mondják ki, ugyanis tőlük függ, hogy melyik cég szállíthatja az elhunytakat.

A Babaoshan Temetkezési Szolgáltatás az egyik első ilyen engedélyt kapott temetkezési vállalat volt, és Pekingben máig ez az egyetlen cég, amely külföldi elhunytak szállításával foglalkozhat. Mivel a Babaoshan Temetkezési Szolgáltatás hosszú távú kapcsolatokat alakított ki a követségekkel, konzulátusokkal és a nemzetközi légitársaságokkal, ezért az állami tulajdonú vállalat nemcsak a fővárosban működik, hanem egész Kínában vállalnak munkát, mondta Gao Qi, aki a cégnél a külföldi elhunytak maradványainak hazaszállításáért felelős.

Más temetkezési központok általában egy körzetben működnek, mint például a Chengdu Temetkezési Szolgáltatás, amelynek hatóköre Szecsuán tartományra terjed ki. De ha valaki Tibetből hívja őket, akkor szintén intézkedniük kell, mivel az autonóm terület nem rendelkezik ehhez engedéllyel.

Általában körülbelül öt munkanappal kell számolni, hogy minden szükséges dokumentum kész legyen az elhunyt földi maradványainak repülővel történő hazaküldéséhez. Rendőrségi és igazságügyi vizsgálatokra van szükség, ha a halál oka ismeretlen. Ha egy külföldi fertőző betegségben hal meg Kínában, akkor a helyi jogszabályok szerint mindenképpen el kell hamvasztani a holttestet, és csak a hamvakat lehet elszállítani az országból. A szolgáltatások ára mindenképpen több ezer dollárt tesz ki, de a pontos árak tartományonként változnak.

Guangzhouban például a költségek körülbelül 36 000 jüant, azaz nagyjából 5700 amerikai dollárt tesznek ki. Ebben az összegben benne van a koporsó, a balzsamozás, a szükséges dokumentumok, a karanténigazolás és a vámhatóságok igazolása is, mondta egy magát csak Zhi vezetéknevvel megnevező férfi, aki a Guangzhou tartományi temetkezési vállalatnál a külföldi elhunytakkal foglalkozik.

A Pekingben működő Wilfried Verbruggen szintén elhunytak hazaszállításával foglalkozik. Mint újságírónknak elmondta, mivel hiányzik az egységes árképzési rendszer, ezért néhány temetkezési vállalat annyit számít fel, amennyit csak akar.

Ha egy külföldi meghal Kínában, akkor az ügyével foglalkozó temetkezési vállalat csak a koporsóért és a bebalzsamozásért 25 000 és 50 000 jüan közötti összeget számít fel. A holttest tárolásáért akár napi 800 jüant is elkérhetnek, attól függően, hogy milyen helyiséget és hűtést választott a megbízó, meséli a belga Wilfried Verbruggen, akinek Roseates nevű cége már 2004 óta foglalkozik elhunytak hazaszállításával.

Wilfried Verbruggen cége ugyan kapcsolatban áll az Országos Temetkezési Szövetséggel, de annak nem tagja. Évente körülbelül 120 elhunyt ügyeit intézik, legtöbbször Kínában elhunyt európaiakét, ugyanakkor mintegy 20 külföldön elhunyt kínai állampolgár hazaszállítását is végzi a belga cég. Verbruggen arról is beszámolt, hogy az elmúlt években egyre nőtt az igény a biztosítás nélküli amerikai egyéni ügyfelek részéről. A belga vállalkozó azt is elárulta, hogy cégénél a haszonkulcs 7500 jüan ügyenként.

Néha akár nyolc folyamatban lévő ügyük is van, munkatársai Pekingben, Sanghajban, Kantonban, Ürümcsiben és Lhászában is dolgoznak.

Verbruggen néhány évvel ezelőtt megállapodást írt alá az Országos Temetkezési Szövetséggel, amelynek értelmében több kínai balzsamozót képeznek ki. Arról is szó volt, hogy a szövetséggel közösen új balzsamozó központokat nyitnak Pekingben, Sanghajban és Guangzhouban, de később a tervből nem lett semmi, mert nem sikerült megnyerni a hatóságok támogatását. Ennek ellenére Verbruggen még mindig bízik abban, hogy üzleti vállalkozása fejlődhet Kínában.

„Az emberek meghalnak, ez ténykérdés. És ugyan a pénzügyi válság hatására csökkent a Kínában dolgozó szakemberek száma, de Kína részéről még így is sok tartalék van a turizmus fejlesztésében. Furcsa és zavarba ejtő feladat a temetkezési vállalkozóké. De nekem szükségem van az ilyesféle kihívásokra, ki akarom próbálni a lehetetlent. Olyan ez számomra, mint egy függőség. Segíteni akarok az olyan embereknek, akik szomorú helyzetbe kerültek. Bár nem tehetünk sokat, egy kis határozottság, odafigyelés és empátia azért hasznos" – mondta Wilfried Verbruggen.

Külföldön elhunyt kínaiak hazatérése

Az Országos Temetkezési Szövetség adatai szerint a temetkezési üzletágban a külföldön elhunyt kínai állampolgárok hazaszállítása nő a leggyorsabban.

Az Országos Temetkezési Szövetség az elmúlt években több tucat olyan külföldön elhunyt kínai személy maradványait szállította haza, akik például a Kínai Vasútépítési Társaság, a Kínai Mérnöki Építőipari Társaság, vagy a Pekingi Építőipari Mérnöki Csoport valamilyen építési projektjén vettek részt.

„A külföldön elhunytak Kínába szállítása sokkal egyszerűbb, mint valaki földi maradványait Kínából külföldre szállítani. Az árak hivatalosak és sokkal olcsóbbak, mint kínai viszonylatban" – mondta Verbruggen.

Néhány kínai állampolgár olyan kedvelt turisztikai célpontokban veszti életét, mint például Thaiföld vagy Bali, és a halál oka általában fulladás. Mások viszont Szaúd-Arábiában vagy Afrikában dolgozó építőmunkások voltak.

Verbruggen arról is beszélt, hogy a kínai családok ilyen esetekben nagyon igényesek. Ha egy rokonuk külföldön meghal, akkor mennek a kínai tisztviselőkhöz panaszkodni. A családok mindenképpen szeretnék elérni, hogy az elhunytakat hazaszállítsák, és Kínában tartsák meg a temetési szertartást.

„Valószínűleg úgy érzik, hogy így törődnek igazán a rokonokkal. Úgy érzik, hogy tenniük kell valamit, nem pedig ölbe tett kézzel várni" – mondta Verbruggen, aki szerint Európában és az Egyesült Államokban sokkal gyakorlatiasabbak az ügyfelek. Ők úgy gondolkodnak, hogy akkor sem tehetnek semmit, ha elmennek Kínába, ezért ha egy rokonuk meghal külföldön, akkor az elhunyt hazavitelét teljes egészében egy ügynökségre bízzák.

(Írta/fordította: Hajnal László)