Október 24-én megjelent Kína energiapolitikáról szóló fehér könyve. Az 1981-2011-es időszakban Kína energiafogyasztása évente 5,82 százalékkal nőtt, alátámasztva a nemzetgazdaság tízszázalékos éves növekedését – számolt be a Xinhua hírügynökség.

Az 1970-es évek reform és nyitás politikája óta Kína energiaszektora és társadalmi fogyasztói szolgáltatásai jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az ország energiaforrásai egy szén, villamos energia, kőolaj, földgáz, új és megújuló energián alapuló átfogó rendszerből állnak.

2011-ben Kína elsődleges energiatermelése 3,18 billió tonna szénnek volt megfelelő. Ezzel nemzetközi összehasonlításban Kína volt a világelső. Szénkitermelése elérte a 3,52 billió tonnát, nyersolaj-kitermelése a 200 millió tonnát, finomított olajtermékei a 270 millió tonnát.

Földgáz-kitermelése 103,1 billió köbméter volt, működő villamosenergia-termelési kapacitása elérte az 1,06 billió kilowattot, éves elektromos áram termelési teljesítménye 4,7 trillió kilowatt/óra volt.

2006 és 2011 között Kína energiafogyasztása minden tízezer jüannyi GDP 20,7 százalékára csökkent, ezzel 710 millió tonna szénnek megfelelő energiát takarítva meg.

Az ország 2007-ben jelentetett meg egy átfogó munkatervet az energiatakarékosságról és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A terv a nagyobb iparágak, például az építőipar és a közlekedés számára is meghatározott energiafogyasztásra vonatkozó célszámokat.

A fehér könyv szerint Kína energiaiparának fejlődéséhez szükség van a magas szintű technológiai megoldások alkalmazására, arra, hogy megfelelően gazdálkodjanak az erőforrásokkal, csökkentsék a környezetszennyezést, és növeljék az energiabiztonságot.

A 2011-2015-ös időszakra szóló 12. ötéves terv szerint Kína 2015-re a 2010-eshez képest GDP egységenként 16 százalékkal kívánja csökkenteni energiafogyasztását, míg a szén-dioxid-kibocsátást 17 százalékkal.

Az ország a vízerőművek építésére, a nap- és szélenergia felhasználására kíván fókuszálni, valamint az atomenergia biztonságos és hatékony termelésére. Emellett kiemelt szerepet kap a biomassza és más megújuló energiaforrások felhasználása is.

Dr. Lin Boqiang, a Xiamen Egyetem energiagazdálkodással foglalkozó központjának vezetője a Kínai Nemzetközi Rádiónak azt mondta, az energiatakarékosságot prioritásként kezelő szempontból a célok alapvetően helyesek, mert a jelenlegi fejlődés, gazdasági növekedés fenntartásához nagyon is szükség van elegendő energiára. Tehát az energiatakarékosság egyértelműen az elsődleges cél. Lin szerint a fehér könyv nagyon jól leírja a mostani helyzetet és a problémákat, de abban már nem olyan jó, hogy megoldásokat ajánljon, vagy reformokat, melyeket végre kellene hajtani, hogy elérjék a célokat. Arról nem sok szó esik.

A fehér könyv kitér a lakossági villamos energiaellátásra is. A kormány azt tervezi, hogy kibővíti a meglévő hálózatot a Tibeti Autonóm Területen, a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen, Belső-Mongóliában, Qinghai, Szecsuan és Jünnan tartományokban. Ezzel és a megújulók alkalmazásával igyekeznek áramot juttatni azoknak, akik eddig nem fértek hozzá a lakossági rendszerhez. A terv szerint 2015-re az összes eddig kimaradt területet bekötik az energiahálózatba.

A városi ellátórendszer javítása egy másik célkitűzés. Itt a kormány a meglévő hálózatok minőségén és megbízhatóságán fog javítani a városi energiaellátás, különösen a háztartások áramfogyasztásának kiszolgálásához. Emellett az állam igyekszik felgyorsítani a földgáz-kitermelést is, a földgáz szállítására kialakított hálózatok kiépítése és fejlesztése jelenleg is zajlik. Az északi városokban, ahol kerületenként kialakított távhőrendszerek vannak, a kormány közös hőközpontok létrehozását tervezi a távfűtés minőségének javítása érdekében.

A fehér könyv szerint 2015 végéig a nem fosszilis eredetű energiaforrások felhasználását az elsődleges energiafogyasztásban 11,4 százalékra, a működő villamosenergia-termelési kapacitásban harminc százalékra kívánják növelni.

2011-ben Kína vízerőművekből származó villamosenergia-termelési kapacitása elérte a 230 millió kilowattot, mellyel szintén első lett a világon. Az ország tizenöt atomerőművet helyezett működésbe, összesen 12,54 millió kilowatt teljesítménnyel. További huszonhat létesítmény építése még zajlik, ezek a tervek szerint 29,4 millió kilowatt energia termelésére lesznek képesek, mely szintén kiemelkedő teljesítmény az energiatermelésben.

Kína a szélenergia-felhasználásban is első, működő villamosenergia-termelési kapacitása ezen a területen 47 millió kilowatt.

Mindemellett azonban az ország nem rendelkezik komoly energiaforrásokkal, az egy főre eső szén, kőolaj és földgáz aránya kifejezetten alacsony. A fehér könyv szerzői szerint ez elősegíti az innovációt, a kutatás és fejlesztés fejlődését eredményezheti az energiatermelés technológiái területén.

Dr. Lin Boqiang szerint a szénkitermelés visszafogásával nagyon óvatosnak kell lennünk, ő egyetért a fehér könyvvel abban, hogy még 2030-ban is, a szén valószínűleg hatvan százalékát adja majd az energiafogyasztásnak Kínában.

Lin hozzátette, a szén jelenleg 65 százalékát adja az elsődleges energiaforrásoknak, és 80 százalékát a villamos energiának, ezt nagyon nehéz lesz megváltoztatni, ezenfelül tudjuk, hogy a szén nem előnyös a zöld fejlődés szempontjából, de ha hagyjuk, hogy túl gyorsan elfogyjon, akkor hiányhelyzet léphet fel. Jelen pillanatban nagyon nehéz egyensúlyban tartani a szénfogyasztást és a tartalékok megőrzését.

A tervek szerint Kína növelni fogja az energiatermelést a vidéki területeken és az országhatár menti régiókban. A cél, hogy 2015-re egyfajta bemutató projektként kétszáz megye és ezer falu működjön zöld energiával.

A fehér könyv hangsúlyozza, hogy Kína különféle nyersanyagok és energiaforrások felhasználásával és cseréjével kapcsolatos együttműködéseket tart fenn Argentínával, Brazíliával, az Egyesült Államokkal, az EU-val, Japánnal, Kazahsztánnal, Oroszországgal, Türkmenisztánnal, Üzbegisztánnal, Venezuelával és más országokkal.

Kína különböző energiaügyekben érintett, vagy ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek tagjaként igyekszik megfelelő jogi környezetet teremteni a külföldi befektetők számára. A kínai kormány kőolaj és földgáz, valamint a hagyományostól eltérő olaj és földgáz források feltárása és kiaknázása terén számít a kínai-külföldi együttműködések megjelenésére.

Ugyanakkor a fehér könyv hangsúlyozza az atomenergia terén a kínai vezetésű kooperációkat fogadják csak el, míg a kutatás és fejlesztés terén a nemzetközi energiacégek kutatóközpontjainak megjelenésére számítanak.

Dr. Lin Boqiang, a Xiamen Egyetem energiagazdálkodással foglalkozó központjának vezetője szerint a fehér könyv becslése, miszerint a felhasznált kőolaj 68 százalékát importból fogják fedezni az elkövetkező években, egy nagyon visszafogott becslés. Az ő álláspontja szerint ennél több is lehet, ezért a tartalékolási terv nagyon fontos Kína számára. A fehér könyv azonban nem írja le világosan a kilencvennapos stratégiai tartalék fenntartásához szükséges teljes folyamatot, ezen a ponton nem fogalmaz elég világosan – mondta el a kutató.

(Írta/fordította: Le Marietta)