Egy közelmúltban készített közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy a 2011-ben egyetemet végzett hallgatók közül körülbelül 570 ezren nem tudtak elhelyezkedni. A dolgozó hallgatók csupán 47 százaléka elégedett a jelenlegi munkájával. Statisztikai adatok szerint 2012-ben a felsőoktatási intézményekből kikerülő hallgatók száma el fogja érni a 6,8 milliót, így a végzős egyetemisták foglalkoztatásának helyzete egyre komolyabb problémát jelent.

You Jiabei 2011-ben végzett Zhejiang tartomány kommunikációs egyetemén, de eddig nem sikerült elhelyezkednie.

„Nem találtam olyan állást, amely megfelelne az elvárásaimnak. Vagy a fizetés túl alacsony, vagy tehetségesebb embert keresnek az állásra" – mondta a lány.

You Jiabei olyan munkát szeretne, amely otthonról is végezhető, és kevés munkatárssal kell érintkeznie, tehát nem függ másoktól.

A több mint 570 ezer végzős munkanélküli közül körülbelül 100 ezret még ma is a szüleik tartanak el. Több végzős egyetemistáról a szüleik gondoskodnak, de azt remélik, hogy a gyerekük mihamarabb el fog tudni helyezkedni, és nem fog otthon maradni.

„Egyre komolyabb problémát jelent az elhelyezkedés, és vannak, akik kénytelenek a szüleikre támaszkodni. De nem jó, ha ez az átmeneti időszak hosszú ideig tart, mivel ez túl nagy terhet jelent a szülőknek" – fogalmazott Zhang Hongming, a Sanghaji Tudományos Akadémia szociális kérdések kutatásával foglalkozó szakértője.

Annak ellenére, hogy egyre több végzős egyetemista nem talál magának állást, Kína több részén hiány van a munkaerőből. Az idei első negyedévben Shangdong tartományban 200 ezer betöltetlen állás volt, Hubei tartományban pedig 500 ezer. Ezzel kapcsolatban Xiong Bingqi, a Tsinghua Egyetem oktatási szakértője a következőket mondta.

„A munka nélkül maradt végzősök arányának emelkedése szorosan összefügg azzal, hogy az utóbbi években a különböző felsőoktatási intézmények csökkentették a felvételi ponthatárt, és olyan szakokat is indítottak, amelyekre nem volt igény a munkaerőpiacon. Ennek tudható be, hogy sok végzősnek esélye sem volt munkát találnia, és az egyetem után azonnal munkanélküli lett."

Xiong Bingqi úgy véli, hogy össze kellene hangolni a felsőoktatást és a társadalmi igényeket.

Vannak olyan egyetemisták, akik túlontúl optimisták a foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban, és meggyőződésük, hogy képesek lesznek jól fizető állást találni. Ez a hozzáállás is negatív hatással van a foglalkoztatásra. Nie 2011-ben fejezte be tanulmányait televíziós szerkesztés szakon. Egy ideig dolgozott, de az alacsony fizetés miatt otthagyta a munkahelyét. A lány most viszont nehezen talál állást.

„A szüleim remélik, hogy mihamarabb el tudok helyezkedni, és én sem szeretnék sokáig otthon maradni, de nagyon kevés jó állást kínálnak."

Xiong Bingqi rámutatott arra is, hogy több dolog is közrejátszik az egyetemisták elhelyezkedési gondjaiban. Az utóbbi években gyors ütemben kezdett emelkedni a felsőoktatási intézményekből kikerülők száma, de a szakok sem követik a munkaerőpiac igényeit, és az is problémát jelent, hogy sok egyetemista irreális igényeket támaszt a fizetéssel kapcsolatban.

Az 570 ezer végzős munkanélküli közül többen a nyolcvanas években születtek, akiknek nemcsak az elhelyezkedés jelent problémát, hanem a magas lakásárak, a fogyasztói árindex fokozatos emelkedése és más társadalmi kérdések is. Statisztikai adatok szerint a végzős munkanélküliek mellett a városokban elhelyezkedő parasztmunkások száma is magas. Kínában ma legalább 13 millió új állásra lenne szükség. Ez mind a központi kormánynak, mind a helyi kormányzatoknak komoly kihívást jelent.

A végzősök munkanélkülisége megoldásának érdekében a különböző kínai kormányzatok hathatós intézkedéssorozatot léptettek érvénybe. Így például a dél-kínai Kantonban idén összesen 330 ezer egyetemista diplomázott le. Az illetékes kantoni szervek kis összegű hitelek kibocsátásával, adómentességgel és más ösztönző intézkedésekkel segítik az egyetemisták foglalkoztatását. Emellett munkanélküli segélyben részesülhetnek azok az egyetemisták, akik az egyetem befejezése után fél évvel sem találnak állást.

Rádiónk munkatársa a kínai Oktatási Minisztériumtól arról értesült, hogy az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent a valós helyzet és az elvárások közötti különbség. Szintén nehézséget jelent a kínai oktatási rendszer elmaradtsága és az, hogy a felsőoktatási intézmények nem alkalmazkodnak a munkaerőpiac igényeihez. Zeng Xiangquan, a Kínai Népi Egyetem professzora szerint a jövőben fel kell gyorsítani a kínai felsőoktatási intézmények reformját, ezzel elősegítve a munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatásra való áttérést.

A kínai Oktatási Minisztérium által kiadott statisztikai adatok szerint a 2011-ben végzett egyetemisták 22 százaléka különböző szintű hivatalokban dolgozik, 24 százalékuk állami vállalatoknál, 52 százalékuk pedig magán- és külföldi tőkéjű cégeknél.

A magán- és külföldi tőkéjű vállalatok biztosítják a legtöbb munkahelyet, ám az egyetemisták a hivatali állásokat részesítik előnyben.

(Írta/fordította: An Xin)