Az archaikus kínai mitológiából ismert Nüwa istennő 4,1 méter magas szobrát leplezték le november 21-én az ENSZ bécsi központjában. Nüwa szobrát a nemrég magyar Pro Cultura-díjat kapott kínai művész, Yuan Xikun készítette. A legenda szerint egy Gonggong nevű hős haragjában beverte a fejét az égboltba, s ezzel pusztulásra ítélte a világot, de Nüwa istennő befoltozta a lyukat. Az eseménnyel az ózonlyuk növekedésének megállítására törekvő montreali jegyzőkönyv lezárásának huszonötödik és az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) ehhez kapcsolódó programjai elindulásának huszadik évfordulóját ünnepelték. A közelgő dohai klímacsúcs miatt az egész világ újra a klímaváltozás és a környezetvédelem kérdésére figyel.

Xie Zhenhua, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) alelnöke ismertette a kínai kormány klímaváltozást érintő stratégiáját és célkitűzéseit, valamint Kína álláspontját a nemzetközi kérdésekben.

Kína szerdán tette közzé a klímaváltozással kapcsolatos új irányelveket, és az elmúlt évben az ügyben tett lépéseket részletesen ismertető jelentést. A „Kína klímaváltozást érintő irányelvei és programjai 2012" (China's Policies and Actions for Addressing Climate Change 2012) című jelentést a november 26-án, Dohában tartandó ENSZ klímakonferencia kapcsán hozták nyilvánosságra.

A jelentés ismerteti, hogy a kínai kormány milyen lépéseket tett, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait, illetve, hogy elősegítse az alkalmazkodást a változó környezethez. A dokumentum kiemeli az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségek létrehozásának népszerűsítését, és a nemzetközi tárgyalások és együttműködések erősítését is.

Mindent figyelembe véve, a 2006-2010-es időszakban GDP egységenkénti energiafogyasztás aránya 19,1 százalékkal csökkent a 2005-ös adatokhoz képest. Ez a csökkenés 1,46 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás megszüntetését jelenti, valamint azt is, hogy Kína elérte a 2006-2010-es időszakra szóló 11. ötéves tervben meghirdetett célokat.

Xie Zhenhua arról tájékoztatott, hogy 2015-re Kína a GDP egységenként 16 százalékkal szeretné csökkenteni energiafogyasztását, GDP egységenként 17 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátást, és 11,4 százalékra emelné a nem fosszilis üzemanyagok arányát a teljes elsődleges energiafogyasztási szektorban.

„A kínai kormány nagy jelentőséget tulajdonít a klímaváltozás ügyének, és a pártkongresszus, valamint a pártgyűlések alkalmával elfogadott célok, melyek rengeteg irányelvet és intézkedést tartalmaznak, nagyon jól működnek. 2006-ban Kína felemelte az energiafogyasztás csökkentéséhez tartozó kötelező célszámokat, a 2005-öshöz képest GDP egységenként 20 százalékkal 2010-ig. 2007-ben a fejlődő országok közül elsőként dolgoztunk ki és léptettünk életbe nemzeti klímaváltozás programot. 2009-ben megígértük a világnak, hogy a 2005-öshöz képest, 2020-ra GDP egységenként 40-45 százalékkal csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást. Komoly erőfeszítések árán a 11. ötéves terv időszaka alatt GDP egységenkénti energiafogyasztásunk 19,1 százalékkal csökkent. Sikeresen elértük a 11. ötéves terv idején kidolgozott célokat. A 12. nemzeti gazdasági és társadalmi fejlődési terv, melyet az Országos Népi Gyűlés hagyott jóvá a tavalyi évben, meghatározta, hogy Kína energiafogyasztását GDP egységenként 16 százalékkal kell csökkentenünk, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 17 százalékkal, és 11,4 százalékra kell emelnünk a nem fosszilis üzemanyagok arányát a teljes elsődleges energiafogyasztási szektorban. A terv lefektette azokat az elveket is, melyek szerint fontos feladataink vannak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának ellenőrzését illetően, a célok elérése érdekében pedig a nemzetközi együttműködések megerősítésére van szükség."

2011-ben a szélsőséges időjárás és a klímaváltozás által okozott természeti katasztrófák 430 millió embert sújtottak Kínában, és 309,6 milliárd jüan értékű gazdasági kárt okoztak.

A most kiadott jelentés szerint a hamarosan megrendezésre kerülő dohai klímacsúcs kiemelt szerepet játszik az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) és a kiotói klímamegállapodás alapvető jogi struktúrájának betartatásában. A konferencia legfontosabb célja, hogy határozott megállapodások jöjjenek létre a kiotói egyezmény második kötelezettségvállalási időszakának kivitelezéséről és betartatásáról. A klímacsúcs célja az is, hogy a második kötelezettségvállalási időszak 2013. január elsejével megkezdődjön.

Kína álláspontjáról a jelentés azt mondja, az ország ragaszkodik a „közös, de differenciált felelősségvállalás" elvéhez a klímatárgyalásokon.

Az ország egy főre eső üvegházhatást okozó gázkibocsátása jóval más fejlődő országoké alatt van. Ugyanakkor a gyors gazdasági fejlődés és a nagyszámú népesség miatt Kína vált az üvegházhatást okozó gázok egyik legnagyobb kibocsátójává.

A Klímacsoport (The Climate Group) független civil szervezet november 20-án kiadott jelentésében azt javasolja Kínának, hogy létesítsen egy speciális alapot a környezetvédelmi kihívásokkal kapcsolatos együttműködések számára. Wu Guanghua, a Klímacsoport egész Kínáért felelős igazgatója elmondta, hogy a nagymértékű energiafogyasztás, az ipari tevékenységek és népesség nagy száma miatt Kína óriási intézményes és operatív kihívásokkal néz szembe a hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentését megcélzó terv kivitelezése során.

Kína 2011 óta ipari szerkezetének átalakításával igyekszik csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok, köztük a szén-dioxid kibocsátását. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) november 21-én megjelent beszámolója szerint Kína 2011-ben közzétett egy, az ipar szerkezetének átalakítási irányelveit tartalmazó dokumentumot, amely az energiatakarékossággal, a károsanyag-kibocsátás optimalizálásával és az ipari szerkezet fejlesztésével kapcsolatos nemzeti stratégiát is tartalmazza. Emellett megjelentetett egy munkatervet, amely a 12. ötéves terv időszakára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének pontos célszámait tartalmazza minden tartomány, autonóm terület és nagyváros számára.

A kormány felállított az energiatakarékosságot vizsgáló és értékelő rendszereket, környezetvédelmi hatásvizsgálatokat és megelőző vizsgálatok elvégzését tette kötelezővé az építkezési projekteknél.

Egyes iparágaknál emelkedtek a belépési küszöbök és szigorú korlátozások léptek életbe a nagy energiafogyasztással járó iparágakban elinduló új kivitelezések számát illetően. Ez a súlyosan környezetszennyező kibocsátással és túltermeléssel járó iparágakat takarja. Ugyanezekben az iparágakban, a termékek exportját is szigorú ellenőrzésnek vetik alá.

A kormány külön tervet dolgozott ki a zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású ipari fejlődés támogatására. A 12. ötéves terv keretében, az ipar szerkezetének átalakulását és a kulcsfontosságú iparágak fejlesztését elősegítő intézkedéssort is életbe léptettek.

2011-ben a kínai kormány 13,5 milliárd jüant fordított technológiai fejlesztések támogatására, ennek köszönhetően 279,1 milliárd jüan értékű befektetés jött létre. Az ország bevezetett egy sor intézkedést, melyek a feldolgozóipar átalakítását, ezen belül is a kiszolgált termelési egységek leszerelését segítik elő.

Hét stratégiai jelentőségű, fejlődő iparág számára ütemterv követését írják elő, ezek az energiatakarékosság, a környezetvédelem, az információ technológia új generációja, a biológia, a high-end felszerelések gyártása, a megújuló energiák, az új alapanyagok és a megújulókkal működő járművek iparágai.

(Írta/fordította: Le Marietta)