A tajvani Hon Hai Precíziós Iparvállalat, ismertebb nevén Foxconn már több mint egy évtizede gyártja az olyan nagy cégek termékeit, mint a Hewlett Packard, az Apple és a Dell. Az alkalmazottai rossz munkakörülményei miatt hírhedt cég nemrég újra a lapok címoldalára került.

Tudósítások szerint október elején négyezer munkás lépett sztrájkba a cég zhengzhou-i gyárában, Henan tartomány fővárosában, amelynek eredményeképp egy napra leállt a termelés.

Bennfentesek szerint a munkabeszüntetésért nagyrészt a munkásokra nehezedő óriási nyomás okolható – és a gyár felsővezetése, amely figyelmen kívül hagyta azt. A gyár dolgozóinak csupán öt mikrométer nagyságú gyártási hibákat kell keresniük az iPhone 5-ökben, miközben a kvótáknak is meg kell felelniük.

Szeptember 23-án Foxconn munkások ezrei csaptak össze a gyár biztonsági őreivel a Shanxi tartománybeli Taiyuan-ben, amelynek következtében 40 férfi sérült meg. A zavargást csak több ezer rendőr helyszínre vezénylésével sikerült megfékezni.

Ezek az incidensek újból rávilágítottak a menedzsment vállalatirányítási stílusa által a vállalat és a munkásai között keltett feszültségre. Munkásból pedig elég sok van: több mint egymillió embert foglalkoztat a vállalatbirodalom.

A probléma két éve került a közvélemény látókörébe először, miután egy sor, elégedetlenkedő munkások által keltett incidens a Foxconn fallal elzárt létesítményeire irányította a figyelmet.

A legnagyobb botrányt a Foxconn shenzheni, Longhua Tudományos és Technológiai Parknak hívott gyárvárosában történt öngyilkosságok sorozata okozta, amikor is 2010 elején öt hónap leforgása alatt 11 munkás vetette le magát az egyik épület tetejéről. Az esetek uralták a híradásokat és az Internetet, és egyből reflektorfénybe vonták a Foxconn titkolódzó világát.

A közvélemény élesen elítélte a Foxconnt, amelynek nevét egyre inkább a modernkori rabszolgasággal kötötték össze. A vállalatról kialakult, cseppet sem hízelgő kép megváltoztatására a menedzsment egy sor intézkedést hozott.

2010 óta a Foxconn háromszor emelte fel munkásainak alapfizetését az öngyilkosságok előtti 900 jüanről (kb. 32 ezer Ft) a mai 2200 jüanig (kb. 78 ezer Ft).

Idén a Foxconn együttműködött az Apple-el a munkások körülményeit felmérő „speciális, de önkéntes" független vizsgálatban, amelyet a Fair Munka Egyesület (Fair Labor Association) folytatott le a vállalat shenzheni és chengdui komplexumaiban.

A márciusi ellenőrzés eredményeinek ismertetése után a Foxconn ígéretet tett, hogy a továbbiakban az Apple beszállítói etikai kódexének megfelelően jár el, és nem dolgoztatja alkalmazottait több, mint 60 órát egy héten, illetve nem alkalmaz 16 éven aluliakat.

Ugyanakkor egy szakértő szerint ezek a változások leginkább a társadalom, és néhány nagy megrendelő, mint az Apple és a Dell rosszallása miatt születtek meg.

„A Foxconn menedzsmentje alapvetően sosem próbálkozott a problémák gyökeres megoldásával, nevezetesen, hogy foglalkozzon a munkásai szükségleteivel" – mondta Liu Kaiming, a Kortárs Elemzések Intézetének vezetője.

„Tipikus tajvani vállalatként a Foxconn nagyon jó a futószalagok optimalizálásában, amellyel maximális hatékonyságot és profitot képesek elérni. Számukra a folyamatosan üzemelő futószalagoknál dolgozó munkások inkább gépek, mint emberi lények." – tette hozzá Liu, akinek véleményét osztották a Global Times által megkérdezett Foxconn dolgozók is.

„Ahelyett, hogy a vállalat tagjának tekintenének minket, mi csak egyszerű gépek vagyunk, amiket a vállalat megvett, hogy biztosítsa a futószalag működését." – olvasható az egyik shenzheni Foxconn munkás weibo bejegyzésében.

A monoton munkán és a magas kvóták jelentette intenzív nyomáson kívül a cég munkásai körében egyöntetűen elítélik a kvázi katonai jellegű vállalatirányítást, amelynek következtében megfosztva érzik magukat minden szabadságuktól és személyes életüktől.

„Szinte senki sem büszke arra, hogy a mi kezeink közül kerülnek ki ezek a nagyszerűnek nevezett iPhone-ok. Úgy érezzük, hogy ez egy egyszerű adásvétel. Senki sem mondhatja, hogy a munkásszállásaink otthonos körülményeket teremtenek, hiszen a biztonsági őrök bármikor ránk törhetnek biztonsági ellenőrzés címén." – írta egy Huang nevű munkás a mikroblogján, amelyet sok más munkás olvas.

A gyárkomplexumot egyszerűen börtönként említik, ahol a munkások zaklatásáról hírhedt biztonsági őrök százai tartják fenn a rendet.

A csupán alsó-középiskolai végzettséggel rendelkező 25 éves Huang tavaly februárban helyezkedett el a Foxconn zhengzhou-i létesítményében, ahová főleg az átlagosnál magasabb fizetés vonzotta. Huang iPhone 5 készülékeket csomagol a futószalagnál, és normálisan több mint tíz órát dolgozik naponta.

A fiatalember azonban hamarosan rájött, hogy az élet a futószalag mellett keményebb, mint ahogy valaha gondolta.

„Ha nem tapasztalod meg, akkor el sem tudod képzelni, hogy milyen érzés. Alapvetően a kétségbeesés és a gyász keveréke." – mondta Huang műszakja után a Global Times munkatársaival folytatott internetes beszélgetésben.

Ugyanakkor az elsöprő technológiai és demográfiai változások a Foxconnra is nyomást gyakorolnak.

A migráns munkások első hullámával érkezők a nyolcvanas és kilencvenes években csupán arra törekedtek, hogy pénzt keressenek, amit hazaküldhetnek a családjuknak. Ma már azonban egyre több munkás önti ki a szívét az Interneten, vagy öntik panaszáradatukat oda, abban a reményben, hogy életük dokumentálásán keresztül segítséget kaphatnak a társadalomtól.

A munkások naplószerű mikroblog bejegyzései által a gyári élet legapróbb részletei is megismerhetők, és átfogó képet kaphatunk a Foxconn által biztosított munkakörülményekről szerte Kínában.

Néhányan a több mint négyezer jüanes (140 ezer Ft) fizetésükről töltenek fel képeket, hogy hozzátehessék, hogy a gyár még mindig arra kényszeríti őket, hogy több mint heti száz órát dolgozzanak minden egyes héten.

Mások nagyobb társadalmi támogatottságot igyekeznek gyűjteni a weibo által, és van, aki nagyobb kompenzációt igyekszik kiharcolni munkahelyi balesetéért.

És természetesen valós idejű híreket is kaphatunk a Foxconn Tiltott Városairól, ahogy egy külföldi médium utalt rájuk, legyen szó sztrájkról, gyári zavargásokról vagy még egy tragikus öngyilkosságról.

„Sokan érzik úgy, hogy a mi generációnkból hiányzik a kemény munka szellemisége. Valójában ez nem igaz. Ami a legjobban foglalkoztat minket, az a fejlődés lehetősége, a szabadság és a munkánk méltósága." – mondta Huang.

Míg a Foxconn, hála nagy súlyának a globális gyártásban, elkerülhetetlenül az érdeklődés középpontjába kerül, addig sokan amellett érvelnek, hogy a vállalat és az általa képviselt menedzsment modell valójában csak azon sok ezer kínai cég egyike, amelyek gyáraiban a sztrájk és a zavargások mindennaposak.

Szakértők szerint a változó kínai munkaerőpiacon, ahol a migráns munkások 60-70%-a 1980 után született, azonnali és valós változások szükségesek, hogy megelőzzék a gyakori gyári incidensek és zavargások visszatérését.

„Már nem tekinthetünk rájuk olyan emberekként, mint akik gondolkodás nélkül tovább dolgoznak a futószalag mellett, hanem inkább úgy kell gondolnunk rájuk, mint egy innovatív csoportra." – mondta Sun Haifa, a guangzhou-i Szun Jat-szen Egyetem professzora.

„A Foxconn-nak, ahogy sok más kínai vállalatnak is, nagyobb figyelmet kell szentelnie munkavállalói szükségleteire, és valóban be kell építenie dolgozói fejlődés iránti vágyát a menedzsment stílusukba, továbbá mérlegelniük kell a jólétüket és az oktatásra és pihenésre vonatkozó követeléseiket is." – javasolta Sun.

Október közepén a Hon Hai, azaz a Foxconn beismerte, hogy a Shandong tartománybeli Yantaiban lévő létesítményükben fiatalkorúakat is alkalmaztak, amelyért minden felelősséget magára vállalt.

Viszont ez a botrány önmagában is rámutatott a nehézségekre, amelyekkel a vállalat szembesül a munkások toborzása terén, mindazon stratégiák ellenére, amelyet a vállalat hatalmas munkaerő-éhségére való tekintettel dolgoztak ki, és amely Belső-Kína olcsó munkaerejét igyekszik kiaknázni.

A Foxconn meglehetősen alacsony követelményeket támaszt leendő munkásai elé: csak olyanok jelentkezését fogadják el, akik betöltötték 18. életévüket és testükön nincs tetoválás vagy heg.

Ennek ellenére, a korábbi napi háromezer munkás felvételével szemben mára a Foxconn egyre nehezebben talál olyanokat, akik hajlandóak nehéz gyári munkát végezni.

Henanban a tartományi kormányzat külön alkalmazási kvótát állított fel a Foxconn megsegítésére, amely a tartomány GDP-jének jelentős részét adja.

„Általában minden új alkalmazottra 500 jüan támogatás jut, amelyből 400-at az új alkalmazott kap meg, százat pedig az ajánlója." – mondta Zhang Minqiang, a Foxconn taiyuani gyárának középvezetője, aki osztályának minden dolgozóját arra ösztönöz, hogy segítsenek további munkásokat találni.

Július végén a Foxconn bejelentette, hogy három év alatt összesen egymillió összeszerelő robotot fog üzembe állítani.

„Nem állíthatjuk, hogy a gyári munka érdekes a munkások számára. Eléggé unalmas és nehéz munka, így a munkát kell megváltoztatnunk, nem pedig a munkásokat." – nyilatkozta Louis Woo, a Hon Hai szóvívője a Wall Street Journalnak a taiyuani gyári zavargások után.

Zhang műhelyében, ahol az iPhone 4 és 4S fém keretei készülnek, 30-40 robot üzemel minden összeszerelő szalagnál. De vannak olyan munkafázisok, amelyeket a robotok nem tudnak elvégezni.

„A robotokat főleg arra használják, hogy lyukakat üssenek, például a fülhallgató vagy USB csatlakozónak. Viszont a nyílások belsejében maradhat némi szilánk vagy egyenetlen felszín, amelyet csak manuálisan lehet lereszelni és polírozni." – mondta Zhang.

Abban a reményben, hogy az élet nem csak munkából áll, Huang Zhengzhouban a felmondáson gondolkodik. „Nem akarom itt elpazarolni az ifjúságomat." – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mit szeretne ezután dolgozni nagyon egyszerű és egyenes választ tudott adni: „Bármi megfelel, míg nem érzem úgy magam tőle, hogy csak az Apple telefonoknak élek."

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)