A kínai magántulajdonú gazdaság otthonának tartott Wenzhou-ban, a kínai gyáripar e fővárosában, nemrég nyilvánosságra hozták a várva-várt átfogó pénzügyi reform részletes implementációs szabályozását, amely a nem állami szféra pénzügyi deregulációját célozza. Mai műsorunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a pénzügyi reform próbaterepéül miértéppenWenzhou-t választották, illetve hogymelyek a reform legfontosabb pontjai és milyen hatással lesz a gazdaságra?

Március 28-án az Államtanács kiadta a „A Zhejiang Tartománybeli Wenzhou Város Átfogó Pénzügyi Reform Kísérleti Terület Összesített Tervét", amely 12 pontban határozta meg a teendőket. Ezzel kezdetét vette a wenzhou-i pénzügyi reform. A központi 12 pont mellé Zhejiang tartomány is elkészítette a tartományi 12 pontot, azaz a pénzügyi reform részletes szabályozását.

A Kína délkeleti részén fekvő Wenzhou annak a 14 tengerparti városnak az egyike, amelyek kapui a '80-as években nyíltak mega külföld előtt. Még a reform és nyitás kezdeti szakaszában, 1980-ban Wenzhou állított ki elsőként egyéni vállalkozói engedélyeket. Az ezt követő harminc évben Wenzhou megragadta a fejlett országok munkaintenzív iparágainak Kínába való kiszervezése jelentette lehetőséget. Alacsony költségeket és ezáltal árelőnyt biztosított a város. Több mint 40 ezer magánvállalkozás jött létre, amelyek számtalan márkát hoztak létre, a város pedig diverz gyártóbázissá vált, amelyet többek között a kínai lakat, cipő és a fém fürdőszobai szaniterek fővárosaként is emlegetnek. Ezzel párhuzamosan a város Kína külkereskedelmének egyik fontos csomópontja lett.

2011-ben a globális pénzügyi válság és az európai adósságválság hatására az amerikai és európai piacok felvevőképessége nagymértékben csökkent, amely nehéz helyzetbe hozta a kínai exportőröket, a főleg exportcélú feldolgozásra támaszkodó Wenzhou-t is érzékenyen érintette a válság. Továbbá, az inflációs várakozások emelkedésével a bankszektor elkezdett pénzt kivonni a piacról, a sürgős finanszírozást igénylő vállalatok pedig nem jutottak hitelhez, ezért a magánszektortól vettek fel magas kamatozású kölcsönöket. Végül sok vállalat nem bírta el a drága finanszírozás terhét és csődbement, amely sok cégvezér öngyilkosságát és elmenekülését vonta maga után, ez pedig a közvélemény figyelmét is felkeltette.

ZhouDewen, a Wenzhou-i Kis- és Középvállalatok Fejlesztéséért Egyesület vezetőjen elmondta:

„Adódott némi nehézség. Az egyik nehézség az volt, hogy a privát pénzkölcsönzésnek nem volt törvényi szabályozása. Továbbá, a gazdaságpolitika eredményeképpen a pénzkínálat szűkült, a privát pénzkölcsönzés pedig gyors ütemben növekedett, amely egyre kockázatosabbá tette azt. A hivatalos csatornákon keresztül hitelt nem kapó vállalkozások vezetői ezért kétségbeesésükben a privát kölcsönök felé fordultak, még akkor is, ha tudták, hogy ezzel saját vállalatuk halálos ítéletét írják alá."

A 2011-es statisztikák szerint a privát, tehát nem állami vagy banki kölcsönök hihetetlenül elszaporodtak, értékük elérte a 110 milliárd jüant (3900 milliárd Ft), az átlagos teljes hiteldíj mutatójuk pedig 24,4%-os volt. Jelentések szerint a wenzhou-i háztartások és lakosok 89%-a, a vállalatok pedig közel 60%-a vett részt a privát hitelezésben, akár adósként, akár hitelezőként.

Wenzhouban a vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok finanszírozási nehézségekkel küzdenek, miközben a lakosság bőséges pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, viszont a befektetési csatornák nagyon korlátozottak. Ennek a két tényezőnek a találkozása hívta életre a privát kölcsönzés jelenségét. A központi 12 pont és a pénzügyi reform részletes szabályozásának egymás utáni megjelentetése pontosan azt szolgálja, hogy a lakossági pénzügyi eszközök és a reálgazdaság közötti óriási szakadékot áthidalják. Erről a Sanghaji Közlekedési Egyetem Pénzügy tanszékének vezetője, WuGuojun elmondta:

„Most az áttörést a lakossági tőke pénzügyi területre áramlásának, például szövetkezeti bankok vagy hitelező, illetve egyéb eszközkezelő vállalatok létrehozásának az engedélyezése jelenti. Amennyiben ezen a téren elégséges fejlődés történik, úgy természetesen a magánszféra számára több befektetési csatorna nyílik meg, több befektetési lehetőség és cél válik számukra elérhetővé, amelyek immár szakemberek kezében lesznek. Ez egy rendkívül fontos része a pénzügyi rendszer tökéletesítésének, amellyel egyidőben a felügyeleti szerveket és a törvényi hátteret is ki kell alakítani."

A Kínai Modern Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének kutatója, HouRuoshi úgy véli, hogy a pénzügyi reform nemrég kiadott részletes implementációs szabályai sok konkrét támogató és bátorító lépést javasolnak a magántőkének a helyi pénzintézetek reformjában való részvételére. Ennek nagy jelentősége van a kínai pénzügyi szektor piacgazdasági reformjában, megvalósításában pedig a felügyeleti szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak.

„A kínai reform és nyitás harminc évében a gazdaság piacgazdasággá alakításának programja rendkívül gyorsan lépett előre, óriási eredményeket ért el. Azonban a piac rendjének konszolidálásában, a piaci szereplők felügyeletében még rengeteg problémával néz szembe Kína. A pénzintézetek felügyelete a pénzügyi szektor fejlődésének legfontosabb pontja. A magán pénzintézetek mindenképp decentralizáltabbak és kisebbek, ez pedig nehezíti felügyeletüket. A kis és magán pénzintézetek tevékenységének felügyelete a pénzügyi reform végrehajtására irányuló 12 pont legfontosabb célja."

A Goldman Sachs Kína befektetés menedzsment részlegének elnökhelyettese, Ha Jiming szerint jelenleg az állami bankok monopolhelyzetben vannak, ami teret adott a magántőkének a pénzügyi szervezetek fejlesztéséhez. Ez előnyös lesz a kamatlábak piaci alapra helyezésekor.

„A pénzügyi reform mélyítése elősegíti a kamatlábak piaci alapra helyezését, mivel ezen pénzintézetek hiteltermékeinek árképzése inkább tükrözheti a piac keresleti-kínálati viszonyait, amely valamelyest csökkentheti a fix kamat hatásait."

Továbbá, a pénzügyi reform 12 pontja azon kívül, hogy szabályozza a nem állami pénzügyek fejlődését, többek között gyorsítja az új típusú pénzügyi szervezetek fejlődését, mélyíti a helyi pénzintézetek reformját, kísérleti jelleggel lehetővé teszi a magánszemélyek közvetlen külföldi befektetéseit, és szabályozza a különböző kötvénytermékek fejlődését. A Kínai Modern Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének kutatója, HouRuoshi meglátása szerint a pénzügyi reform legérdekesebb intézkedése az, hogy a wenzhou-i magánszemélyek számára immár elérhetővé válnak a közvetlen külföldi befektetési lehetőségek.

„Most a wenzhou-i magánszemélyek kísérleti jelleggel kínai jüanben közvetlenül fektethetnek bekülföldön. Úgy gondolom, hogy ez az egész ország pénzügy reformjának a legújabb kísérleti módja, annak első lépése. Ez nagymértékben elősegítheti a jüan, azaz renminbi (RMB) internacionalizációját, a RMB nemzetközi tartalékvalutává válását, illetve nagyban segítheti a külföldre irányuló kínai befektetések szűk keresztmetszete jelentette probléma megoldását."

HouRuoshi rámutatott, hogy a pénzügyi reform szabályozásának tervének közreadása jelzi a wenzhou-i pénzügyi reform igazi kezdetét, amely elősegíti az országos pénzügyi rendszer reformjának megkezdését.

„Mivel a pénzügyi rendszer reformjának egy nehéz kérdése a magán pénzügyi szektor fejlődése, és Wenzhou már átesett egy próba időszakon.Most egy új reformtervet tettek közzé, ami biztosan előmozdítja majd a magántulajdonú pénzügyi szektor fejlődését, ez pedig az egész pénzügyi rendszer reformját mozdítja elő, amivel gyorsul a kínai pénzügyi szektor piaci alapokra helyezése."

A Kínai Államtanács 21-én összehívta az Országos Átfogó Reform Kísérleti Projekt Konferenciát. LiKeqiangminiszterelnök-helyettes a konferencián elmondta, hogy Kína számára továbbra is a reformok hozhatják a legnagyobb hasznot.A reform és nyitás politikájának meghirdetése óta megtörtént a termelési erők felszabadítása, Kína a nagy népessége jelentette előnyére és a globalizáció gyorsan felcsapó hullámaira támaszkodott.Az elmúlt néhány évben azonban, követve a munkaerő, a föld és a környezeti költségek emelkedését, a régi fejlődési modell korlátaihoz érkezett. LiKeqiang hangsúlyozta, hogy a reformok folytatása egyre nehezebb, azonban nélkülük elkerülhetetlen lenne a visszaesés, ezért csak a reform mélyítése által érhetők el nagy és maradandó eredmények. Mivel Kína ilyen nagy, ezért a reformokat csak kis, tapogatózó lépéseken keresztül lehet megvalósítani, ez az elmúlt 30 év sikereinek tapasztalata.Ezzel kapcsolatban Du Pingközéleti kommentátor elmondta:

„Zhejiang tartományban sok jogi és egyéb szabályozó kísérletet folytatnak. Úgy gondolom, hogy a nem állami pénzügy[i szervezetek], különösen a pénzügyi innováció nagyon hasznos, tehát Zhejiangban a pénzügyi [innováció] terén sor kerülhet egy kis kísérletezésre, felfedezésre. A néhány évtizede már tartó reform és nyitás során Kína a kezdetektől fokozatosan kísérletezte ki a fejlődés módjait, amelyeket aztán a központi kormányzat összegzett és vezetett be országosan."

A pénzügyi szektor a modern gazdaság központi és alapvető része, a pénzügyi szektor fejlettsége pedig meghatározza az egyes országok gazdasági fejlettségét. A gazdasági átalakulásban lévő Kínának nagy erővel kell fejlesztenie a pénzügyi szektorát, amely így vezetheti és szolgálhatja a reálgazdaságot, előmozdítva a kínai gyáripar átalakulását és megújulását.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)