A kínai Zhongxin hírügynökség jelentése szerint 2013. január 1-jétől Pekingben és Sanghajban 72 órás vízummentesség lesz érvényben 45 ország állampolgárai számára. A vízummentesség feltétele, hogy a turisták rendelkezzenek a célországba szóló vízummal és repülőjeggyel. Az érintett országok között van Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán is.

A két város határellenőrzési hivatala külön átjárókat nyit azoknak, akik kihasználják a 72 órás vízummentességet.

Kínában még a japánok is megengedhetik maguknak a friss élelmiszert és zöldségeket. Odahaza a japánok közel egy harmada nem vásárol friss élelmiszert.

A Jomiuri Simbun című japán napilap cikke szerint a japán egészségügyi, munkaügyi és jótékonysági minisztérium csütörtökön jelentést tett közzé a népegészségügy és táplálkozás helyzetéről 2011-ben. A beszámolóból kiderül, hogy a japánok 30 százaléka a magas árak miatt nem vásárol friss élelmiszert és zöldséget. Aki kevesebbet keres, kevesebb friss zöldséget eszik. A kutatás azt is megmutatta, hogy a japánok 47,4 százalékának van tartósélelmiszer-tartaléka egy lehetséges természeti katasztrófa esetére.

A japán egészségügyi, munkaügyi és jótékonysági minisztérium az ország különböző területén élő 3412 család élelmiszervásárlási és étkezési szokásait vizsgálta, és most először tájékozódtak a friss és a katasztrófák esetére tartalékolt élelmiszerekről. Azt, hogy miért nem esznek friss élelmiszert, a 20 és 40 év közötti megkérdezettek 30,4 százaléka a magas árakkal indokolta.

A minisztérium kommentárja szerint az emberek étkezési szokásának változását a gazdasági növekedés visszaesése és a keresetek csökkenése okozza.

A következőkben azt mutatjuk be, hogy a kínaiak hogyan rendelnek ételt az éttermekben.

Műsorunk második felében a világgazdaság helyzete lesz a téma.

December 4-én Brüsszelben ülésezett az Európai Unió 27 tagországának pénzügyminisztere a közös európai bankfelügyelet szervezeti rendszeréről. A tanácskozáson a főbb pontokról kellett volna megegyezniük, de az eltérő álláspontok miatt nem tudtak egyezségre jutni.

Öt hónappal ezelőtt az uniós tagok vezetői elvi megállapodást kötöttek a közös európai bankfelügyelet létrehozásáról. Az első és egyben legfontosabb lépés az intézményi és jogi szabályozás kidolgozása. Tehát az Európai Központi Bank (EKB) égisze alatt létrejövő közös bankfelügyeleti hatóság őrködik majd a tagországok mindössze hatezer bankja fölött, hogy megelőzhető legyen egy újabb pénzügyi és adósságválság.

Az elvi egyesség ellenére a részletek megvitatásakor nézeteltérések merültek fel. A nézetkülönbség főként két kérdésre vonatkozik. Mekkora jogkört kapna az Európai Központi Bank? Az uniós tagországok mind a hatezer bankja fölött gyakorolná a felügyeletet, vagy csak a főbb bankok fölött? Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Belgium teljes felügyeletet szeretne, ám Németország a második javaslatot támogatja, Németországot pedig Lengyelország. A második vitás kérdést az EKB két funkciójának, vagyis a monetáris politikai és a bankfelügyeleti feladatok szétválasztása jelenti. Az euróövezet tagjainak és az euróövezeten kívüli államoknak más az érdekük. Az unió 27 tagországa közül tíz országban még nem vezették be az eurót, s e tíz országnak nincs teljes szavazati joga a központi bankban. Ha az eurót használó államok központi bankja az EU minden bankja felett felügyeletet gyakorolna, akkor hogyan fog majd megoszlani a döntési jog?

A közös bankfelügyelet egyfajta tűzfalat képezne a bankok és a kormányok között, ezzel megakadályozva az adósságválság kitörését. Így például az ír kormány kénytelen volt jelentős tőkét injektálni a bankjaiba, ami szuverén adósságválsághoz vezetett, és végül az EU is kénytelen volt beavatkozni.

Vajon van arra esély, hogy közös nevezőre jussanak? A válasz az, hogy igen. Nagy árat fizetnének érte, ha nem sikerülne a megegyezés. A nyári EU-csúcs legfontosabb eredményének kudarca tönkreteheti a piaci bizalmat, és újra meginghat a hónapok munkájával stabilizált európai pénzügyi piac.

(Írta/fordította: Jin Shiyu)