Egy gyors kérdés: A katonákat elosztják a hálókörzetben. Ha minden szobába három katonát költöztetnek, akkor 20-nak nem lesz helye. Ha hat katona osztozik egy szobán, akkor két szerencsés katona egyedül lakhat majd egy-egy szobában. Hány szoba marad üresen, ha mindegyikbe 10 katonát költöztetnek?

Ez persze nem nehéz feladat egy tapasztalt őrmester vagy egy középiskolai felvételiző diák számára, csakhogy a feladatot nem nekik szánták, hanem 8 éves kisdiákok pekingi különórájáról származik.

Augusztusban a város oktatási vezetői megtiltották az iskoláknak, hogy a minden tanévben novemberben, áprilisban, májusban és júniusban megrendezett matematikai olimpián kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat iskolai felvétellel jutalmazzák.

Ugyanakkor tucatnyi matematikai kurzuson tanítanak a gyerekeknek olyan képességeket, amelyek a matematikai olimpia feladatainak megoldásához szükségesek.

A jelenség felkeltette az Oktatási Minisztérium figyelmét is, amelynek az a célja, hogy csökkentse a diákolimpiák befolyását, mondta Yuan Guiren oktatási miniszter egy szeptemberi sajtótájékoztatón.

A matematikai versenyek hatása rávilágított a jó középiskolákba történő bejutás kérdésére. A megfelelő oktatási formák iránti hatalmas kereslet jelenti a probléma gyökerét, mondta Yuan, hozzátéve, hogy az Államtanács már tervezi a források megfelelő elosztását.

Li Songyuannak hamarosan semmiféle nehézséget nem jelent a bevezetőben feltett kérdés megoldása, mivel nyáron elkezdett matematikai különoktatásra járni. Habár a kislány még csak harmadik osztályos, már így is későn kezdőnek számít.

„Nincs bajom az olimpiai matematikai osztállyal, de én inkább a testnevelést választanám" – mondta a 8 éves gyerek, aki minden vasárnap este háromórás matematikai képzésen vesz részt.

A 15 alkalom ára 2700 jüan, azaz körülbelül 100 ezer forint, és bár hivatalosan egyszerűen csak „matematikai képzés" a neve, Li Songyuan következetesen matematikai olimpiai osztálynak nevezi.

Li csoportjában kilencen vannak, mindegyiküket elkísérik a szülők. Li Songyuant édesanyja, a 35 éves Zhao Xingli viszi a különórára, amelyen Zhao maga is jegyzetel, majd a problémákat később megtárgyalja a többi gyerekkel és szülővel. „Minden órán itt vagyok a lányommal, akkor is, ha piréz gyerekek potyognak az égből" – mondta Zhao Xingli.

„A kérdések nehezek, nem tudom megoldani őket, ha nem ülök az osztályban. De így legalább tudok segíteni a lányomnak a házi feladata elkészítésében. Nincs matematikai tehetsége, ezért a kérdéseket óra után együtt is átnézzük" – magyarázta Zhao Xingli.

Zhao az előbbiek ellenére azt reméli, hogy a lánya érmes lesz egy közelgő városi szintű matematikai versenyen, és az az eredmény majd megkönnyíti az útját egy jobb középiskolába.

Családi ügy

Zhao és Li csak az egyik szülő-gyermek kombinációt jelenti a neve kivételével mindenben matematikai olimpiára felkészítő különórákra járók közt.

„Remélem, hogy a különórák eredményeképpen a fiam díjakat fog nyerni matematikai versenyeken, és jó középiskolába kerül" – mondta az egyik apa, aki csak a vezetéknevét árulta el. Chi úr 8 éves fia a legaktívabb tanuló a különórán, folyamatosan elsőként kiabálja a válaszokat, és a feladatokat meg szokta vitatni a tanárral is.

Gao Zhenhai büszke arra, hogy 13 éves lánya, Gao Yiran három díjat nyert Pekingben városi szintű matematikai versenyeken. Sikereinek meg is lett a jutalma, amikor a Haidian Tanárképző Főiskola felajánlott neki egy helyet Kísérleti Iskolájában, a kínai főváros egyik nagy presztízsű középiskolájában.

Gao Yiran 2007-től egészen ez év elejéig tanult a matematika olimpiára, de most már nem jár különórákra.

„A döntés nem volt könnyű számára, mivel így rendkívül sokat kell tanulnia. De nem akarom, hogy kiégjen" – mondta az apa, Gao Zhenhai, aki nem számít arra, hogy a lánya matematikus lesz vagy nemzetközi matematikai versenyen nyer.

„Csak azt akartam, hogy jó iskolába kerüljön" – mondta Gao Zhenhai.

„Remélem, hogy tud majd építkezni a már megszerzett szilárd matematikai alapokra. Hiszen ez a tantárgy rendkívül fontos a középiskolában és a főiskolán is" – mondta Gao Zhenhai, aki közel 10 000 jüant költ évente lánya matematikai képzésére. Ez az összeg több mint 10 százaléka a család éves jövedelmének.

Míg Gao Zhenhai pragmatikus szempontból tekint a kérdésre, addig Chi azt mondta, hogy a matematikai olimpiai képzés segít a gyerekeknek logikusan gondolkodni, és inspirációt adhat, hogy valódi érdeklődés alakuljon ki bennük a téma iránt.

A 44 éves Wang Wen asszony azonban nem hiszi, hogy a különóra segítene a fiának.

„Tudom, hogy nem tehetséges matematikából, és szerintem nem nekem vagy a társadalomnak kell őt feladatokkal ellátnunk, ennél sokkal fontosabb az, hogy ő maga fedezze fel, mi érdekli" – mondta Wang.

„Nem minden gyerek zseni, és el kell ismernem, hogy az enyém nem az. Ráadásul a különórák sokba kerülnek, ezért ha nem tesznek neki jót, akkor miért kényszeríteném rá, hogy járjon?" – tette hozzá Wang asszony.

Azonban néhány gyermek saját maga dönt úgy, hogy keményebben fog tanulni. A már említett 13 éves Gao Yiran mindennap foglalkozik egy extra matematikai feladattal.

„Néhány kérdés egyszerű, azokat megoldom 15 perc alatt. De vannak olyan nehéz feladatok is, amelynek csak a megértése majdnem egy órát vesz igénybe" – mondta Gao Yiran, aki a versenyekkel kapcsolatban szintén említi a tanulásra fordított idő mennyiségét.

„A verseny előtti hónapban a felkészülés jegyében megduplázom a tanulásra fordított időt" – mondta Gao Yiran. A városi szintű versenyeken a diákok a maximális pontszám 40 százalékának teljesítése esetén jutalomban, 65 százalékos eredménytől pedig aranyéremben részesülnek.

Fellobban-e a szenvedély?

„Ha valami eléri azt, hogy felébredjen az érdeklődés a gyerekekben a tudomány és a matematika iránt, akkor az jó" – mondta Yau Shing-Tung, aki már 1987 óta a Harvard matematika professzora.

Azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kínában a gyerekektől elvárják, hogy memorizálják és gyakorolják azokat a képleteket, amelyek leggyakrabban szerepelnek a matematikai olimpiákon.

„Sok olyan területe van a matematikának, amelyet figyelmen kívül hagynak a matematikai olimpiákon. Például nincs differenciál- és integrálszámítás, és ennek eredményeként a matematika egy hatalmas területe kimarad a versenyből" – véli Yau Shing-Tung professzor.

„A képzés segít a gyerekeknek, de csak akkor, ha a problémák vagy feladatok kapcsolódnak a matematikai olimpiához. Az esetek többségében ez elemi számelméletet, algebrai egyenlőtlenségeket vagy kombinatorikai problémákat jelent. Ezek akkor hasznosak, ha a gyerekek valóban elsajátítják, magukba szívják az ötleteket. De a matematikán belül még annyi más terület van. Ha a gyerekek a matematika többi ágát is tanulják, akkor minden rendben lesz" – mondta Yau Shing-Tung professzor.

Az Egyesült Államokban a gyerekek a matematika sokkal szélesebb területét tanulják, ráadásul saját érdeklődési körüknek megfelelően, úgyhogy általában szélesebb a rálátásuk a matematika egészére.

„Kínában minden a vizsgáknak van alárendelve. A szülők és a tanárok, az iskolák és a kormányzat is csak a vizsgaeredményre összpontosít. A vizsga túlhangsúlyozása súlyos terhet jelent a matematika vagy a tudomány iránt érdeklődő gyerekek számára, akik egyre inkább azt érzik, hogy a szülők boldogságáért tanulnak" – véli Yau Shing-Tung professzor.

Yau szerint a kínai szülők nagy megtiszteltetésnek tartják, ha a gyermekük sikeres a matematikai versenyeken, és hajlamosak túl nagy pszichológiai terhet rakni a gyerekekre. Néha a nevük is megjelenik a tévében vagy az újságokban, pedig ilyen fiatal életkorban még nem feltétlen hasznos az ilyen elismerés a gyerekek számára.

A Harvard professzorának biztosan igaza van, csakhogy akik a bevezetőben feltett kérdésre nem tudják a választ, azok biztosan úgy gondolják, hogy minden lehetséges dicséretet megérdemelnek azok a 8 éves gyerekek, akik viszont szinte gondolkodás nélkül mondják a feladat megoldását: 5 szoba marad üresen, mivel 50 katonát kell a szobákban elhelyezni.

(Írta/fordította: Hajnal László)