A kínai autóipar gyors fejlődése a reform és nyitás politikájának meghirdetésekor kezdődött el. Akkor kezdték meg a külföldi autóipari befektetők Kínába vonzását, amely óriási lendületet adott a hazai autóipar robbanásszerű növekedéséhez. Előrejelzések szerint 2012-ben akár húszmillió autó is gazdára találhat Kínában, pedig a reform és nyitás meghirdetésekor még csak évi 14500 gépkocsit gyártottak, a mai mennyiség kevesebb mint 1%-át. Statisztikák szerint a kínai autóipar 1992 és 2002 között átlagosan évi 15%-os növekedést mutatott fel, amely tízszerese az egész világ autóipari növekedési ütemének az említett időszakban.

A kínai autóipar gyors növekedése mellett, az ezredfordulót követően Kína erőteljesen szorgalmazta a Go Global, azaz a külpiaci terjeszkedés politikáját. A Kínai Autóipari Társaság adatai szerint az idei első tíz hónapban a kínai márkájú autók exportja meghaladta a 870 ezer darabot, amely 27,5%-os éves növekedést jelent. A társaság főtitkára, Dong Yang elmondta, hogy a 2012-es kínai autóexport – a történelem során először – áttörheti az egymillió darabos határt.

A kínai autóipar külföldi terjeszkedése azonban nemcsak az exportban merül ki. A kínai autóipari vállalatok gyárakat hoznak létre külföldön, kiépítik értékesítési csatornáikat, szervizhálózatukat, és olyan is akad, amely a minél gyorsabb terjeszkedés érdekében híres külföldi autómárkát vásárol fel, ahogy a Geely is tette.

2010 augusztusában a világszerte ismert Volvo autógyártót 1,8 milliárd dollárért vásárolta meg a fiatal kínai Geely az amerikai Fordtól. A hír az egész világ figyelmét felkeltette. A Volvo megvásárlásának okairól beszélve Li Shufu, a Geely elnöke elmondta:

„A globalizálódó környezetben lévő kínai vállalatoknak tisztában kell lenniük a kínai vállalatok nemzetközi imázsával, helyzetével és valós versenyképességével. A kínai autógyártók két nagy problémával néznek szembe. Az egyiket a szellemi tulajdonjogok, a másikat pedig a brandjük gyengesége jelenti. Ha a legjobb minőséget állítanánk elő, az sem emelné a márkanevünk elismertségét. Hogyan lehet ezeket a problémákat megoldani? Lehet lépésről lépésre, fokozatosan, húsz év alatt túljutni ezeken a problémákon, vagy, ahogy a Geely is csinálta, felvásárolni egy világszerte nagyon elismert, befolyásos autógyártót."

A Geely-ről szólva, a felsőkategóriás brandek nagyon fontosak, de ezek kialakításához és fejlesztéséhez nagyon sok idő szükséges. A nemzetközi pénzügyi válságot követően a súlyosan veszteséges Volvónak pedig tőkére volt szüksége, illetve ami még ennél is fontosabb, a Volvónak Kína óriási piacára volt szüksége. A két vállalat tehát tökéletesen kiegészítette egymást. Ezt megelőzően a Geely felvásárolta a brit Manganese Bronze Holdingsot, amely a híres londoni taxikat gyártja, valamint a világ második legnagyobb sebességváltó gyártóját, a DSI-t. Mindezekre tekinthetünk úgy, mint felkészülés a Volvo felvásárlására. Azonban mindebből milyen haszna származott az autógyártást csak 1997-ben megkezdő kínai magánvállalatnak?

„A vállalat 100%-os tulajdonjoga, beleértve annak márkaneveit, szellemi tulajdonjogait, használati jogait, 10963 szabadalmát, több mint tíz, továbbfejleszthető termékvonalát és gyártóplatformját, félmillió autós gyártókapacitását. Ezen kívül [a Volvo tulajdonában lévő] autómotor gyártó vállalatot, három alkatrész beszállítót, több mint 3800 fejlesztőmérnököt, beleértve a Volvo teljes emberi erőforrásait és innovációs kapacitását, valamint egy több mint száz országra kiterjedő, 2325 egységgel rendelkező disztribúciós hálózatot."

Valójában nem a Geely volt az első kínai autógyártó, amely külföldi akvizíciót hajtott végre. 2005-ben a sanghaji SAIC tulajdonrészt szerzett a koreai Ssang Yongban, annak legnagyobb tulajdonosa lett. Azonban a későbbiekben a bonyolult koreai jogi környezet és az előre nem látott munkabérviták, súlyosbítva a 2008-as pénzügyi válság sokkjával, kútba ejtették a koreai vállalat kínaiasításának tervét.

Az SAIC kudarcának tanulságait komolyan megszívlelték a kínai autógyártók, és külföldi terjeszkedésük során nagyobb figyelmet fordítottak a helyi viszonyokra.

Az 1997-ben alapított kínai Chery autógyártó 2001-től kezdve fordult a külpiacok felé, abban az évben exportálták első autóikat Szíriába. Jin Yibo, a cég szóvivője tudósítónknak az első exportügylet kevésbé ismert oldaláról mesélt:

„2001-ben, nem sokkal miután elkezdtük Kínában értékesíteni az autóinkat, egy szíriai üzletember felfigyelt rájuk, és importálni szerette volna őket Szíriába. Akkoriban mi ezt nem nagyon akartuk. Kínában nagyon jól fogyott az autó, nem tudtunk lépést tartani a kereslettel, miért is exportáltuk volna? Arról nem is beszélve, hogy nem nagyon ismertük a külpiacokat. Azonban ez az ember nagyon erősködött. Egy tízdarabos próbaszállítmány után gyorsan rendelt még 200 autót."

A szíriai első lépések után a Chery megjelent a közel-keleti, majd az afrikai és délkelet-ázsiai piacon is. Tíz év leforgása alatt a Chery szinte minden gyorsan bővülő piacon megjelent. A kínai gazdaság gyors fejlődése jelentette kedvező környezetet kihasználva a Chery viharos gyorsasággal növekedett, tizenegynéhány év alatt bejárva azt az utat, amelyhez a fejlett országok híres autógyártóinak több évtized kellett. 2012 első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a Chery több mint 200%-kal több, közel 100 ezer autót exportált.

A Chery 2005-ben lépett be az egyiptomi piacra, és helyi partnerével egyiptomi gyártásba is kezdett. Az autók helyben gyártott alkatrészeinek aránya 45%. Ma Kairóban mindenütt láthatók Chery taxik. Egy helyi taxisofőr így jellemezte az autót:

„Már másfél éve vezetek Chery-t. Autópályán is nagyon stabil, nem remeg és az utasok is nagyon elégedettek."

Tavaly megkezdődött a Chery legnagyobb külföldi gyárának építése Brazíliában. A 400 millió dolláros befektetéssel épülő gyár várhatóan jövő szeptemberben kezdi meg a termelést, a komplexum végső kapacitása évi 150 ezer autó lesz. A Chery elmúlt néhány év során létrehozott külföldi gyárainak sorában ez a tizenhatodik.

Külföldi gyártókapacitások kiépítése, a brand építése külföldön, a helyiekkel való közös fejlesztés és kölcsönös előnyök: dióhéjban ez a Chery külpiaci terjeszkedésének lényege. Jin Yibo elmondta:

„Az autók exportálása felveti a szállítási költségek és a vámok problémáját, valamint konfliktust okozhat a helyi autóiparral. A helyi termelés azonban munkahelyeket, adóbevételeket és kínai technológiát és márkákat visz az adott országba, így minden ország nagyon szívesen fogad és támogat minket. Brazíliai beruházásunk a brazil kormány nagy figyelmét és támogatását élvezi, ezért nagyon gyorsan halad megvalósítása."

A 2000-ben alapított Hawtai rövid 12 év alatt építette ki kapacitását évi 300 ezer Euro5-ös dízelmotor, 400 ezer automata sebességváltó, és 150 ezer autó előállítására. A Hawtai a Közel-Keletre, Kelet-Európára, Oroszországra, Délkelet-Ázsiára és Dél-Amerikára kíván koncentrálni, ahol helyi értékesítési és szervizhálózatot tervez létrehozni. A Hawtai nemzetközi együttműködésekért felelős osztályának vezetője, Zhao Yi elmondta, hogy a vállalat külföldi terjeszkedése során nagy fontosságot tulajdonít a helyi partnerekkel ápolt jó kapcsolatoknak, de még fontosabbnak tartják azt, hogy értéket teremtsenek az adott ország társadalma számára.

„Az egyes országok kormányai mindig szívesen fogadják azokat a vállalatokat, akik hozzá kívánnak tenni az ország [gazdaságához]. Ehhez társadalmi felelősségérzet kell, képesnek kell lenni előmozdítani a gyártást, a modernizálást, munkahelyeket teremteni és adóbevételt generálni, és felvirágoztatni az ipart. Ezen elvünk miatt mindenképpen mély, vegyesvállalati együttműködést alakítunk ki a helyi partnereinkkel, és akár a technológiát és gyártást is helybe visszük a kölcsönös előnyök kedvéért."

A korábbi egyszerű külpiaci stratégiák helyett a kínai autógyártók ma már egyre inkább a termelést helyezik át a célpiacok közelébe, ezzel pedig nagy fordulatot vett a kínai autóipar nemzetközi térnyerése. Mivel a beruházásokat, a munkahely- és értékteremtést mindenhol szívesen fogadják, így nem csoda, a kínai autógyártók nagy népszerűségnek örvendenek a célországok kormányai és emberei körében egyaránt.

(Írta/fordította: Szabó Zoltán)