Kína és Brazília az ázsiai illetve a latin-amerikai térség nagy és jelentős országai. A következő egy év során sűrűsödni fognak a kínai–brazil magas rangú látogatások, mélyülni fog a gazdasági együttműködés a két ország között, ahogy a kulturális kapcsolatok terén is áttörés várható. Összességében a kínai–brazil kapcsolatok átfogó élénküléséről beszélhetünk.

A kínai–brazil kapcsolatokat Li Jinzhang, Kína Brazíliába akkreditált nagykövete kínaiul a négy élénk jelzővel illette, utalva a kétoldalú kapcsolatok minden területen tapasztalható virágzására.

„Először is a magas rangú látogatások élénkségét említeném. Tavaly áprilisban Dilma Rousseff brazil elnöknő Hu elnökúr meghívására Kínába látogatott, idén is egy sor magas rangú kölcsönös látogatásra került sor. A gazdasági és kereskedelmi együttműködések is élénkek. 2011-ben a kínai–brazil kereskedelmi forgalom meghaladta a 80 milliárd dollárt, a BRIC országok közül Brazília Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A kulturális kapcsolatok terén jelentkezik a harmadik élénkség. Egyre több [brazil] ember, függetlenül társadalmi státuszuktól, tanúsít élénk érdeklődést Kína iránt. Jelenleg több nagy egyetem is élénken érdeklődik a Konfuciusz Intézetek iránt, amelyekből már hármat is létrehoztunk az országban. Mondhatni, hogy az országban egyre forróbban tombol a Kína-láz. Ezzel egyidőben észrevettem, hogy Kínában is egyre több ember érdeklődik Brazília iránt. Negyedikként a nemzetközi kérdésekben való együttműködések is élénkek. Rengeteg nemzetközi kérdésben közeli vagy hasonló az álláspontunk, és nagyon sok területen azonosak az érdekeink."

Severino Cabral a brazíliai Kína és Csendes-óceán térségének kérdéseivel foglalkozó kutatóintézetének igazgatója. Az elmúlt húsz évben 18 alkalommal járt Kínában. Véleménye szerint a kínai–brazil kapcsolatok nagyon aktívak, amelyből a brazil fél nagyon sokat profitál.

„A latin-amerikai térség és Kína közötti kereskedelmi forgalom továbbra is egyensúlyban van, annak ellenére, hogy a Kínába áramló export valamelyest nő. Brazíliának például külkereskedelmi többlete van Kína irányában, ami rendkívül fontos Brazíliának. 2012-ben a kétoldalú kereskedelem tovább növekedett, értéke megközelítette a százmilliárd dollárt. Ebből Brazília közvetlenül profitál. Tehát elmondható, hogy a kínai–brazil kapcsolatok alapjaiban véve rendkívül aktívak."

2012-ben a kínai–brazil kapcsolatok tovább élénkültek, pedig azok korántsem voltak mindig zökkenőmentesek. A kétoldalú együttműködéseket újra és újra félreértések hátráltatták. Cabral véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokban a félreértések leginkább a megértés hiányának és a nem hatékony kommunikációnak köszönhetők.

„Meg kell értenünk partnerünk kultúráját. Például Ön most tisztán érti, hogy én mit akarok mondani, és én is tisztán értem, hogy Ön mit kérdez tőlem. Azonban, ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő nyelvi eszköz, azaz a portugál vagy kínai, ha Ön nem beszélne portugálul, akkor nem tudna tőlem információt kapni. Tehát ez a két ország közötti legnagyobb akadály."

A nyelvi és kulturális különbségek mindig is hátráltatták a kínai–brazil kapcsolatokat. A kulturális együttműködések erősítésének céljából a két ország kormányzatai 2010-ben megállapodásban rögzítették a 2010-2012 közötti kulturális együttműködések megvalósítási tervét, amely többek között az irodalom, a művészet és a sajtó területét öleli fel. 2012-ben ünnepeltük a kínai telepesek Brazíliába vándorlásának 200. évfordulóját, amelyről egy sor kétoldalú kormányzati és civil rendezvényen emlékeztek meg. Többek között megrendezték a Gyönyörű Kína videó- és fotókiállítást, kalligráfia kiállításokat szerveztek és új kínai filmeket mutattak be, mindezt azért, hogy a két ország kulturális kapcsolataiban új fejezetet nyissanak.

Luís Paulino nemzetközi kapcsolatok szakértő az első brazíliai Konfuciusz Intézet brazil igazgatója. Úgy véli, hogy a kínai–brazil kétoldalú kereskedelem növekedésével párhuzamosan a kulturális kapcsolatok terén is áttörés következett be.

„Az elmúlt tíz év alatt a kínai–brazil kétoldalú kereskedelem összege körülbelül megtízszereződött, ahogy a kétoldalú befektetések is gyorsan nőnek. Ezen kívül az elmúlt tíz év során a kétoldalú kulturális kapcsolatok terén is óriási áttörés volt tapasztalható. 2008-tól napjainkig több Konfuciusz Intézet is létrejött Brazíliában, miközben az egymás országaiban tanuló cserediákok száma is rohamosan növekszik."

Ezen felül a kínai–brazil gazdasági kapcsolatokért tevékenykedő Brazil–Kínai Kereskedelmi és Iparkamara is egyre nagyobb figyelmet szentel a kulturális kapcsolatoknak. Uta Schwietzer, a kamara elnöke tudósítónknak elmondta, hogy nemcsak Brazília és a latin-amerikai régió esetében, hanem általánosságban is ahhoz, hogy egy idegen országban folytassunk gazdasági tevékenységet elengedhetetlen a befogadó ország kultúrájának ismerete.

„Az ország kultúrájának ismeretével megtudhatjuk, hogy mire van szüksége az országnak, milyen formában érdemes kapcsolatot tartani az üzleti partnereinkkel, milyen termékek iránt van kereslet. Ezért különböző gazdasági programok szervezésekor fontosnak tartjuk a kínai kultúra bemutatását is, például képeken és videókon keresztül."

Hamarosan már 2013-at írunk, és megkezdődik a két ország vezetői által aláírt tízéves együttműködési terv megvalósítása, amivel az elkövetkezendő tíz évben a kínai–brazil kapcsolatok még magasabb szintre fognak emelkedni.

Az Egyesült Államok gazdasági talpraállása és az európai adósságválság által vert hullámok közepette nincs könnyű helyzetben Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága, Mexikó. Gazdasági kiigazítást hajtottak végre, erősítették a belső keresletet és beruházásokat, így Mexikó növekvő pályán tudott maradni. Előrejelzések szerint 2012-ben a gazdaság 4%-kal fog nőni. Eközben azonban növekszik a munkanélküliség és a mélyszegénység, amelyek negatívan befolyásolják a mexikói gazdaság kilátásait. A jövőbeli gazdasági növekedés biztosításához – vélik iparági bennfentesek – kitűnő választás a Kínával való kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése.

A nehézségekkel küzdő mexikói növekedést a Universidad Nacional Autónoma de México kínai–mexikói kapcsolatok kutatóintézetének igazgatója, Enrique Dussel így jellemezte:

„Rövidtávon szemlélve, az elmúlt három évben a mexikói gazdaság legnagyobb eredménye a globális pénzügyi válság árnyékából való gyors kilábalás. 2009-ben a válság hatására kb. 6%-kal zsugorodott a gazdaságunk, az azt követő két évben viszont fokozatosan magához tért. 2012-re nemcsak hogy kilábaltunk a gazdasági válságból, hanem a GDP meghaladta a 2007-es szintet is. Ez igazán nagy eredmény."

Dussel ezzel együtt úgy gondolja, hogy a mexikói gazdaság 2012-es fejlődésében még mindig nagy hiányosságok vannak.

„A mexikói gazdaság elsőszámú problémája, hogy nem kielégítő az újonnan létrehozott munkahelyek száma. Mexikónak minden évben 1,2 millió új munkahely létrehozására van szüksége. Azonban az elmúlt 5 évben ennek csak az egyharmada valósult meg, tehát úgy is lehet fogalmazni, hogy háromból két új munkavállaló nem talál munkát. A második nagy probléma a növekedés egyenlőtlen megoszlása. Ahogy sok más országban is, Mexikóban is a gazdasági növekedés napról napra mélyíti a gazdasági egyenlőtlenségeket. Ez akár gazdasági vagy politikai problémává is válhat. A harmadik nagy problémahalmazt a szegénység jelenti. Statisztikák szerint Mexikóban a szegények aránya 45-50%-os, ez a harmadik dolog, amely negatívan befolyásolja a gazdaság kilátásait."

A fentebb vázolt nehézségek közepette, amelyek egy sor bonyolult gazdasági, politikai és társadalmi problémát vonnak maguk után elkerülhetetlen egy másik országgal való együttműködés. A 2012-es kínai–mexikói kereskedelem kétség kívül biztató jeleket ad. A kínai külkereskedelmi kamara szerepét betöltő CCPIT mexikói főképviselője, Feng Xiaoming elmondta, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés során a két félnek kölcsönösen szüksége van egymásra, egymás erőforrásaira. A különbségek tiszteletben tartása mellett kell törekedniük a közös fejlődésre.

„Kína nagy várakozásokkal tekint a nagyarányú mexikói befektetései elé, amelyeken keresztül reményeink szerint az amerikai kontinens legtöbb országában megjelenhetünk, tehát Észak- és Latin-Amerikában is. Mexikó több mint 40 országgal írt alá szabadkereskedelmi megállapodást, amely a(z itt befektető) kínai vállalatok hasznára válhat. Mexikó gazdaságának stabilitásra és növekedésre van szüksége, és egyúttal a kínai gazdaság növekedésére is szüksége van. Amennyiben Mexikó (ahogy korábban is) mindent egy lapra, azaz az USA-ra tesz fel, úgy egy újabb egyesült államokbeli recesszióban megismétlődhet a mexikói gazdaság 2009-es, 6,5%-os zuhanása, annak minden veszteségével együtt. Amennyiben azonban a mexikói gazdaságot diverzifikálják, és itt különösen a kínai piacra gondolok, biztos vagyok benne, hogy az jó hatással lenne a mexikói gazdaságra."

December elsején iktatták be elnöki tisztségébe az újonnan megválasztott Peña Nietot, akivel visszatér a hatalomba az Intézményes Forradalmi Párt, amely korábban évtizedekig irányította az országot. Nieto, még Mexikó állam kormányzójaként kétszer is Kínába látogatott, megválasztása után pedig jelezte, hogy közeledne Kína felé. Ezzel kapcsolatos várakozásait osztotta meg velünk Enrique Dussel.

„Úgy hiszem, hogy nagyon jó alap áll rendelkezésre a további előrelépésekhez. Úgy tűnik, hogy Nieto elnök nagyon komolyan vizsgálja a Kínával való kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, különösen az államközi szinten. Egy kis előrelépés is nagy hatással lehet a két ország kapcsolatára. Úgy gondolom, hogy 2-3 év elteltével válhatnak ezek az előrelépések igazán láthatóvá, akkor tudjuk majd világosan megérteni és helyesen megítélni a[z újonnan kialakított] mexikói–kínai kapcsolatokat."

Dussel szerint az új kormány aktívabb Kína-politikája által a két ország között egy aktívabb gazdasági együttműködés jöhet létre, támaszkodva a stabil és barátságos államközi kapcsolatokra. Ezzel kapcsolatban Feng Xiaoming is optimistán nyilatkozott:

„Mára elmondhatjuk, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok terén megoldódtak a korábbi nehézségek. Remélem, hogy erre az alapra építve Nieto elnökúr tovább erősíti majd a Kínával való baráti gazdasági és kereskedelmi együttműködéseket. Már várjuk, hogy a következő egy év során ugrásszerű előrelépés következzen be a kínai–mexikói gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban."

   (Írta/fordította: Szabó Zoltán)