A Kína megtépázott öröksége iránti megnövekedett érdeklődés a kínai múzeumkultúra kisebbfajta megélénkülését hozta. Az újonnan nyílt múzeumok számának megugrása ellenére több intézmény is anyagi nehézségekkel és a források hiányával kénytelen szembesülni, hangozott el a Kínai Múzeumok Szövetségének novemberi találkozóján.

Az eseményen több szakértő és kurátor is hangot adott aggodalmának a kínai kultúra fejlődésének jövőjét illetően. 2011 végével összesen 3589 múzeumot regisztráltak az országban. Egy évtizeddel korábban ugyanez a szám 2200 volt. Most átlagban minden harmadik napon átadnak egy új múzeumot Kínában.

De a számokat még nem lehet kultúrára váltani. A források hiánya miatt sok múzeum kénytelen bezárni, vagy visszafogni a szolgáltatásokat.

Zhang Guangshan, az állami Jincheng Múzeum igazgatója úgy nyilatkozott a Xinhua hírügynökségnek, hogy több mint két éve tartanak zárva, mivel nincs pénz az épület felújítására és karbantartására.

„Ha esik, mindent elönt a tetőn és a falakon át betörő víz. Több dolog is felújításra szorul, így például a tűzlépcső, de még most is a kormányzati forrásra várunk" – mondja Zhang.

A Jincheng Múzeum 2010 szeptemberében zárt be, mivel nem állt rendelkezésre a tűzvédelmi szabály által előírt fejlesztésekhez szükséges 1 millió jüan, azaz 35 millió forint. A helyi hivataltól csupán 600 ezer jüant kaptak a tetőzet felújítására. „Mivel nem tudunk eleget tenni a biztonsági előírásoknak, csak az épület környezetében tudunk kiállítást rendezni, és néhány ideiglenes beltéri bemutatót" – panaszkodik Zhang.

Ingyen és bérmentve

A kínai kulturális hivatalnál regisztrált állami múzeumokba és emlékcsarnokokba 2008 óta ingyenes a belépés, és csak a történelmi helyszíneknél és műkincsekből rendezett kiállítások esetében kell belépőjegyet váltani.

Az új intézkedés nyomán keletkező bevételi kiesést a központi kormány pótolja ki régiónként más-más szabvány szerint, szól az ígéret.

A látogatóbarátabb intézkedés bevezetése után megnőtt az érdeklődők száma, de ezzel együtt most nagyobb nyomás nehezedik az intézményekre a szolgáltatásokkal, különösképp a biztonsággal kapcsolatosan. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a kis múzeumok nem engedhetik meg maguknak, hogy szakképzett biztonsági személyzetet alkalmazzanak, így a tolvajoktól félve inkább lemondanak a műkincsek kiállításáról.

„Az olyan népszerű intézmények, mint a Nemzeti Múzeum aránytalanul nagy figyelmet és anyagi támogatást kapnak. A kis településeken, ahol kevesebb látogató fordul meg, kénytelenek bezárni" – állítja a Global Timesnak nyilatkozó Liu Zheng, a Kínai Műkincsek Szövetségének muzeológusa.

A múzeumok egyre növekvő száma nem tükrözi hűen az ország kulturális örökségének jelentős növekedését. Arról nem is beszélve, hogy a kormányzati alapítású múzeumok közül nem is egy mögött csupán a kormánytisztviselők hivalkodó hóbortja áll, vallják szakértők.

„Néhány múzeum nem több egy szépen kidekorált épületnél, amiben nem találni semmi említésre méltót" – mondja Sima Pingbang műkritikus. „Néhány kormánytisztviselő nagyra törő terve mögött csupán az áll, hogy jobb minősítést kapjanak a kiértékelés során, de ne feledjük a városok közötti rivalizálást sem. A kormánytisztviselők szemében a turizmusra épülő iparból származó bevétel sem elhanyagolható szempont."

A nagyobb közmúzeumok néha egyhangú és unalmas tárlatokat rendeznek, és a közösségek által támogatott kis helyi múzeumok szinte alig jutnak kormányzati forráshoz, és a költségeket a helyiségek bérbe adásával próbálják fedezni.

Liu hozzátette, hogy a kreativitást illetően a magánmúzeumok jobban teljesítenek állami társaiknál.

Forrás: Global Times, 2012. november 27.

(fordította: Cservenka Ferenc)