Csak a halál és az adó az, ami biztos – tartja a mondás. Azonban az, hogy milyen címen vetnek ki adókat, az sokszor meglepő lehet. Egy élelmes kínai hivatalnok még a Diaoyu-sziget kapcsán háborút is vizionált, hogy még több adót csikarhasson ki a vállalkozásokból.

A Hebei tartománybeli Cangzhou-ban élő Li Jianguo egyike volt az ilyen módon megadóztatott üzletembereknek. A hivatalnok a Renmin Ribao olvasása után azt mondta Li-nek, hogy valószínűleg háború készül. Erre hivatkozva 70 ezer jüan (kb. 2,5 millió Ft) rendkívüli adó megfizetésére kötelezték Li-t. Ez szokásos éves adójának öt-hatszorosa, és éves profitjának fele. Li megkérdőjelezte az eljárás jogosságát, annál is inkább, mert a megadott bankszámlaszám az adóhivatal munkatársáé volt, és nem a helyi adóhivatalé.

Egy másik helyi üzletembert, Zhang Shunt is rendkívüli adó megfizetésére szólították fel, de a valószínűtlen meséktől őt megkímélték. Zhang saját acélfeldolgozó vállalkozását vezeti. Az acélfeldolgozás az egyik legelterjedtebb ipar Hebeiben. A helyi adóhivatal konferenciára hívta október végén Zhangot és egy sor más vállalkozót. Az adóhivatalban arra kérték őket, hogy fizessenek extra adókat a 2012-es évre, egyúttal emlékeztették őket, hogy ellenkező esetben alaposan átvizsgálnák a könyvelésüket. Zhanghoz hasonlóan a legtöbb üzletember tart a hasonló vizsgálatoktól, hiszen szabálytalanságokat szinte mindig lehet találni.

Zhang és Li esetét a szakértők többletilleték kivetésének hívják. Ez az adóhivatalok azon gyakorlatára utal, amikor különböző ürügyekre hivatkozva extra adót vetnek ki egyesekre. Valójában sokszor előre szedik be az adót, vagy közvetlenül extra adót vetnek ki.

Zhang Junwei, az Államtanács Fejlődési Kutatóintézetében található makrogazdasági kutatóiroda igazgatója úgy nyilatkozott a Global Timesnak, hogy a cangzhou-i helyi kormányzat törvénysértést követett el az extra adó kivetésével.

Zhang szerint a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások már így is túladóztatottak. A csapata által végzett 2011-es kutatás kimutatta, hogy a mikrovállalkozások adóterhei sokkal magasabbak, mint például az irodai alkalmazottakéi.

Emiatt bizonyos vállalkozások igyekeznek elkerülni a teljes adó megfizetését, amely megmagyarázza a vizsgálatoktól való félelmet, mondta Zhang.

Ezen túl a vállalkozásoknak jó viszonyt kell kialakítaniuk az adóhivatallal, hiszen csak így tudnak alkudni a megfizetendő adó mértékéről. Ez természetesen korrupcióhoz vezet, tette hozzá.

Az elsőre megállapított adóból egyesek a guanxijük (azaz kapcsolati hálójuk) segítségével alkudnak le jelentős összegeket.

„Először százezer jüant kértek, a kapcsolataim megmozgatása után már csak 40 ezret kell fizetnem. Te kértél valakitől segítséget?" – idézett a Beijing News egy üzletemberek között lezajlott párbeszédet.

„A vállalkozásoknak extra hozzájárulásokat kell tenniük az elmúlt két évre, mert még nem teljesítettük az idei kvótánkat." – világosította fel Zhangot egy Guo családnevű hivatalnok.

A hivatalnok íróasztalán Zhang megpillantott egy listát, amelyen legalább hét másik vállalkozás szerepelt, a nevük mellett pedig az extra adójuk, 8 és 20 ezer jüan közötti összeggel.

Li novemberig sem fizette be az extra adót, annak ellenére, hogy annak mértékét már 30 ezer jüanre leszállították. „A vállalatok recesszióval néznek szemben, az extra adók pedig gyorsan csődbe visznek minket. Kitől fogják beszedni az adót, ha mind csődbe megyünk?" – kérdezte.

Szeptemberben az acélfeldolgozó ipar nyereségrátája csupán 0,82% volt országosan, amely a legalacsonyabb adat az összes iparág között.

Hasonló extraadókról érkeztek jelentések Cangzhou más megyéiből is. Miután a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott az ügy, egy rangidős adóügyi illetékest küldtek a megyébe, azonban vizsgálódásainak eredményei egyelőre nem kerültek nyilvánosságra.

Ye Tan pénzügyi újságíró blogján annak a véleményének adott hangot, hogy a már amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalkozások vállaira további terheket rakni egyenesen öngyilkosság, amely lefelé tartó spirálba taszítja a helyi gazdaságot.

Az alacsony hozzáadottértékű termékeket előállító kis- és középvállalkozások átlagos profitrátája mindössze 3% körül alakul, derül ki a Kínai Textilipari Szövetség statisztikáiból.

Tehát sok vállalkozás, különösen pedig a KKV szektor került nehéz pénzügyi helyzetbe a növekvő költségek miatt, mondta Ye.

Cai Hua, a zhejiangi befektetésösztönző tanács elnöke osztozik Ye aggodalmain. A textilipar Zhejiang tartomány egyik vezető iparága. Az előre adóztatás gyakorlata elterjedt volt egész Zhejiangban 2012-ben a gazdaság lassulása miatt. A helyzet a zhejianginál is nehezebb lehet Jiangsu, Shandong és Anhui tartományokban, nyilatkozta Cai a Global Timesnak.

A Cai által megfigyelt jelenségeknek adószakértők is tanúi voltak. Az extra adók kivetése szinte hagyománnyá vált Kínában, mindig felütve fejét a gazdaság lassulásakor.

Legutóbb 2008-ban lehetett tapasztalni az extra adók gyakorlatát. Abban az évben a gazdasági növekedés 9,1%-ra esett, miközben a kincstári bevételek 19,5%-kal nőttek. A Fenghuang Zhoukan riportja szerint mindezt az extra adók tették lehetővé.

A hetilap által megkérdezett szakértők szerint a 2012-ben kivetett extra adók a 2008-as mértéknél is súlyosabbak voltak. A helyi kormányzatok deficitesek, a saját krízisüket pedig áttették a vállalkozásokra – mondta Cai. A kormányhivatalnokok jövőbeli karrierútját és politikai pályafutását a kormányzat minden szintjén eredményeik határozzák meg, melynek elsőszámú mutatószáma a GDP növekedés.

Ennek megfelelően a tervezett adóbevételeket fokozatosan emelték meg először tartományi, majd le egészen a megyei szintig, míg végül a vállalkozók fizették meg a végső számlát. Cai szerint a vállalkozók elvesztették bizalmukat az üzleti környezetben.

Az elmúlt öt hónapban a wenzhou-i ipari vállalkozások teljes adómutatója 1,9%-kal emelkedett, miközben ugyanezen vállalkozások átlagosan 19%-os esést tapasztaltak profitjukban, áll a Zhejiang Tartományi Népi Gyűlés Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának 2012. júliusi jelentésében.

A kínai KKV-k vállát hat bújtatott teher nyomja, amelyek között ott találjuk a rendkívüli és mondvacsinált adókat, bírságokat és a korrupciót – áll Zhang Bin a Renmin Ribaoban közölt véleménycikkében. Zhang a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Pénzügyi és Kereskedelmi Gazdasági Intézetének kutatója.

A valós helyzet éles ellentétben áll azzal, amit a kormányhivatalnokok ígértek. Az extra adók nem megengedettek, jelentette ki Xie Xuren pénzügyminiszter az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságához benyújtott jelentésében 2012. augusztus 29-én.

A helyi kormányzatok lépései semmissé tették a központi kormány KKV-kat segítő intézkedéseit, mondta Cai. Szerinte a KKV-knak kedvező politikák megvalósításához inkább az adókat kellene csökkenteni, nem pedig egyedi támogatásokat adni.

Míg a központi kormány által hozott intézkedések bár lehet jó szándékúak, gazdag talajt adnak a korrupciónak. „A vállalkozások jutalomban részesülnek, amennyiben megfelelnek bizonyos standardoknak, azonban az üzletembereknek általában a standardok teljesítésénél többet kell adniuk azért, hogy elnyerjék a jutalmat." – mondta Cai, akit nagyon aggaszt a KKV szektor üzleti klímájának jövője.

A helyi kormányzat extra adót vetett ki, és nem fizette vissza a szabálytalanul kirótt díjakat – mondta egy északkelet-kínai üzletember Yenek.

A legtöbben nem merik nyilvánosságra hozni történetüket, vagy lépéseket tenni jogaik megvédésére, mert minden vagyonuk vállalkozásukban áll, állítja az üzletember.

Li Jianguo hasonlóan látja a kérdést. A területet, ahol Li vállalkozása üzemel, csupán egy adóellenőr felügyeli, aki egyben az adóbehajtásért is felel. Ez a felállás tipikusnak mondható Kínában. Szakértők szerint ez a modell túl nagy hatalmat ad az adóbehajtók kezébe.

A gyakorlat rontja az adórendszer hitelességét. Egyesek megkockáztatják az adóellenőrök megvesztegetését, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük, míg a becsületes üzletembereket nehéz helyzetbe hozza a hatalmas adó – mondta Ye.

Az adóbehajtóknak teljesíteniük kell a rájuk szabott kvótát. Jelenleg Kínában a kvótákat az előző pénzügyi évben beszedett adók alapján számítják ki, figyelembe véve egy sor más, adózást befolyásoló tényezőt. Ezek a számítások olyan szituációhoz vezethetnek, amely nem tükrözi a gazdaság valós helyzetét.

Az adókvótákat rugalmasan kellene kezelni ahelyett, hogy folyamatosan csak emelik őket. Ezáltal inkább összhangban lehetnek az általános gazdasági környezettel és az adott vállalatok helyzetével. Másképp cselekedni szembemegy a gazdaság logikájával – mondta Liu Jianwen, a Peking Egyetem Jogi Iskolájának professzora.

Továbbá, a kvótákat általában felülről érkező utasítások alapján emelik meg, a központi kormányzattól a tartományiig, majd onnan a városi, megyei és alacsonyabb szintű hivatalokig.

A jelenlegi adószabályozás nagyon hiányos, hiszen a legnagyobb részét adminisztratív rendelkezések alkotják, amelyek nem rendelkeznek törvényi státusszal, sem azok autoritásával. „Az adminisztratív rendelkezések végrehajtásakor mindig tapasztalható bizonyos fokú rugalmasság, amely persze nagy teret ad a korrupciónak és az alkudozásnak." – mondta Liu.

Ő azt javasolja, hogy az adózásban a törvények legyenek elsődlegesek az adóbehajtók mozgástere helyett, hozzátéve, hogy a helyi kormányzatoknak változtatni kellene hozzáállásukon, és a vállalatok terelgetése helyett szolgálnia kellene őket: „Mindkét félnek tisztában kellene lennie jogaikkal és kötelességeikkel" – mondta Liu.

   (Írta/fordította: Szabó Zoltán)