Az elmúlt napokban sűrű köd és szmog lepte el a közép- és kelet-kínai városokat. A szmogtakarót 3 vagy akár 6 napig is el kellett viselniük a városlakóknak. Pekingben, Tiencsinben, Shijiazhuangban, Tangshanban és Baodingben a levegőszennyezési mutatók elérték a legmagasabb, hatos szintet. Az amerikai The New York Times című lap január 13-án megjelent cikkében a repülőtéri dohányzóhelyiséghez hasonlította Pekinget. A német sajtó már más hangot ütött meg, és azt is hozzátette, hogy Peking a világ egyik legtisztább városa.

Az elmúlt időszakban a különböző szintű kormányzati intézkedések és a kínaiak aggodalma volt a beszédtéma. A Kínában élő külföldiek közül sokan javaslatot is tettek a helyzet javítására.

A Pekingben élő külföldiek túlnyomó részének őszinte véleménye szerint ritka az ilyen ködös időjárás. A mexikói Gabriela már három éve él Pekingben.

„Ez az első alkalom, hogy ilyen rossz az időjárás. Sohasem gondoltam, hogy ennyire rossz lehet a városi levegő. Mexikóban mindig nagyon tiszta."

A téli ködös napokon a pekingi lakosokhoz hasonlóan Gabriela is ritkán hagyta el lakását, és megszokta, hogy ideje nagy részét otthon tölti.

Volt nap, hogy a PM2,5 mutatója meghaladta a köbméterenkénti 700 mikrogrammot. A tartós ködös időjárás a helyiek életére és a városi közlekedésre is hatással volt. A legsúlyosabban szennyezett városi kerületekben a kormányzati személygépkocsik 30 százalékát kitiltották az utakról, az általános és középiskolákban pedig nem tartottak testnevelésórát. A január 13-a és 14-ei hétvégén volt a legrosszabb a helyzet. Akkor 58 pekingi építészeti, fémipari és vegyipari cégnek kellett szüneteltetnie a termelést, továbbá 41 vállalat hozott intézkedéseket a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

Gabriela úgy véli, hogy a gépkocsik számát tekintve hasonló a helyzet Pekingben és Mexikóban. A latin-amerikai országban különböző intézkedésekkel korlátozzák a gépkocsik számát, ahol rendkívül rossz időjárás estén két napig tilos a személygépkocsik használata.

A sűrű ködről szólva az indiai ösztöndjas, Akhil Parashar azt mondta, hogy szülőföldjén gyakori a téli nagy köd. Ilyenkor nem marad más, mint az óvatosság, a lakásba való bezárkózás.

„Hosszú és vastag sállal védekezünk, és lehetőség szerint délután megyünk az utcára, nem pedig reggel vagy késő este. És ködlámpával vezetünk."

A svájci Simon Gisler már négy éve tartózkodik Pekingben. Szerinte a 2008-as nyár volt a legtisztább levegőjű időszak. Amikor arról kérdezik, hogy miért lett ilyen rossz a pekingi téli időjárás, akkor Gisler kissé elbizonytalanodik.

„Ez volt a legnagyobb köd, amit valaha láttam. Tegnap az egyik svájci barátom e-mailben kérdezte, hogy a pekingi időjárás tényleg olyan rossz-e, mint amit a hírekben olvas? Igennel választottam. Engem is meglepett, hogy még a napot sem lehetett látni, és hogy a köd napokig nem oszlott fel."

A kínai környezetvédelmi hivatalok a szenet, a gépjárműveket és az ipari port okolják a ködös időjárásért. Ehhez jön a kedvezőtlen téli időjárás.

Egy kutatás eredménye szerint 2011-ben Kínában a szénfogyasztás éves szinten 7 százalékkal nőt, és a világ szénfogyasztásának több mint 40 százalékát teszi ki. Ez a szám sokkal magasabb mint az EU-s és a világátlag.

Statisztikai adatok szerint az utóbbi években a kínai acél- és cementgyártásba és más iparágakba egyre több pénz áramlik. A mostani ködös időjárás már regionális probléma, és egy város nem képes megbirkózni a gondokkal.

Becslések szerint 2012-ben a kínai gépkocsik száma elérte a 207,5 milliót, és ezzel már harmadik éve világelső. A gépkocsik által okozott szennyezés is fontos szerepet játszik a levegő szennyezettségében Kínában.

Nemcsak a kínai szakértők, a média és a lakosok, hanem a Pekingben élő külföldiek is tenni próbálnak a környezet védeleméért.

A kínai kormány fel szeretné gyorsítani a gazdasági átalakulást, de ez nem mindenképpen kellene hogy a környezet rovására menjen.

Simon Gisler elmondta, hogy Svájcban minden nyáron a rengeteg turista és a megnövekvő közúti forgalom miatt egyre rosszabb a levegőminőség.

„A környezetvédelem nem kizárólag városi probléma, hanem az egész országé. Minden kínainak oda kellene figyelnie a környezet védelmére például az energiatakarékossággal és a tömegközlekedés előnyben részesítésével" – mondja a Pekingben élő svájci.

Frank Kelly brit környezetvédelmi szakértő rámutatott arra is, hogy a pekingi környezetszennyezés bizonyos mértékben a földrajzi fekvéssel magyarázható. Emellett a kínai gazdaság gyors növekedése miatt a városokban sok gyár működik, így nehéz feladata a levegő minőségének javítása.

A ritka köd és szmog nemcsak Peking, hanem az egész ország számára riasztó jel. Ha az érintett városok nem gyorsítják fel a fejlesztés módjának átalakítását, és ha nem fordulnak a zöldebb termelés felé, akkor az elért eredmények is köddé fognak válni.

  (Írta/fordította: An Xin)