Az amerikai Fehér Ház január 24-én határozott hangnemben bírálta a harmadik atomkísérletét bejelentő Észak-Koreát. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője sajtóértekezletén elmondta, hogy Észak-Korea terve „szükségtelen provokáció", és még jobban elszigeteli Észak-Koreát a világtól.
Leon Panetta amerikai védelmi miniszter aznap a Pentagonban kijelentette, hogy jelenleg nincsen bizonyíték az újabb észak-koreai nukleáris kísérletre, ám minden bizonnyal ehhez már adottak a technikai feltételek. Elmondta, hogy az Egyesült Államok figyelemmel követi a fejleményeket, és lépni fog, ha provokálják.
Egy másik hír szerint Hillary Clinton szerdán kifejtette, hogy Észak-Mali nem lehet terroristák menedéke.
Tavaly szeptember 11-én Bengáziban iszlám szélsőségesek támadták meg az Egyesült Államok líbiai konzulátusát. A terrortámadással kapcsolatban Clinton elmondta, hogy a lázadók és az al-Kaida fegyveresei „súlyos és folyamatos fenyegetést" jelentenek Mali északi részén. Az Egyesült Államoknak „hatékonyabb intézkedéseket" kell hoznia a fenyegetések miatt, tette hozzá az amerikai külügyminiszter asszony.
Az Egyesült Államok múlt vasárnap bejelentette, hogy kész száz katonai kiképzőt vezényelni azokba az afrikai országokba, amelyek katonákat küldtek Maliba.
Közeledik a hagyományos kínai tavaszünnep. A következőkben néhány újévi szokást mutatunk be.
Barack Obama újraválasztott amerikai elnök ünnepélyes eskütételére január 21-én került sor Washingtonban, és ezzel kezdetét vette második elnöki ciklusa.
A beiktatási ceremóniát először január 20-án tartották. Az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke idén azért tette le kétszer a hivatali esküt, mivel első elnöki ciklusa az alkotmány értelmében január 20-án délben járt le, ez azonban idén éppen vasárnapra esett, és a hétnek ezen a napján a hagyományok szerint nem szokás beiktatási ünnepséget rendezni. A hivatalos fogadalomtétel ezért vasárnap, szűk körben a Fehér Házban volt, és hétfőn már a nagy nyilvánosság előtt mondott esküt Barack Obama. A 21-ei hivatali ceremónián az elnök beszédet mondott, amit nagy parádé követett.
A 2009-es elnöki beiktatási ceremónián 1,8 millióan zsúfolódtak össze Washington szívében, hogy szemtanúi legyenek az első afroamerikai elnök hivatali esküjének. Ehhez képest most sokkal kisebb tömeg, mintegy 600 ezer ember jelent meg. Barack Obama második elnöki mandátumának beiktatási beszéde nem olyan jelentős történelmi momentum, mint az első volt, ezért a 21-ei fogadalomtételt inkább egy fontos előadáshoz hasonlította az amerikai Associated Press.
De a négyévente megtartott ceremónia így is sok embert vonzott a fővárosba. Sajtóhírek szerint a legdrágább belépőjegyek ára elérte a milliós nagyságrendet dollárban számolva. Már egy hónappal korábban elkezdték árusítani az ajándéktárgyakat, és a beiktatás előtti hétvégén már csak drágábban lehetett szállást találni Washingtonban. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, különösen a Fehér Ház, a kongresszus épület és a Washington-emlékmű körüli területen.
Az elnököt megelőzően Joe Biden alelnök tette le az esküt. A beiktatási ünnepségen jelen volt az Egyesült Államok két korábbi demokrata párti elnöke, Jimmy Carter és Bill Clinton is. A még élő négy exelnök közül a másik kettő, George W. Bush és annak apja, George H. W. Bush a várakozások ellenére nem jelent meg. Az amerikai himnuszt a popsztár Beyoncé adta elő.
„A gazdaság élénkülését szeretném látni! A kétkezi munkások is állás szeretnének, mindenki dolgozni akar" – mondja egy férfi.
„Véget kell vetni a fegyveres erőszaknak" – fogalmaz egy nő.
Barack Obama beiktatási beszédében azt hangsúlyozta, hogy a mostani legfontosabb téma az esélyegyenlőség és a szolidaritás. Elmondta, hogy az ország polgárainak össze kell fogniuk, mert csak úgy fejlődhet a közösség, ha együtt szervezik meg például az utak, vasutak építését vagy az oktatást. De csak közösen megszervezve működnek olyan fontos területek is, mint a hadsereg és a kutatásfejlesztés, amely fontos az üzleti élet működéséhez és a munkahelyteremtéshez. Az elnök azonban hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy ne kellene szkeptikusnak lenni a központi hatalommal szemben, vagy hogy mindenre a kormányzati beavatkozás lenne a megfelelő válasz.
„A tíz éven át tartó harc végére értünk. Az amerikai gazdaság fellendülőben van. Honfitársaim, erre a pillanatra vártunk, és most meg kell ragadunk a lehetőséget!"
Obama az egészségügyre, az oktatásra és az adóreformra is kitért.
„Mi, a nemzet, pontosan tudjuk, hogy nem boldogulhatunk, ha csak egy egyre szűkülő réteg él jól, miközben egyre többen napról napra élnek. Úgy gondoljuk, hogy Amerika virágzása a középosztályon múlik majd."
Az elnök a klímaváltozásról elmondta, hogy tettekre van szükség. A gyerekeinket és a jövő generációit hagyjuk cserben, ha nem cselekszünk, fogalmazott Obama.
(Írta/fordította: Jin Shiyu)